A felszámolás elkerülése a legtöbb érintett szempontjából mindenképpen szerencsés, a hatékony követeléskezelés több fontos feltételéről viszont jóval korábban, már a szerződéskötés napja előtt célszerű gondoskodniuk a vállalkozásoknak.

Hitelezői pozíció – mire figyeljünk?

A cégeknek, ha szeretnék időben, és a lehető legjobban bebiztosítani magukat, érdemes már a szerződéskötéskor néhány fontos dologra odafigyelniük.  Egyrészt a szerződésben foglalt feltételeket egyértelműen és világosan kell meghatározni. A feleknek - akár hitelezői, akár adósi pozícióban - már a szerződéskötéskor is a lehető legnagyobb biztonságra kell törekedniük.

A számlázásnál törekedni kell arra, hogy a számlát a szerződésben meghatározottaknak megfelelően és igazolható módon, azaz ajánlva küldjék meg. Szintén érdemes szem előtt tartani, hogy amennyiben a fizetési határidő már 15 napja lejárt, és a hitelezőtől megérkezik a fizetési felszólítás, akkor a kötelezettségeit nem teljesítő cég nem vitathatja a számla jogosságát bármilyen indokra hivatkozva, és ezzel nem odázhatja el a teljesítést.

Adósi pozíció – mit tehetünk?

Adósi pozícióból nézve a számla szabályos átvételét követően az adós a felszámolást úgy kerülheti el, ha annak jogosságát az adós vitatja.  A számla vitatása azt jelenti, hogy az adós egy lényegre törő, rövid kísérőlevéllel visszaküldi a számlát, amelyben feltünteti, hogy a számlán szereplő követelést – akár jogalapját , vagy összegszerűségét tekintve - vitatja. Fontos azonban kiemelni, hogy ha a fizetési határidő már 15 napja lejárt, és a hitelezőtől befut a fizetési felszólítás, az adós már nem vitathatja a számla jogosságát.

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták, vagy ésszerűen előre láthatták, hogy az adós cég nem lesz képes kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket azok esedékességekor. Amennyiben a hitelezők igényeinek kielégítéséhez nem elegendő az adós felszámolás körébe tartozó vagyona, bármely hitelező vagy az adós nevében a felszámoló kérheti a bíróságtól azt is, hogy a bíróság a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezze az adós volt vezetőjét.

Fentieken túl a bíróság az adós vezetőjét a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevételének 50%-áig vagy - ha a vezető bevétele nem állapítható meg – 2.000.000,- forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja az adós társaság vezetőjét, amennyiben az nem tett eleget a Csődtörvény által előírt, felszámolóval szembeni együttműködési kötelezettségének, még akkor is, ha a vezető adóssal már nem áll jogviszonyban.

Restrukturálás – csődeljárás helyett?

A bankok is egyre inkább törekszenek arra, hogy formális jogi eljárások helyett – mint például csődeljárás - inkább kölcsönös megállapodásokat kössenek az adósokkal. Ezek közül az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer az ún. „standstill” (moratórium) megállapodás, amely az adós és a hitelezők között jön létre az adós stabilizálása, valamint időnyerés céljából. A tulajdonképpeni restrukturálás során olyan megoldások fordulhatnak elő, mint a hitelállomány átalakítása, tőkeinjekció, hitel-tőke konverzió (debt-to-equity) meghatározott eszközök értékesítése, valamint refinanszírozás – fejtette ki Ember Csaba.

Forrás (ecoline.hu)