hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog



A padlón lévő hazai turizmus élénkítése érdekében jelentős könnyítéseket kapott a SZÉP-kártyára adott munkáltatói juttatás. 

A kedvezményes adózás még kedvezményesebb lett, és a korábbinál magasabb összegig lett kedvezményesebb. Ráadásul nem csak a félév végéig, ahogyan első körben, még április 22-én rendelkezett egy kormányrendelet, hiszen május második felében egészen 2020. december 31-ig hosszabbították meg a korábbinál kedvezőbb feltételeket. 

Az, hogy az adózás kedvezményesebb lett, azt jelenti, hogy április 22-től meghatározott összeghatárig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a SZÉP-kártya juttatása után, csak szja-t. Így a korábbi 32,5 százalékos adóteher 15 százalékra mérséklődött, a következő rekreációs értékhatárokig: 
  • az üzleti szférában már nem évi 450 ezer, hanem 800 ezer forintig;
  • a költségvetési szerveknél évi 200 ezer forint helyett 400 ezer forintig. 
Ezzel párhuzamosan módosították azt is, mennyit küldhet a munkáltató az egyes alszámlákra kedvezményes adózással, éves szinten, 2020-ban: 
  • a szálláshely alszámlára a korábbi maximum 225 ezer forint helyett legfeljebb évi 400 ezer forintot,
  • a vendéglátás zsebre a megszokott maximum 150 ezer forint helyett legfeljebb évi 265 ezer forintot, 
  • a szabadidő alszámlára pedig az ismert maximum 75 ezer forint helyett legfeljebb évi 135 ezer forintot utalhat a munkáltató. 
Ha ezt összeadjuk, az pontosan 800 ezer forint – amennyi kedvezőbb adózással adható az üzleti szférában. Ha valaki több munkáltatótól is kapja a juttatást, akkor a kereteket össze kell számítani. Erről nyilatkoztatni is kell a dolgozókat. A rekreációs értékhatárok akkor érvényesek, ha a munkavállaló egész évben az adott helyen dolgozott. Ha nem az év elejétől dolgozott a cégnél, hanem csak később érkezett, illetve nem maradt az év végéig, mert időközben kilépett, akkor arányosítani kell a kereteket. (Ha a munkaviszony azért szakadt meg, mert a munkavállaló meghalt, akkor viszont nem kell arányosítani.)

Amennyiben a juttatás az éves összes keretösszegeket, illetve az alszámlákra érvényes keretösszegeket meghaladja, akkor az továbbra is egyes meghatározott juttatásnak számít – ekkor a fölös részre 1,18-as szorzóval megemelt adóalapra kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve az szja-t. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy a szochó július elsejétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra mérséklődik. 

Ami még fontos, hogy a kedvezőbb adózás illetve a kiterjesztett keretek csak április 22-től értendőek, visszamenőleg nem. 

Annak nincs akadálya, hogy az év elején eldöntött juttatási összegeket, cafeteria-kereteket felülírják a cégeknél, vagyis rugalmasan alkalmazkodni lehet a kiterjesztett lehetőséghez. Ahol havi a SZÉP-kártya juttatása, ott megemelhetik az összegeket. De akár egyösszegű nagyobb juttatást is adhatnak a cégek a dolgozóknak – ennek persze van rizikója, ha a dolgozó nem marad az év végéig. Ekkor az elválás utáni időre egyes meghatározott juttatásként kell leadóznia a cégnek. 



Hozzászólás 0 hozzászólás



Május 18-án munkahelyteremtést ösztönző bértámogatást indított a kormány – vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a cégek és vállalkozások, ha bővítik a létszámukat. 

A támogatás maximum havi 200 ezer forint lehet, a bruttó bérre és a munkáltató által fizetett jelenleg 17,5 százalékos (júliustól 15,5 százalékos) szociális hozzájárulási adóra. Így a bérköltségből egyedül a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásra nem vehető igénybe a támogatás. 

A maximális, havi 200 ezer forintos támogatásból simán kifér egy minimálbér, hiszen a bruttó 161 ezer forint teljes bérköltsége 191 950 forint. Ebből maga a támogatás 189 175 forint lehet, a szakképzési járulék levonása után. A maximális támogatást bruttó 170 213 forintos bérnél lehet elérni, melynek teljes bérköltsége 202 553 forint, ha ebből levonjuk a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, kereken 200 ezer forintot kapunk, amit fizethet az állam a munkáltató helyett. Az e feletti béreknél már nem fedi le szinte a teljes bérköltséget az újonnan felvett emberekre a megpályázható támogatás, azonban még így is jelentős segítség lehet a legfeljebb dolgozónként 1,2 millió forintos támogatás. A folyósítási időtartam fix 6 hónap lehet, további fix 3 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség mellett.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat oldalán lévő hirdetmény szerint a támogatást csak létszámbővítésre lehet igénybe venni, a hat havi átlaglétszám feletti új munkavállalókra. Viszont ha a veszélyhelyzet alatt küldtek el embert, azzal csökkenteni lehet az átlaglétszámot. Ha a cég hat hónapon belül nem a veszélyhelyzet miatt küldött el embert, akkor nem kaphat támogatást. Hogy mi számít „nettó létszámbővítésnek”, ahhoz van egy külön útmutató is, ami kicsit jelzi, hogy azért e kérdés megválaszolása nem feltétlenül lesz egyszerű. 

A támogatás igénybe vehető konkrét személyekre is, de azt is választhatja a munkáltató, hogy a munkaügyi központtól kér embert. 

A támogatás igénybe vehető olyan személyekre is, akikre egyébként szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt kaphat a munkáltató. A csatolandó mellékletek listájából pedig az derül ki, hogy akár frissen alapított cégre is igényelhető a támogatás, ha benyújtották már a cégbejegyzés iránti kérelmet. A gyakran ismételt kérdésekből az is kiderül, hogy olyan emberekre is fel lehet venni ezt a bértámogatást, akiket korábban éppen a válsághelyzet miatt elküldött a cégük, amennyiben létszámbővítésről van szó. 

De minimis támogatásról van szó, így a mezőgazdasági, halászati, teherfuvarozási és export tevékenységgel összefüggő létszámbővítést nem támogatják. 

Ami még fontos, hogy az igénylőnek nem lehet köztartozása, adótartozása (ha esetleg időközben lesz, akkor visszatartják tőle a támogatási összeget), rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kell rendelkeznie, és nem lehet csődeljárásban vagy felszámolás, végelszámolás alatt sem. Ezeket a körülményeket ellenőrizhetik is. 

Azt kérik, hogy ha valaki elektronikusan, vagy papíron beadja a támogatás igénylését, az ügyintézés segítése, gyorsítása érdekében még emailen is küldje azt be. 



Hozzászólás 0 hozzászólás



A veszélyhelyzet kapcsán sokan kényszerülnek fizetés nélküli szabadságot igénybe venni, amelyre többek között azért kerül sor, mert a munkáltató nem tudja az alkalmazottat munkával ellátni, vagy az alkalmazott nem tudja másként megoldani óvodás vagy kisiskolás gyermeke felügyeletét. 

Ha az alkalmazott a veszélyhelyzet kapcsán fizetés nélküli szabadságon van, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya, amelynek időtartamára egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Az alábbiakban a jelen veszélyhelyzet alatt, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre alkalmazandó szabályról adok tájékoztatást.

A biztosítási jogviszony szünetelésének első napjától az egészségügyi szolgáltatások – azaz például tb támogatással nyújtott orvosi ellátás, betegszállítás, ápolás, valamint tb támogatással igénybe vehető gyógyszer-, gyógyászati-segédeszköz-, gyógyfürdő ellátások – fedezetére egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. 

Az általános szabály az, hogy a szünetelés időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot az alkalmazottnak, ha az alkalmazott
  • bejelentett magyar lakcímmel – minimum egy éve – rendelkezik, valamint 
  • nem áll az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában felsorolt egyéb biztosítási jogviszonyban és 
  • az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulékot az alkalmazott helyett – az adóhivatal jóváhagyásával – más személy vagy szervezet is megfizetheti. Azaz lehetőség van arra, hogy ezt a járulékfizetést például a munkáltató átvállalja az alkalmazottjától, amely az adóhivatal jóváhagyásával valósítható meg. 

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség fenti szabályát azonban másként kell alkalmazni a jelenlegi veszélyhelyzetben. 

A 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy 2020. március 11-étől a veszélyhelyzet kapcsán fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló biztosítása szünetel, ugyanakkor a veszélyhelyzet időtartama alatt jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A veszélyhelyzet ideje alatt az érintett munkavállalónak nem kell a havi 7 710 forint (napi 257 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie. 

A fentiek kapcsán az adóhivatal tájékoztatást adott ki azzal kapcsolatban, hogy ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló már 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet hatályba lépése előtt – azaz 2020. április 22 előtt – bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá és a járulékot megfizette, akkor a munkavállaló kérelmére az adóhivatal azt visszafizeti, ha fennállnak az adóvisszatérítés feltételei.

A 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet alapján, 2020. május 1-jétől a munkáltató lett kötelezett arra, hogy tárgyhót követő hónap 12. napjáig egészségügyi szolgáltatási járulékot állapítson meg, valljon be és fizessen meg a fizetés nélküli  szabadságon lévő munkavállaló után. Erre tekintettel a munkáltató első alkalommal 2020. június 12-éig benyújtott bevallásban vallja be és fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

A 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet továbbá arról is rendelkezik, hogy ha a fenti fizetési kötelezettség teljesítése a munkáltatónak nehézséget okozna, és a munkáltató kéri ezen fizetési kötelezettség halasztását, akkor az adóhivatal a  munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

Katamentesség vészhelyzet idején

2020. Május 11. 20:34 - siteadmin



A legkisebb adózókat segíti az állam azzal, hogy a koronavírus-járvány idején felfüggeszti a kisvállalkozók tételes adójának megfizetését. A felfüggesztés nem teljes, a kormány a március végén megjelent rendeletében 26 főtevékenység esetén tette azt lehetővé. 

Ezek a taxis személyszállítás, a fodrászat és szépségápolás, a festés, üvegezés, a szakorvosi, az általános és fogorvosi járóbeteg-ellátás, a fekvőbeteg-ellátás, az egyéb humán-egészségügyi ellátás, a fizikai közérzetet javító szolgáltatás, a sport-szabadidős képzés, illetve a testedzés, az idősek, fogyatékosok ellátása, a szerencsejáték és fogadás, a villanyszerelés, a víz-, gáz, fűtés és légkondicionáló-szerelés, de a burkolók, az asztalosok, a tetőfedők, az előadó-művészek, illetve az előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet végzők, a konferenciaszervezők, az üdülést, szálláshely- vagy szállodai szolgáltatást, és egyéb vendéglátást biztosítók is mentesülnek a kata megfizetése alól. 

A mentesség abban az esetben is alkalmazható, ha a vállalkozó más tevékenységet is végez, vagy akár új, nem mentesített tevékenységgel bővítette a vállalkozást a válságos időszakban. A lényeg az, hogy a veszélyhelyzet előtt (februárban) már a mentesített tevékenységet folytatta méghozzá „tényleges főtevékenységként”. Ez utóbbi kitétel azt jelenti, hogy a rendelet hatálybalépését (március 23.) megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka ebből származott. Arra azonban nincs lehetőség, hogy valaki több veszélyeztetett tevékenységből eredő bevételét adja össze. Vagyis ha például bevétele 20 százaléka származik sport-szabadidős képzésből, egy másik 25 százaléka pedig testedzésből, a kettő együtt hiába tesz ki 45 százalékot, a NAV értelmezése szerint nincs meg az egy tevékenységi körre eső elvárt 30 százalék.

Nem kizáró ok azonban a mentességre például az, ha valaki korábban taxisként dolgozott, ám a kialakult helyzetre tekintettel most futárként szerez bevételt. A tevékenységváltás célja egyértelműen nem az adó elkerülése, hiszen az új tevékenység nem „adómentes” – a vállalkozónak mégsem kell most fizetnie. 

A mentesség időben is behatárolt

Az érintett vállalkozásoknak március-június hónapra nem kell megfizetniük a katát. Fontos, hogy a mentesülés nem befolyásolja a tb-ellátásra való jogosultságot, a társadalombiztosítási ellátások összegét pedig továbbra is a veszélyhelyzet előtt fizetett havi tételes adó határozza meg. A rendelet ugyanakkor még egy könnyítést biztosít: a március előtt esedékessé vált, de március 12-ig meg nem fizetett adótartozást elég a veszélyhelyzet megszűnése után, a megszűnés negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben megfizetni. Ha tehát a veszélyhelyzet júniusban ér véget, akkor a tartozást július-április között lehet törleszteni. Ebben az esetben – amíg a részletfizetés tart – az adóhatóság nem számol fel pótlékot a tartozásra. Ha viszont valaki ennek a részletnek a megfizetésével marad el, akkor a tartozást egy összegben, azonnal vissza kell fizetnie – ezúttal már késedelmi pótlékkal, 2020. március elsejétől számítva. 

Nem árt azért odafigyelni az adóegyenlegre sem, az a szabály ugyanis továbbra is él, hogy elveszíti kata-alanyiságát az, akinek az év végén százezer forintot meghaladó adótartozása van. Ez azért is fontos, mivel a mentesség nem csak a havi tételes katára vonatkozik, hanem a 2020. február 25-én esedékes, ám meg nem fizetett, a kata határértéke felett szerzett bevétel utáni 40 százalékos adóra is.

A mentesség nem jelenti azt, hogy pótlólag az érintett hónapokra vonatkozó havi adótételeket meg kellene fizetni. Ha valaki március 31-ét követően mégis fizet, az az adószámláján túlfizetésként jelenik meg. 

Mivel az adó meg nem fizetése nem jár semmilyen szankcióval, érdemes fenntartani a vállalkozást akkor is, ha valakinek nincs elegendő bevétele ebben az időszakban. Annál is inkább, mivel ha valaki úgy dönt, a veszélyhelyzet miatt megszünteti a tevékenységét, akkor legközelebb 2022. január elsejétől választhatja a katát. 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Változások a munkavállalói támogatásban

2020. Április 28. 10:11 - siteadmin



Korábban tájékoztatást adtunk a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók kapcsán, 105/2020. (IV.10.) kormányrendeletben leírtak szerint igényelhető munkavállalói támogatásról. Ezen munkavállalói támogatás szabályai 2020. április 21-én pontosításra és kiegészítésre kerültek a 141/2020. (IV. 21.) kormányrendeletben. Az alábbiakban a fontosabb pontosításokat és kiegészítéseket ismertetjük.

2020. április 29-én lép hatályba 141/2020. (IV. 21.) kormányrendelet, amelyben a munkavállaló támogatás kapcsán többek között módosultak a következők:

Jogszabályi alap

105/2020. (IV.10.) kormányrendelet

141/2020. (IV. 21.) kormányrendelet

csökkentett munkaidő

háromhavi átlagban legalább 50 % - 70 %, de legalább napi négy óra munkaidő

háromhavi átlagban legalább 25 % - 85 % munkaidő

egyéni fejlesztési idő

kötelező

csak akkor kötelező, ha csökkentett munkaidő a korábbi munkaidő felét meghaladja

létszámtartási kötelezettség

statisztikai állományi létszámra vonatkozik

adott, támogatott munkavállalóra vonatkozik

munkavállalónak fizetendő bér és támogatás mértékének számításának alapja

távolléti díj

alapbér

munkaerő-kölcsönzés

a támogatás nem vehető igénybe

igénybe vehető

munkaidőkeret kapcsán előírás

munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került

munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került szabályt hatályon kívül helyezték, nincs ilyen kötelezettség

Mindezek alapján tekintsük át a fenti változások, és ezen felül is egyéb fontosabb módosításokat, kiegészítéseket!

Változás a csökkentett munkaidőben

141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján a munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy
  • csökkentett munkaidőben, és
  • ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.
A fenti csökkentett munkaidő az új kormányrendelet alapján a következő szerint változott:

A korábbi, azaz a 105/2020. (IV.10.) kormányrendelet alapján csökkentett munkaidő a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a 70 százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi 4 óra munkaidőnek megfelelő tartalmú.

Az új, azaz a 141/2020. (IV. 21.) kormányrendelet alapján a részmunkaidő a fentinél is kevesebb lehet, azaz a részmunkaidő legalább a módosítás előtti munkaszerződés 25 százalékát (azaz napi 8 órás munkaidőnél minimum 2 órás munkaidő), de a 85 százalékát (azaz napi 8 órás munkaidőnél maximum 6,8 órás munkaidő) meg nem haladó részmunkaidő.

Változás az egyéni fejlesztési idő

Egyéni fejlesztési időben már csak akkor kell megállapodnia a munkáltatónak és a munkavállalónak, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. Azaz, napi 8 óráról napi 6 órára csökkent a munkaidő, akkor kötelező előírás az egyéni fejlesztési idő.

Megjegyzés: Az új kormányrendelet alapján a támogatás iránti kérelemhez már nem kell csatolni a munkaadó és a munkavállaló megállapodását a csökkentett munkaidőről.

Változás a létszámtartási kötelezettségben

Amíg a korábbi kormányrendelet azt írta elő a létszámtartási kötelezettség kapcsán, hogy az a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartása kapcsán. Április 21-én kihirdetett kormányrendelet már úgy rendelkezik a létszámtartási kötelezettségről: a munkaadó kötelezettsége a munkaadóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartása.

Változás a támogatás alapjában

Amíg a korábbi kormányrendelet távolléti díj alapján határozta meg a támogatást, addig az új kormányrendeletben már az alapbér szerint kell a támogatást meghatározni.

Azaz a támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka azzal, hogy a támogatás havi összegének meghatározásakor maximálisan figyelembe vehető alapbér adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét, azaz 214 130 forintot. (A felső korlát számításánál a hatályosság értelemszerűen a minimálbér összegére vonatkozhat, a levont adóra és járulékokra pedig az általános mérték). Ez a támogatás köztehermentes.

A fenti alapbér kapcsán módosult a munkaadó kötelezettsége is, azaz a munkaadó a támogatás igénybevételekor vállalja, hogy
  • a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló alapbérét, és
  • a kötelező egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.
Megjegyzés: Alapbér a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendeletben meghatározott, veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.

Pontosítás a foglalkoztatott munkavállalók meghatározásában

Az új kormányrendelet pontosította, hogy ki minősül foglalkoztatott munkavállalónak. A korábbi szabály előírta, hogy a munkaadó, a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében. Ez a szabály került olyan módon pontosításra, hogy csökkentett munkaidőben foglalkoztatott az a munkavállaló is, aki munkáját távmunka, illetve otthoni munkavégzés keretében végzi.

Egyéb új szabályok

Április 21-én megjelent kormányrendelet három új szabállyal is kiegészült, amelyek a következők:

Az egyik arra vonatkozik, hogy nem kötelező a támogatási kérelem benyújtásáig a csökkentett munkaidő kapcsán a munkaszerződést módosítani. Azaz a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést.

A másik kiegészítés a már folyamatban lévő eljárásokra vonatkozik. Az új kormányrendeletet, azaz a 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendeletet, a hatálybalépése előtt folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy az ügyintézési határidő 2020. április 29-étől újrakezdődik.

A támogatást kiterjesztik a munkaerő-kölcsönzőkre is, amelyek a korábbi kormányrendeletben még ki voltak zárva a támogatotti körből.

Munkavállalói kérelem feltételeinek módosítása

Nem kell alkalmazni a munkavállalói támogatáshoz a korábbi kormányrendeletben foglalt alábbi szabályokat: Támogatás akkor nyújtható, ha
  • a munkaadó a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében
  • a munkaadó a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését
  • a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került
  • a munkaadó több telephellyel rendelkezik, a létszámtartási kötelezettsége szempontjából valamennyi telephelyét együttesen kell figyelembe venni.
A munkavállalói támogatáshoz letölthető dokumentumok elérhetők ezen az oldalon.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71]
Blog archivum