hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Ezért lehet jó döntés a bérszámfejtés kiszervezése

2020. Október 21. 11:16 - siteadmin


Általánosságban is számos érv szólhat a bérszámfejtés kiszervezése mellett, ám ezek a szempontok jóval hangsúlyosabbá váltak most, a koronavírus időszakában. 

A kiindulópont, hogy bérszámfejtésre minden olyan vállalkozásnál szükség van, ahol vannak alkalmazottak. Viszont főleg a kis- és közepes vállalkozásoknál nem biztos, hogy megéri a feladatra egy teljes munkaidős bérszámfejtőt foglalkoztatni. Ha csak a bérköltségeket nézzük, megoldás lehet persze a részmunkaidős bérszámfejtő is, de ha a többi szempontot is, akkor inkább a kiszervezés felé billen a mérleg nyelve. 

Ha ugyanis egy (teljes vagy részmunkaidős) bérszámfejtője van a vállalkozásnak, és valami miatt nem tud dolgozni – szabadságra megy, megbetegszik ő vagy a gyereke, elkapja a koronavírust, vagy csak karanténba kerül, esetleg felmond – akkor máris nincs bérszámfejtés. A béreket pedig muszáj minden tárgyhónapot követő hónap 10-éig kifizetni a Munka Törvénykönyve szerint. Ergo, valahogy helyettesíteni kell a távol lévő bérszámfejtőt, ami macerás lehet. De már egy ilyen helyzetben is szóba jöhet a kiszervezés, hiszen vannak olyan rugalmas szolgáltatók, amelyek áthidaló megoldásként is vállalják a feladat elvégzését. 

Ha a vállalkozás valamiért idegenkedik a kiszervezéstől, mégis foglalkoztatják a várható előnyök, akkor próbaként is lehet tekinteni egy időszakos megbízásra, és a kipróbálás untán dönteni. 

Költségcsökkentés

Amennyiben egy vállalkozás állandó szolgáltatásként veszi igénybe a bérszámfejtést, akkor garantálhatóan folyamatos lesz a teljesítés. Plusz nem kell megvenni a költséges bérszámfejtő szoftvert, és finanszírozni, hogy folyamatosan naprakész legyen, sem irodát, számítógépet stb. biztosítani, valamint a bérszámfejtő bére, oktatásának költségei sem a céget terhelik. Mindez együtt megtakarítást jelenthet a vállalkozásnak, illetve fixen tervezhető és áttekinthető lesz a bérszámfejtés teljes költsége, ami nem feltétlenül mondható el akkor, ha sajáterősen végzik el a feladatot. 

Szakértelem

Más szempontból is az állandóságot, biztonságot jelentheti a kiszervezés – a szolgáltató vállaltan hozzáértő szakemberekkel dolgozik, arra szakosodik, hogy folyamatosan képben legyen például a törvényi változásokkal, szükséges nyomtatványokkal, bevallási szabályokkal, határidőkkel kapcsolatban, és hogy a szükséges változtatásokat időben átültesse a gyakorlatba. A koronavírus kapcsán is voltak törvényi változások, amelyeket viszonylag gyorsan kellett átültetni a gyakorlatba – ez is könnyebb lehet egy szakértői csapattal.

Amennyiben induló vállalkozásról van szó, amely nem szeretne külön energiákat és pénzt fordítani a bérszámfejtésre, szintén jó döntés lehet egy megbízható szolgáltatóval szerződni. 

Infrastruktúra

A bérszámfejtésre szakosodott szolgáltatók mellett szólhat, hogy automatizált szoftvereikkel hatékonyan, gyorsan képesek elvégezni a munkát. 

De nem csupán gép módjára végzik el a bérszámfejtést, hanem egyenrangú félként képesek olyan hasznos javaslatokat tenni a vállalkozás felé, amelyekkel például optimalizálhatják a bérrel kapcsolatos költségeket, de ugyanilyen értékes lehet az is, ha felhívják a figyelmet a rendszerfejlesztésben, összekapcsolásban rejlő lehetőségekre.

Gondoljunk arra is, hogy a bérek érzékeny adatok – adatbiztonsági szempontból is jó döntés lehet tehát olyan profi külsős szolgáltatóra bízni a számfejtést, aki ezen a téren is felkészült. 

A szolgáltatók vállalják a folytonos ellenőrzést is, javítják az esetleges hibákat, garanciát vállalnak arra, hogy a bérszámfejtés pontos, naprakész legyen. Innen közelítve az sem elhanyagolható körülmény, hogy nem lesznek álmatlan éjszakái a cégvezetésnek attól tartva, mikor kapnak ellenőrzést, és futnak bele egy esetleges késedelem, vagy hiba miatti bírságba. A szolgáltatók szakértelme, illetve felelősségbiztosítása is azt a célt szolgálja, hogy ilyen ne fordulhasson elő, illetve ne terhelje a vállalkozást.


Érdekli, milyen potenciálok rejlenek még a bérszámfejtés kiszervezésében? Olvasson tovább, és vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal: softc.hu/HR-tamogatas




Hozzászólás 0 hozzászólás

Tb támogatással igénybe vehető fogászati ellátások

2020. Október 13. 11:59 - siteadmin



Korábban már tájékoztatást adtunk a térítésköteles ellátásokról. A fogászati ellátások nem szerepeltek ebben a bejegyzésben, mert ezek az ellátások a társadalombiztosítás keretében egy különleges körbe tartoznak, hiszen adott esetben igénybe vehetők térítésmentesen, illetve részleges térítéssel, és adott esetben teljes térítés mellett. Most azokat a fogászati ellátásokat ismertetem, amelyek a társadalombiztosítás keretében térítésmentesen, illetve részleges térítés ellenében vehetők igénybe.

Lehet, hogy többen nem is tudják, hogy vannak olyan magán fogászati szolgáltatók, akik szerződést kötnek az egészségbiztosítóval, hogy tb támogatottan is tudjanak fogászati ellátást nyújtani. Ez esetben ugyanaz a fogorvos, és ugyanaz az asszisztens kezeli a tb támogatásban részesülő beteget, mint a magánszolgáltatást igénybe vevőt. 

A tb támogatott fogászati szolgáltatás – hasonlóan a háziorvosi szolgáltatáshoz – területi ellátási kötelezettségre épül, és felosztható gyermek, felnőtt és vegyes (felnőtt és gyermek) szolgáltatásra. A területi ellátási kötelezettségen alapuló, társadalombiztosítási támogatással nyújtható fogászati ellátások esetén is érvényesül az ún. jogosultság ellenőrzés, azaz az ellátás igénybevételekor a szolgáltató köteles ellenőrizni, hogy az ellátandó személynek érvényes-e a tajszáma, továbbá szerepel-e a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartásában, mint ellátásra jogosult. Az érvényes tajszámmal az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az alábbi ellátásokat veheti igénybe térítésmentesen:

A térítésmentes ellátások egy része megelőzést és a betegség korai felismerését szolgálja, másik része a már kialakult betegség kezelésére irányul. 

Betegség megelőzése és korai felismerése kapcsán az ellátásban részesülő személy az alábbi fogászati ellátásokra jogosult térítésmentesen:
  • 0-6 éves korig a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati státus rögzítésére,
  • 18 éves életkor felett pedig fogászati szűrővizsgálatra, amelyre évente egyszer kerülhet sor.
Megjegyzés: A fenti fogászati szűrővizsgálatokat a fogászati alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató nyújtja, és ezen ellátások körébe tartozik 
  • a szájüreg és a maxillo-facialis tájék stomatológiai vizsgálata keretében az arc és az állcsontok megtekintése, valamint az ajkak, a szájüreg nyálkahártyájának és a nyelvnek a megtekintése, továbbá környéki nyirokcsomók és a nyálmirigyek megtapintása;
  • a fogazat vizsgálata keretében a szuvas, tömött és hiányzó fogak, valamint fogpótlások jelenlétének megállapítása, valamint a fogágy vizsgálata, ínygyulladás, fogágygyulladás, fogmozgathatóság regisztrálása, és a szájhigiéne vizsgálata, lepedék, fogkő jelenlétének megállapítása;
  • gyermekeknél a fog- és állcsont-rendellenességek megállapítása.
Térítésmentes ellátások másik körébe a már kialakult fogászati betegségek kezelései tartoznak. A térítésmentes kezelések egyrészt életkorhoz kötötten adhatók, másrészt adott ellátások kapcsán nyújthatók. 

1. Életkorhoz kötötten, teljes körű fogászati alap- és szakellátás – a fogtechnikai költségek kivételével – az alábbi esetekben térítésmentes: 
  • 18 éves életkor alatt, 
  • 18 éves kor felett a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint 
  • a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig és 
  • 62 éves életkor felett.
2. Életkortól függetlenül, térítésmentesen nyújtható fogászati kezelések – kivéve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultat, aki sürgősségi ellátást kaphat – a következők: 
  • alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelése, 
  • fogsebészeti ellátás, 
  • fogkő-eltávolítás és az ínyelváltozások kezelése,
  • szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresés,
  • adott fogmegtartó kezelés (amalgám és esztétikus fogtömés, gyökértömés évente, foganként egyszer, gyökérkezelés);
  • sürgősségi ellátás. 
Megjegyzés: A fenti sürgősségi ellátásba tartozik többek között a fogak friss baleseti sérüléseinek elsődleges ellátása, foggyulladások ellátása, a szájnyálkahártya és az ajak akut gyulladásos megbetegedéseinek gyógyszeres ellátása, szájüregen belüli tályog megnyitása, a nyelést vagy/és légzést akadályozó idegentest eltávolítása, szájüregi vagy szájüreg környéki vérzés csillapítása, állkapocs-ficam visszahelyezése, eltört állcsont nyugalomba helyezése.

Térítésmentes ellátások mellett a társadalombiztosítás keretében vannak részleges térítés mellett igénybe vehető fogászati ellátások is. Részleges térítést kell fizetnie a betegnek többek között 
  • a rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpótlásoknál;
  • 18 éves életkor alatt a fogszabályozó készüléknél. Azaz 18 éves életkor alatti fogszabályozásnál a tb támogatott fogorvosi munka térítésmentes, míg a fogszabályozó készülék árához nyújtott a támogatást a NEAK eszközönként határozza meg.
Megjegyzés: Nem kell azonban részleges térítést fizetni üzemi baleset következtében szükségessé vált fogászati ellátás(ok) esetén. Ha például egy üzemi baleset kapcsán válik szükségessé a rögzített fogpótlás, akkor a tb támogatott fogorvos munkája térítésmentes, a fogtechnikai eszközök árához pedig tb támogatás alapját képező árig nyújt támogatást az egészségbiztosító.

Az, aki bővebben szeretne a fenti témakörben tájékozódni, megteheti a következő jogszabályokban: 1997. évi LXXXIII. törvény; 48/1997. (XII. 17.) NM rendelet; 71/2011. (XII. 23.) NEFMI rendelet.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás



Késve indult és első körben nem is volt teljes, szeptembertől azonban a vállalkozásokat is érintő módon bővült az azonnali fizetési rendszer. 

Az egyik legfontosabb újítás, hogy már a pénzforgalmi szolgáltatók által tömegesen feldolgozott átutalások is bekerültek abba a körbe, amelynél a tranzakció a hét minden napjának 24 órájában nagyon rövid időt vesz igénybe. Ilyen kötegelt átutalás például a bérfizetés, de a rendszeres és értéknapos utalások is elindíthatók már így. (Természetesen az a lehetőség továbbra is megmarad, hogy egy utalás egy adott napon történjen meg.)

A nagyon rövid idő ebben az esetben nem feltétlenül néhány másodpercet jelent, mint a lakossági átutalásoknál. 

Annak érdekében ugyanis, hogy a többletforgalmat is bírja a rendszer, intézményenként és másodpercenként egy kötegelt tranzakció történhet meg. Így is azonban legfeljebb néhány perces átfutással kell számolni, A gyorsaság fontos lehet az ütemezett fizetéseknél, de akár az adóhivatalnak történő utalásnál sem kell a bankok munkarendjéhez igazodni már.

Ennél is fontosabb lehet azonban, hogy – ha a bank is lehetővé teszi – nem csak utalásokat, hanem fizetési kérelmeket is be lehet küldeni az azonnali fizetési rendszerbe, legyen szó vállalati kötegelt kérelmekről. Az ügyfeleknek ezt csupán jóvá kell hagyniuk, és indul is a számla fizetése anélkül, hogy nekik kellene az adatok beírásával indítani az utalást.

Másodlagos számlaazonosítók

További könnyebbség mind az utalásoknál, mind a fizetési kérelmeknél, hogy a számlákhoz a vállalkozók is regisztrálhatnak másodlagos számlaazonosítókat. Ez lehet telefonszám, email-cím, adószám egyaránt, és az esetükben nem is csak abban nyújt segítséget, hogy ne kelljen a 24 jegyű számlaazonosítóval bíbelődni. Egy ilyen azonosító segítségével POS-terminál nélkül is jelentősen egyszerűbbé válik az elektronikus fizetés, ami a legkisebb vállalkozásoknál vagy a mozgó szolgáltatóknál (például a helyszínre kiszálló szerelőknél vagy éppen a házhozszállítóknál) komoly előnyt jelenthet. Különösen 2021-től, amikor az online kasszával rendelkezők kötelesek lesznek biztosítani az elektromos fizetés lehetőségét.

Fontos, hogy a másodlagos azonosító csak abban az esetben használható, ha a számlatulajdonos számára utalnak – vagyis például pusztán egy telefonszám ismerete nem ad arra lehetőséget, hogy pénzt vegyen le bárki a számláról. Akárcsak a lakossági számlák esetében, a másodlagos azonosító regisztrációját a számlavezető banknál kell kezdeményezni, a legtöbb banknál ez lehetséges a netbankon keresztül is. Nem árt azonban tudni, hogy az új szolgáltatások mindegyike nem is feltétlenül érhető el a szolgáltatóknál – a jegybank tájékoztatása szerint ez 2021 közepéig várható.

Általános szabályok

A magyar bankrendszerben 2020 márciusában indult el az azonnali fizetési rendszer, ennek lényege az, hogy a tízmillió forint alatti utalások automatikusan a hét minden napján 5 másodperc alatt teljesülnek. Ez azt is jelenti, hogy ha valakinek sürgős egy nagyobb összeg átutalása, azt tízmillió forint alatti részletekre bontva azonnal át tudja utalni – függetlenül attól, mekkora a teljes összeg.

Mivel kötelező jelleggel a hazai bankrendszer vált az azonnali fizetési rendszer részévé, az azonnaliság a belföldi utalásokra vonatkozik, méghozzá forintszámláról forintszámlára. A szolgáltatás sem a lakossági, sem a vállalkozói számlák esetében nem jár plusz költséggel, és általánosságban ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint korábban az átutalásokra. Így például téves címzés esetén egy azonnali átutalás is visszahívható.



Hozzászólás 0 hozzászólás

Kisgyermekes munkavállalók foglalkoztatása

2020. Szeptember 21. 12:56 - siteadmin



A munkaviszonyban álló szülők egy része a gyermek születését követően több évig otthon marad és gyermekét gondozza, míg másik részük még a gyed, illetve a gyes folyósítása alatt visszamegy dolgozni. Az alábbiakban a gyermek születését követően munkába álló munkavállalókra vonatkozó munkajogi és társadalombiztosítási szabályokat foglalom össze.

A munkavállaló visszamehet dolgozni akár pár nappal vagy akár néhány hónappal a gyermek születését követően. Ha a kisgyermekes anya már a szoptatás időszaka alatt visszamegy dolgozni, akkor a szoptatásra tekintettel munkaidő-kedvezményben részesül. Mentesül a munkavégzés alól a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára. A kisgyermekes anyát erre az időtartamra távolléti díj illeti meg. 

Ha a szülő a gyermekgondozási díj (gyed), illetve gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósítása alatt áll ismét munkába, akkor az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
  • A hallgatói (diplomás) gyedre vonatkozik az a szabály, hogy a gyermek születését követő 168. napot követően lehet gyermekgondozási díj (gyed) folyósítása alatt munkaviszonyban dolgozni. 
  • Továbbá ugyancsak nem lehet keresőtevékenységet folytatni – kivéve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony – a gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülői gyermekgondozási díj folyósítása alatt.
  • A gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) esetén pedig arra kell figyelemmel lenni, hogy a munkavállaló a gyermek féléves korától dolgozhat a gyes folyósítása alatt. 
Kisgyermekesekre vonatkozó további munkajogi szabály, hogy a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, ha a kisgyermekes munkavállaló ezt kezdeményezi. Azaz, ha a kisgyermekes munkavállaló korábban napi 8 órában dolgozott, akkor a szülő erre vonatkozó kérelmére a napi munkaidőt 4 órára köteles módosítani a munkáltató. Ezt a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek 4 éves koráig kérheti a munkavállaló, míg három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló a gyermek 6 éves koráig élhet ezzel a részmunkaidős foglalkoztatással. 

Megjegyzés: három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló a fenti szabály alapján az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, és gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a kisgyermekes munkavállalók esetén az alábbi munkajogi szabályokra is!

A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke 3 éves koráig 
  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása alapján alkalmazható, 
  • a munkavállalónak a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
  • a munkavállaló részére rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,
  • a munkavállalónak éjszakai munka nem rendelhető el, 
  • a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára.
Megjegyzés: Más helyen történő munkavégzésre az alábbi esetben kerülhet sor. A munkatörvénykönyv alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ez a foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. 

A pontosság kedvéért meg kell említeni, hogy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke tizenhat éves koráig a hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára.

Társadalombiztosítási szabályok

A munkaviszonyban dolgozó kisgyermekes szülő biztosítottnak minősül. A kisgyermekes munkavállaló munkabéréből – függetlenül attól, hogy gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban részesül-e – le kell vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot. Ugyanakkor gyermeke kapcsán a munkavállaló a személyi jövedelemadóból, illetve a társadalombiztosítási járulékból családi adó- és járulékkedvezményben részesülhet. 

A munkáltató a munkavállaló után 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót, és 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulást fizet, amelyből – adott feltételek esetén – az alábbi kedvezményre lehet jogosult. 

Érvényesíthető a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezmény, amelynek mértéke a munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér (azaz legfeljebb bruttó 161 000 forint). Ezen mértékig nem kell fizetni szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében ennek a kedvezménynek a fele érvényesíthető. Amíg a magasabb mértékű szocho kedvezmény érvényesíthető, addig érvényesíthető kedvezmény a szakképzési hozzájárulásból is, azaz a foglalkoztatás első két évében szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni a fenti mértékig.

Érvényesíthető a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők utáni kedvezmény. A kedvezmény alapja a munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér (azaz legfeljebb bruttó 161 000 forint). A foglalkoztatás első három évében nem kell megfizetni ezen mértékig a szociális hozzájárulási adót, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a fenti kedvezmény fele érvényesíthető. Amíg a magasabb mértékű szocho kedvezmény érvényesíthető, addig érvényesíthető a szakképzési hozzájárulásban is kedvezmény, azaz a foglalkoztatás első három évében szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni a fenti mértékig.

Továbbá találkozhatunk még „kifuttatható” kedvezménnyel is. 2011. évi CLVI. törvény alapján, 2018. december 31-én már érvényesített, gyedben vagy gyesben részesülő/részesült munkavállaló utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény és szakképzési hozzájárulási kedvezmény az érvényesítésre hátralévő időre igénybe vehető a bruttó munkabér – legfeljebb 100 000 forint – után.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Nyitókép: Guillaume de Germain / Unsplash



Hozzászólás 0 hozzászólás



Azok a magyar állampolgárok, akik szeptember 1-jét követően külföldre mennek pihenni, hazatértükkor kötelesek hatósági házi karanténba vonulni. Az alábbiakban a külföldi pihenést követően hazatérő és ennek következtében karanténba vonuló magyar állampolgárok keresőképtelenségéről adok tájékoztatást.

Kilenc olyan kód van, amelybe a keresőképtelenség besorolható. Így kilenc kódból a 7-es kód igazolja a közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltást és a hatósági elkülönítést.

A veszélyhelyzet alatt, a COVID vírus kapcsán elrendelt hatósági karanténra vonatkozóan az EMMI tájékoztatást adott ki, mely szerint aki COVID vírussal kapcsolatban otthonában vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető a fenti 7-es kóddal. A 7-es kód alá eső hatósági elkülönítést, az azt elrendelő járványügyi határozat bizonyítja. 

2020. augusztus 30-án megjelent a 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet, amely a magyar állampolgárok külföldi utazása kapcsán az alábbiakról rendelkezett:

"Külföldről érkező magyar állampolgár, személyforgalomban Magyarországra történő belépése során egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles. Ha magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat fertőzés gyanúját nem állapítja meg, akkor 14 napra hatósági házi karanténba kell vonulnia."

A fenti hatósági házi karatén keresőképtelenség vonatkozásában hasonló megítélés alá esik, mint a nyár folyamán „piros”, illetve „sárga” jelzéssel ellátott országból érkezők esetén elrendelt házi karatén. A „piros”, illetve „sárga” jelzéssel ellátott országból érkezők kapcsán 2020. augusztus 13-án hatályba lépett 398/2020. (VIII. 12.) Korm. rendelet rögzítette a következőket: 

„Az a  biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékű országból Magyarország területére történő beutazáskor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek.” 

Azaz, az a magyar állampolgár, aki külföldre nem hivatalos célból utazott (azaz például külföldre nem üzleti, gazdasági célból utazott, vagy nem a határtól számított 30 kilométeres zónában ingázik), hazatértét követően köteles hatósági házi karanténba vonulni, és ez esetben nem lehet 7-es kóddal keresőképtelennek nyilvánítani. Keresőképtelenség hiányában a fenti hatósági házi karanténban lévő személy biztosítottként táppénzre sem jogosult. 

A karantén időtartama kapcsán az az általános szabály, hogy a koronavírus kapcsán elrendelt hatósági házi karantén minimum 2 hétig tart. Ugyanakkor a külföldről hazatérő, hatósági házi karanténban lévő személynek lehetősége van arra, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, 2 alkalommal, fizetés ellenében molekuláris biológiai vizsgálaton – SARS-CoV-2 teszt – vegyen részt. 

Ha a két alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat igazolja, hogy a hatósági házi karanténban elhelyezett személy szervezetében a SARS-CoV-2 koronavírus a vizsgálat időpontjában nem kimutatható, úgy a hatósági házi karantént alól felmentést kap. Azaz gyorsan elvégzett tesztelés esetén – ha a SARS-CoV-2 koronavírus nem kimutatható ki – a hazaérkezést követően akár egy héten belül már meg is szűnhet a házi karantén.

Megjegyzés: A tesztelés kapcsán más szabály vonatkozik azokra, akik a Cseh Köztársaság, Lengyel Köztársaság vagy a  Szlovák Köztársaság területéről utaznak haza Magyarországra. Ha a magyar állampolgár Magyarország területére a Cseh Köztársaság, Lengyel Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság területéről lépett be, és 2020. szeptember 1-jét megelőzően a fenti államok valamelyikében szállásfoglalással rendelkezett, akkor a fentiekben ismertetett karatén alóli felmentéshez elegendő 1 negatív teszt.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71]
Blog archivum