hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A családi gazdaságokról szóló törvény módosította egyrészt a szociális hozzájárulási adó alapját, másrészt az őstermelők szociális hozzájárulási adófizetését.

Változás a szociális hozzájárulási adó alapjában

2021. január 1-jétől három olyan változással kell számolnunk, amelyek a szociális hozzájárulási adó alapját érintik. 

1) Az egyik változás – amely a törvényben pontosul –, hogy a felszolgálási díj nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.

2) A másik változás a Tbj. szerinti munkaviszony szociális hozzájárulási adó alapjára vonatkozik. A tb járulék 2021. évi változásai kapcsán már megírtuk, hogy bekerült a Tbj. szerinti munkaviszonynál a mentességek körébe a csecsemőgondozási díj. Azaz nem kell megfizetni legalább a minimálbér 30 százalékából a társadalombiztosítási járulékot, ha a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló személy csecsemőgondozási díjban részesül. Ezzel összhangban a munkáltatónak sem kell megfizetnie – legalább a minimálbér 30 százaléka kapcsán – a csecsemőgondozási díjban részesülő alkalmazottja után a szociális hozzájárulási adót. Ez a szabály visszamenőleges hatályú, azaz 2020. július 1-jétől kell majd alkalmazni.

3) A harmadik változás szintén a társadalombiztosítási járulék szabályának módosításán alapul, amely arra az esetre vonatkozik, ha a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésére nem Magyarországon kerül sor. Az erre vonatkozó szabály kiegészül azokkal, akik a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik. Erre tekintettel a szociális hozzájárulási adó alapja a fenti esetben a következő lesz: 

Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn személyi jövedelem adó kapcsán adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja
  • az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy
  • a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.
A fenti szabály is 2021. január 1-jén lép hatályba, de ezt is visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

Őstermelőkre vonatkozó módosítás

2021. január 1-jétől új szabályok kerülnek alkalmazásra az őstermelők szociális hozzájárulási adófizetése kapcsán. El kell különítenünk a szociális hozzájárulási adófizetést a biztosított őstermelők, és a nem biztosított őstermelők esetében. 

Elsőként nézzük meg a biztosított őstermelőre vonatkozó új szabályokat!

Ha a biztosított őstermelő nem választ magasabb tb ellátás céljából magasabb összeg utáni fizetést,  akkor 
  • a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek szociális hozzájárulási adó alapja éves szinten a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér. Kivételt képez ez alól, ha az őstermelői tevékenységből származó bevétel az adóévben nem éri el az éves minimálbér felét, hiszen ekkor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni;
  • az átalányadózást választó biztosított mezőgazdasági őstermelő az új szabály alapján szintén nem fizet szociális hozzájárulási adót, ha az éves minimálbér ötszörösét nem éri el a mezőgazdasági őstermelő – támogatások nélküli – bevétele. Erre tekintettel az átalányadózást választó, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő saját maga után havonta a minimálbér után fizeti a szociális hozzájárulási adót, kivéve ha az éves minimálbér ötszörösét nem éri el a támogatások nélküli bevétele.
Meg kell említeni, hogy külön rendelkezik a szocho törvény a fenti minimális alapok arányosításáról, amelyre sor kerülhet többek között, ha adott ellátásban, például táppénzben, gyermekgondozási díjban részesül az őstermelő, illetve ha az őstermelő a fenti jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján. Ekkor a szociális hozzájárulási adó napi alapja az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem – de legalább a minimálbér – harmincad része vagy átalányadózó őstermelő esetén a minimálbér harmincad része.

Megjegyzés: Családi gazdaság tagjaként bejegyzett magánszemély, aki a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos adókötelezettségét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint teljesíti.

Nem biztosított őstermelők

Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő évente az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme után köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére azzal, hogy szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett 
  • az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó támogatások nélküli bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő, illetve 
  • az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő. 

Végezetül meg kell említeni, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya kapcsán átmeneti időre szociális hozzájárulási adófizetési mentesség áll fenn 2020. április 22-től 2020. december 31-ig. Ez a mentesség meghosszabbításra került, azaz a SZÉP Kártya számlájára utalt béren kívüli juttatás után nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni 2021. június 30-áig. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

Ilyen hatással volt a magyar bérekre a pandémia

2020. December 16. 22:28 - siteadmin



Az Intrum követeléskezelő idén másodjára vizsgálta, hogy milyen hatással volt a koronavírus-járvány és a recesszió az európai fogyasztók jövedelmeire, pénzügyeire. Az Európai Fogyasztói Fizetési Jelentés (ECPR) alapján őszre Magyarországon, és az európai országok nagy részében is javult az emberek pénzügyi helyzete az első hullám óta, de a lakosság jövedelme még mindig kisebb, mint a múlt évben.

A felmérés szerint az európai emberek csaknem harmadának csökkentek a bevételei a COVID-járvány hatására. A legtöbb európai országban a fiatalokat és a kisgyermekes szülőket érinti leginkább a recesszió, Magyarországon azonban a többi csoporthoz képest nem romlott jelentősebben a szülők helyzete.

A legutóbbi, tavasszal elvégzett felmérésen még az európai válaszadók 54 százaléka jelezte azt, hogy csökkent a jövedelme a tavalyihoz képest, azonban a friss kutatásban már valamivel kevesebb ember, a válaszadók 35 százaléka számolt be jövedelemcsökkenésről. Magyarországon tavasszal az emberek 60 százalékának csökkentek a bevételei. A mostani felmérésen 41 százalék válaszolt úgy, hogy kevesebbet keres, mint egy évvel ezelőtt.

A friss felmérés megerősíttette, hogy a fiatalokat erősebben érintette a recesszió, mint az idősebbeket: míg a 18 és 21 év közöttiek 60 százaléka, a 22 és 37 év közötti felnőttek fele számolt be jövedelme csökkenéséről, addig az 55 és 64 év közöttiek körében ez az arány már csak 37, a 65 év felettieknél pedig 17 százalék Magyarországon. 

Az arányok korcsoportonként hasonlóak az EU más országaiban is, azonban a szülők pénzügyi helyzetét nézve számottevő különbség figyelhető meg Magyarország és a többi állam között. A kisgyermekes szülőket ugyanis általában másoknál erősebben érintette a recesszió, az átlaghoz képest jobban aggódnak anyagi helyzetük miatt. Magyarországon azonban a szülők és a többi megkérdezett azonos arányban válaszolták azt, hogy a válság óta a korábbiaknál jobban aggódnak anyagi helyzetükért.

Ennek a magyarországi leányvállalat értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója, Deszpot Károly szerint az lehet az oka, hogy a magyar szociális támogatási rendszer kiemelten támogatja a kisgyermekes szülőket. A válság idején folytatódott a szülőknek járó támogatások kifizetése, tavasszal egyszerűsödtek a babaváró támogatás és a csok feltételei. Ezek a támogatások felmérésük alapján elegendőek voltak arra, hogy levegyék a pluszterheket a szülők válláról. A piaci folyamatok, elsősorban a munkanélküliség azonban őket is érinti, ezek különösen a legfiatalabb szülőknek okoznak gondokat – tette hozzá.

Az is kiderült a kutatásból, hogy bár az infláció és az otthoni munka miatt növekednek a számlák, a legtöbb háztartásnak nem okoz nagyobb gondot a számlafizetés, mint tavaly. Magyarországon a tavalyinál csak egy százalékponttal többen (a válaszadók 57 százaléka) nyilatkoztak úgy, hogy a számláik gyorsabban növekednek, mint a jövedelmeik. 

A kutatás szerint nem csökkent jelentősen a magyar válaszadók megtakarítási képessége sem. Bár kevesebben vannak azok, akik a jövedelmük jelentős hányadát (több mint 20 százalékát) képesek félretenni, a reprezentatív felmérés alapján összességében 67-ről 70 százalékra nőtt a megtakarítók aránya az elmúlt évben. A legtöbb európai országban egyébként hasonló a helyzetet tártak fel, csak Görögországban, Ausztriában és Olaszországban csökkent azok száma, akik minden hónapban megtakarítanak. 
.


Hozzászólás 0 hozzászólás



Az alábbiakban összefoglalom a társadalombiztosítási járulékban és az egészségügyi szolgáltatási járulékban 2021. január 1-jétől bekövetkező változásokat.

Változás a munkaviszonyban álló és csecsemőgondozási díjban részesülőknél

A Tbj. szerinti munkaviszonyban a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér 30 százaléka. Nem kell a fenti minimális alapot alkalmazni, ha a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló többek között adott ellátásban, például gyermekgondozási díjban, ápolási díjban stb. részesül. 

Ez a felsorolás nem tartalmazza a csecsemőgondozási díjat, aminek valószínűleg az volt az oka, hogy nem lehet csecsemőgondozási díj alatt Tbj. szerinti munkaviszonyban dolgozni. Azonban, ha megnézzük a jogszabály pontos szövegét, akkor azt tapasztaljuk, hogy az nem a keresőtevékenységhez kapcsolódóan írja elő a mentességet. Erre tekintettel a csecsemőgondozási díj hiánya gondot okozott a gyakorlatban, ugyanis előírták a munkáltatóknak, hogy a csecsemőgondozási díjban részesülő alkalmazottaik kapcsán legalább a minimálbér 30 százalékából fizessék meg a társadalombiztosítási járulékot. Ezt a problémát oldja meg, hogy kiegészül a Tbj. fenti felsorolása a csecsemőgondozási díjjal. Fontos, hogy ugyan ez a kiegészítés 2021. január 1-jén lép hatályba, de alkalmazni visszamenőleg kell, méghozzá 2020. július 1-jétől.

Változás az egészségügyi szolgáltatási járulékban

Havi 8 000 (napi 270) forintra növekszik 2021. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék. A Tbj. alapján az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke a következőképpen került megállapításra: "a tárgyévet megelőző évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 100 forintra kerekítve. Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi mértéke a havi mérték harmincad része, 10 forintra kerekítve." Az így megállapított járulék mértéket a NAV tette közzé honlapján 2020. november 20-án.

Változás a nem Magyarországon adóztató jövedelmek járulékalapjánál

Vannak olyan esetek, amikor a személyi jövedelemadó-előleg fizetésre nem Magyarországon kerül sor. Az erre vonatkozó szabály kiegészült a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzőkkel, illetve a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján folytatókkal. 

Mindezek alapján, a járulék alapja a fenti esetben a következőképpen kerül meghatározásra:

A járulék alapja, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik,
  • az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy
  • a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.
A fenti szabály esetében is igaz, hogy 2021. január 1-jén lép hatályba, de azt visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

Biztosított őstermelőkre vonatkozó változás

Három jelentős változást kell kiemelni a biztosított őstermelők kapcsán. Az egyik a biztosítási jogviszony keletkezését, a másik a biztosítási jogviszony időtartamát, a harmadik a járulékfizetést érinti. 

1. Biztosítási jogviszony keletkezése: 2021. január 1-jével kikerül az őstermelő biztosítását kizáró következő előfeltétel a jogszabályból: „Nem biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen nem éri el a minimum 20 évet.”

2. Biztosítás időtartama: A jelenleg hatályos szabály alapján a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége
  • az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,
  • gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, vagy
  • a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig
áll fenn. 

Az új szabály alapján a következőképpen pontosul a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének időtartama 2021. január 1-jétől 
  • a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés
  • napjáig áll fenn,
  • őstermelők családi gazdaságának tagja esetében az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetve ha a mezőgazdasági őstermelő kilép az őstermelők családi gazdaságából áll fenn vagy
  • a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig tart.
Megjegyzés: Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép az őstermelők családi gazdaságából.

3. Biztosított őstermelő járulékfizetése: A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ugyanakkor az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizet társadalombiztosítási járulékot. Ez utóbbi szabályt 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Megjegyzés: Figyelemmel kell lenni arra az átmeneti szabályra, hogy 2021-ben a 2020. december 31-én hatályos Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelő a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

Pontosítás a családi járulékkedvezményben 

A korábbi Tbj.-ben a járulékkedvezmény munkaerőpiaci járulékra nem volt érvényesíthető. Az új Tbj. alapján azonban 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékra lehet élni a kedvezménnyel, amely tartalmazza a korábbi munkaerő-piaci járulékot is. 

A fentiekre tekintettel a hatályos szabály kiegészül a munkaerő-piaci ellátásokkal (amit vastag betűvel jelöltem), azaz „a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.” 

A fenti szabály is 2021. január 1-jén lép hatályba, de ezt is visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

Tanulószerződés

2020. január 1-jétől a biztosítási jogviszonyok között már nem szerepel a tanulószerződés. Ennek hátterében az új szakképzési törvény áll. Ugyanakkor továbbra is fennáll a tanulószerződésben történő foglalkoztatás, azaz „kifuttatják” a tanulószerződést. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 85. §-a kitér a tanulószerződésben állók biztosítására, és megerősíti, hogy a tanulószerződés kapcsán az 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos adott szabályait kell alkalmazni.
    

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



Rengeteg a kérdés idén a béren kívüli juttatások körül, és az is látszik, hogy a koronavírus-járvány átalakította a cafeteria piacát – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő őszi anyagából.

A béren kívüli juttatások keretösszege évente átlagosan nettó 270 ezer forint a magyar cégeknél a Cafeteria Trend 2019-es kutatása szerint. A lehetséges juttatási formák közé tartozik többek között az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, az egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás, a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), a kulturális vagy sportbelépő, de az óvodai, bölcsődei ellátás is.

Tavaszi változások a cafeteria-piacon

A koronavírus-járvány tavaszi hulláma idején a munkaadók egy jelentős része visszatartotta a rendszeres juttatások kifizetését – erre világított rá az Edenred Magyarország által korábban publikált kutatás. Azon cégek közül, amelyek márciusban még osztottak rendszeres juttatást, a koronavírus-helyzet miatti bizonytalanságban 23 százalék ezt júniusban már nem tette meg. A nyár folyamán, ahogyan normalizálódott a helyzet, a cégek jelentős része újraindította, vagy akár visszamenőleg is kifizette a juttatásokat – állapította meg a felmérés.

A kormány gazdaságvédelmi akciótervének részeként a cafeteria-szabályok is változtak, új helyzetet teremtve a piacon. Az április 21-én megjelent rendelet egyrészt megemelte a lehetséges keretösszegeket is (évi 450 ezerről 800 ezer forintra a versenyszférában, 200 ezerről 400 ezer forintra a közszférában), másrészt általánosan 2 százalékkal csökkentette a szociális hozzájárulási adó mértékét. A SZÉP-kártya ráadásul 2020. december 31-ig szociális hozzájárulási adó nélkül lett igényelhető.

Őszi újdonság a Nemzeti Utalvány

A SZÉP-kártya részesedése a cafeteria összértékén belül kutatások szerint már ősszel is több mint 60 százalék volt. Felhasználása azonban kötött: a vendéglátás, szállás, és szabadidő alszámla nem fed le minden munkavállalói igényt, különösen a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben, amikor a munkavállalók többségének fizetőképessége jelentősen visszaesett, és a mindennapi gondok mellett egyre kevesebb jövedelmet tud például utazásra vagy éttermi étkezésre fordítani.
Ezért talán nem véletlen, hogy éppen ebben a helyzetben érkezett meg egy új szereplő a hazai, csekély értékű utalványok piacára az Edenred mellé: a Magyar Utalvány Zrt. A magyar tulajdonú cég a juttatási piacról 2019 végén kivonult Erzsébet-utalvány helyét kívánja betölteni. Az új utalvánnyal viszonylag széles körben lehet vásárolni. 

A csekély értékű ajándék juttatásként több szempontból is kedvező lehet a cégeknek Dr. Bákonyi László szerint. A bérnél jóval kedvezőbb, mindössze 35,99 százalékos adó terheli, ez pedig komoly költségmegtakarítást jelent a munkáltatóknak a jelenlegi helyzetben. A juttatás készpénzre nem váltható, adható a munkavállalóknak, illetve közvetlen hozzátartozóiknak is, évente egyszer a minimálbér 10 százalékáig, vagyis idén 16 100 forintig. 

Ezen kívül a forgalmazó tájékoztatása szerint például az év végi karácsonyi bulin ajándékutalvány formájában kiadható még dolgozónként legfeljebb a minimálbér negyedének megfelelő összeg, azaz 40 250 forint. Fontos azonban hozzátenni, hogy ez a lehetőség csak akkor áll, ha valóban megtartják a céges karácsonyi rendezvényt, és ott adják át az ajándékutalványt, aminek most kicsi a valószínűsége. 

Ha mégis, akkor egy négytagú családnál az utalvány formájában kiadott csekély értékű ajándék és az év végi ajándék összege évi 104 650 forint lehet, amivel a bérhez képest 44 800 forint közterhet takaríthat meg a munkáltató. 
 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Így szabályos a tömeges lázmérés a munkahelyeken

2020. November 23. 12:59 - siteadmin



A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) októberi tájékoztatása szerint a mindenkire általánosan kiterjedő lázmérés meghatározott feltételek mellett megengedett – hívta fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

Ez azért érdekes, mert a NAIH a COVID-19 járvány első hulláma alatt még úgy ítélte meg, hogy – összhangban más tagállamok felügyeleti hatóságainak álláspontjával – az akkori járványügyi helyzetben nem volt arányos minden munkavállaló kötelező szűrővizsgálata, így lázmérése sem, és az adattakarékosság elve alapján nem voltak gyűjthetők a lázmérési adatok. 

A helyzet őszre jelentősen megváltozott, ez tükröződött az október 14-én kiadott tájékoztatójukból is, amely már „alapelvszerűnek” tekinti a lázmérést is, meghatározott feltételekkel. A lázmérésre akkor kerülhet sor, ha az adatkezelő tulajdonában vagy használatában lévő területre valaki be akar lépni (héjvédelem), és egységesen mindenkire alkalmazni kell. Viszont az adatkezelés során nem lehet azonosítani az érintetteket, nem lehet rögzíteni az adataikat. (A hőmérés mindenképpen adatkezelésnek minősül, mindegy, hogy mivel végzik, digitális vagy analóg lázmérőkkel, hőkamerákkal vagy beléptetőkapukkal.) A méréssel kapcsolatban kizárólag statisztikai adat gyűjthető, például az, hogy hány fő nem léphetett be az épületbe. 

Azt is rögzítette a NAIH, hogy önmagában a magasabb testhőmérséklet nem jelent fertőzöttséget, és az adatkezelő sem jogosult ilyen következtetést levonni. A mérés eredménye kizárólag a belépés engedélyezésére vagy megtagadására használható fel. Ha valakinek a testhőmérséklete betegség vagy más ok miatt az átlagosnál magasabb, akkor kivételes esetben orvosi igazolással a mért magasabb testhőmérséklet ellenére is beléphet.

Az adatkezelés jogszerűségének biztosítása az adatkezelő felelőssége, ideértve többek között azt is, hogy köteles az érintetteket az irányadó adatvédelmi szabályokról, valamint az alkalmazott eljárásrendről előzetesen tájékoztatni.

„A tájékoztatással a NAIH egyértelművé tette, hogy a lázmérések kialakult általános gyakorlata megfelel a jogszabályoknak, alapelvszerűnek minősül, ha arra a beléptetéshez kapcsolódó héjvédelem keretében, személyazonosítás és adatrögzítés nélkül kerül sor." 
– összegzett a Baker McKenzie adatvédelmi csoportvezetője, dr. Vári Csaba még októberben. 

Lázmérési kérdések és válaszok

A munkahelyi lázméréssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és tudnivalókat a VJT & Partners Ügyvédi Iroda foglalta össze ismét, novemberben, kérdés és felelet formájában, ami segíthet a vonatkozó szabályok helyes alkalmazásban.

Elrendelhetem, hogy a munkavállalók csak lázmérés után léphetnek be a munkahelyre?

Igen, de csak bizonyos feltételek mellett. Ezek a feltételek a következők:
  • A szóban forgó épületnek a tulajdonunkban, használatunkban kell állnia.
  • Mindenkire, aki belép a területünkre, ugyanazokat a védelmi intézkedéseket kell alkalmaznunk.
  • Akinek a lázát megmérjük, annak azonosítása ne legyen része az eljárásnak.
  • A lázmérés semmilyen módon nem járhat az adat (testhőmérséklet) rögzítésével, további tárolásával vagy továbbításával.
Milyen célból használhatom fel a testhőmérsékletről szerzett információt?

A lázmérés során szerzett információt kizárólag egy dologra használhatjuk fel: ennek alapján döntünk, hogy beléphet-e valaki a munkahelyre vagy sem. Az információt nem használhatjuk fel arra, hogy bármilyen következtetést vonjunk le az adott személy egészségi állapotáról.

Megtagadhatom-e a belépést minden olyan belépni kívánó személy esetében, akinek testhőmérséklete magasabb, mint az előzetesen megadott érték?

Alapvetően igen. Viszont elképzelhető, hogy a belépni kívánó személy testhőmérséklete alapból magasabb az átlagnál (például valamilyen betegség vagy gyógykezelés miatt). Ilyen esetben megengedhetjük a belépést, ha a személy orvos által kiállított dokumentummal igazolja az átlagosnál magasabb testhőmérsékletének okát. Erre a forgatókönyvre érdemes előre kialakítani megfelelő eljárásrendet és adatkezelési tájékoztatót.   

Ha valakit nem engedünk be, annak figyelmét érdemes felhívni a további teendőire (például orvoshoz fordulás, betegszabadság- és táppénzügyintézés, munkahelyi vezető tájékoztatása). Ezt a bejárat közelében elhelyezett tájékoztató segítségével megtehetjük.

Abban az esetben sem indokolható a munkavállaló (vagy más belépni szándékozó) azonosítása, ha testhőmérséklete miatt nem engedjük be a terültre. Adatait csak statisztikai célból gyűjthetjük, anonimizált módon (például összesített adatot gyűjthetünk arról, hogy hány embert nem engedtünk be aznap).





Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71]
Blog archivum