Mit hoz a jövő? Változások 2012

2011. December 16. 10:00 - admin

A 2012. januárjától életbe lépő adó-, táppénz és járulék jogszabályváltozásokról.

Személyi jövedelemadó

2012-től kivezetésre került az adójóváírás, csak a 2011-ben megszerzettnek minősülő jövedelmekre lehet alkalmazni (2012. január 15-ig)
Adóalap-kiegészítés változása (szuperbruttósítás): az összevont adóalapba tartozó éves jövedelem 2 millió 424 ezer forintot (havi 202 ezer forint) meghaladó részére kell alkalmazni. Az adó- és adóalap-kedvezmények (családi kedvezmény, személyi kedvezmény) mértékei változatlanok maradnak; a családi kedvezmény esetében pontosításra került a jogosultsági kör (gyámok, nevelőszülők esetében) Az adóalap-kiegészítés mértékében (a korábbi hatályos jogszabállyal ellentétben) nincs változás: 27%

A béren kívüli juttatások (évi 500 eFt-ig) értékének 1,19-szorosát (Eho tv. alapján) 10%-os egészségügyi hozzájárulás is terheli.

A munkáltató által adható béren kívüli juttatások max.500 eFt éves keretösszegig adhatók, tekintettel a munkaviszony időarányos részére; az ezt (meghaladó juttatás egyes meghatározott juttatásának minősül, amelyet a juttatások értékének 1,19-szorosa után 16%-os szja és 27% eho fizetési kötelezettség terhel).

Változik a béren kívüli juttatások köre.

A kedvezménnyel adható internet juttatás megszűnik.
A Széchenyi Pihenő Kártya útján adható támogatás - több juttatótól együttvéve - évi 300 ezer forintról 450 ezer forintra emelkedik. Ezen belül szálláshely szolgáltatásra 225 ezer forint, melegkonyhás vendéglátóhelyeken igénybe vehető étkezési szolgáltatásra (ide értve a munkahelyi étkeztetést is) 150 ezer Ft, szabadidő szolgáltatásra 75 ezer Ft adható.
A SZÉP kártyára utalt étkezési támogatás mellett, a munkáltató - a munkavállaló választása szerint - további két étkezési juttatást is adhat kedvezményesen: fogyasztásra készétel vásárlására jogosító Erzsébet utalványt (havi 5 ezer Ft), munkahelyi étkeztetésre havi 12 500 forintot. Az Erzsébet utalványt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki.

A jövőben ismét alkalmazható az a szabály, hogy a munkáltatót terheli az adófizetés, ha minden munkavállalónak azonos feltételekkel adnak juttatást, vagy minden munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján járnak el, Ezen juttatásokra az Egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály szerinti adó és eho fizetési kötelezettség vonatkozik.

Napidíj: Bizonylat nélkül elszámolható, (a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett) bevételből levonható e bevétel 30%,ill. a várhatóan megjelenő új kormányrendelet által meghatározott, napi elszámolható összeg. (ez jelenleg 15euró/nap)

Járulékok

Társadalombiztosítási járulék: mint jogcím megszűnik, de a korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettség továbbra is fennáll. (A járulék fogalma leszűkül.)

Magán-nyugdíjpénztári 10% tagdíj bevallása és a kötelezettség utalása közvetlenül a pénztárhoz történik.

A járulékfizetési felső határ várhatóan évi 7 942 200 forint, napi 21 700 forint.

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalékra növekszik. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

A biztosítottat terhelő mep-járulékot meg kell fizetni:

A jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után is.

Társas vállalkozókat érintő eltérő járulék-szabályok:

A biztosított társas vállalkozó a 10% mértékű nyugdíjjárulékot - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 10 % tagdíjat -‚valamint a 8,5% mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

Felszolgálási díj, borravaló: A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató — a foglalkoztatott helyett — 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet . A felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat pénztártagság esetén sem kell fizetni. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről.

Szociális hozzájárulási adó

Az adó alapja: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződésben meghatározott díj. E juttatások hiányában az adó alapja a szerződésben meghatározott személyi alapbér, ill. díjazás.

Az adó mértéke: az adóalap 27%-a

Blog témakörök

Blog archivum