|
|
|
|
  Gyurcsány adócsökkentő csomagja2008. Augusztus 28. 10:00 - adminA tegnap megjelent adócsökkentő program és a miniszterelnöki sajtótájékoztató összefoglalása. Adórendszerünk hibáiA jelenlegi adórendszer problémáját: az egy adózóra jutó teher kiugróan magas és még mindig magas az adóadminisztrációs teher. Fontos tehát csökkenteni a vállalkozói tevékenységből és a munkából származó jövedelmek adó- és járulékterhét, amelyek mindegyike végső soron a munkaadókat terheli, továbbá bővíteni az adó- és járulékterhet viselők körét, elsősorban a foglalkoztatás bővítésén keresztül. A megoldás?A Gyurcsány Ferenc kormányfő által nyilvánosságra hozott 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentő programja által a gazdaság fehéredése hozhat többletbevételt. Az adócsökkentési program reálértéken tartja a kiadásokat, kiadáscsökkentést nem tartalmaz. A miniszterelnöki elképzelés, legalábbis kezdeti lépésként, szükséges, de nem elégséges válaszokat ad a problémára – leginkább a többlépcsős szlovén adóreform példáját követve. Maradna az eva, az ekho, és az átalányadók. Nem szűnnének meg a versenyképességi adórendszerben és már előtte is oly gyakran bírált kisadók és az iparűzési adó sem. Viszont nem nő négyszeresére az egészségügyi hozzájárulás, az áfa kulcsa pedig továbbra is 20 százalék lesz. A vállalati különadó és a társasági adóA vállalkozások 4 százalékos különadójának eltörlése és a társasági adó 16-ról 18 százalékra való emelése a következőképpen hatna a vállalatok adóterhelésére. A két adónem adóalap-számítási különbségei miatt a 4 százalék különadó nagyjából 5 százalék tényleges társasági adónak feleltethető meg a 2007-es és a részleges 2008-as adóbevételek alapján. Tehát az összességében eddig – a társasági adószámításnak megfelelően – 21 százalékkal terhelt vállalkozási jövedelem adóterhe a jövő évtől 18 százalékra mérséklődne, feltételezve az adóalap-számítás változatlanságát. További kérdés, hogy ez utóbbit a jelenlegi alapon vetik-e ki, vagy netán a szolidaritási adó adóalapján. Így ugyanis a kis- és középvállalkozások kénytelenek lennének jóval többet fizetni, mint jelenleg. A munkáltatói járulékA munkáltatói járulék tíz százalékponttal csökken, amelyből az első körben jövőre - 2009. április 1-től - öt százalékpont valósulhat meg. Az hogy mindez csak havi 140 ezer forint jövedelemig lenne érvényes (a havi 140 ezer forintos bruttó bér feletti keresetrészre a mai 29 százalékos tb-járulékot kellene fizetnie a cégnek a munkavállaló után) nem rontja a legszükségesebb foglalkoztatás-ösztönző hatásokat, hiszen gyakorlatilag a szakmunkás és az ennél kevésbé képzett munkaerő bruttó átlagbére a határ alatt van. Ha magyar átlagbért tekintjük, a kifizetett átlagbér több mint fele a mérsékelt járulékkulcs sávjába esik. 2010-ben újabb 2 százalékpontos járulékcsökkentést kapnának a cégek, az időszak végéig pedig még hármat. Hosszútávon mindennek akkor van értelme, ha egységesen egykulcsos lesz, vagy teljesen megszűnik a munkaadói járulék, mert a kétkulcsos változat csak több adminisztrációt és jövedelemeltitkolást eredményez. Az általános munkáltatói járulékok 5 százalékos csökkentése kontraproduktív is lehet, arra ösztönözheti a vállalkozókat, hogy még több embert jelentsenek be a valóságnál alacsonyabb szinten, mert a kedvezményt csak a bérek első 140 ezer forintjára lehet alkalmazni. Az adószakértők korábban a járulékok tízszázalékos mérséklését javasolták. Az e helyett javasolt engedmény nem olyan nagyságrendű, hogy tömegesen arra késztesse a munkaadókat: bejelentsék addig feketén vagy szürkén alkalmazott dolgozóikat. A vállalkozások óvatosak, sokan közülük legfeljebb akkor lesznek hajlandók kilépni az adóelkerülők közül, ha stabilitást, lényegesen alacsonyabb adókulcsokat, és nem évente változó szabályozást látnak. A személyi jövedelemadóElső lépésként 2009. január elsejétől a 18 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs a mai 1,7 millió forint éves jövedelemről felmenne 2 millió forintra. 2010-ben a magánszemélyeknek azzal kedvez a kormány, hogy még tovább tolná ki a 18 százalékos szja-kulcsot, egészen 2,5 millió forintos éves jövedelemig lehetne ezt igénybe venni, vagyis az átlagkereset egésze a 18 százalékos kulcs alatt adózna. 3-4 év múlva az szja-tábla a következőképpen nézne ki: évi 750 ezer forintig nulla százalékos lenne a kulcs, évi 750 ezer és 3 millió forint között 18, az afeletti jövedelemrészt pedig 36 százalékos adó terhelné. (Tehát az adójóváírás valamikor az időszak végén eltűnne a rendszerből.) Egyes számítások szerint a személyi jövedelemadóban még 2010-re sem sikerül majd elérni, hogy az átlagjövedelem ne "lógjon be" a 36 százalékos sávba. Belátható időn belül nem szűnik meg az igen szerencsétlen adójóváírás intézménye sem. E két tényező azt eredményezheti, hogy az egyik legfontosabb ügyben, a marginális adókulcsok csökkentésében érdemben nem történik semmi. Nem a gazdaság fehéredésére alapoznakA gazdaság fehéredésének hatásában bízni a fedezet kérdésében legalábbis merész, mert az átalakítás miatt azonnal jelentkezik majd bevételkiesés, míg a fehéredés miatti esetleges bevétel növekedés csak évek múltán segítheti a költségvetést. Mivel a munkaadói járulék öt százalékponttal való csökkentése egy év alatt 350 milliárd forintot jelent, ha ezt 2009 április elsejétől vezetik be, akkor 263 milliárd esik ki a költségvetésből, azaz ennyit kellene fehéredésből pótolni. Jövőre fehérítés címszó alatt mindössze 50 milliárd forintos bevétellel számol a Pénzügyminisztérium (az új intézkedések nélkül), szemben a tavalyi évre becsült 80-100 milliárd forinttal. A "szürke és fekete" gazdaság 2400 milliárd forintos adóeltitkolásában (a magyar GDP mintegy 20%-a) benne van a kábítószer-kereskedelem és egyéb más illegális tevékenységek, amelyek jövedelme sem alacsonyabb adókulcsok, sem a felkínált társadalmi megegyezés hatására nem fog kifehéredni. A megpendített adóamnesztia sem erősíti igazán az adócsökkentési javaslatok sikerét, mert ennek ismérve, hogyha túl gyakran alkalmazzák, akkor az adófizetők arra fognak játszani, hogy a be nem fizetett adójukat (részben) úgyis elengedik egy következő amnesztiával. Legutóbb 2006 végén, a tulajdonosi hitelek fedezékében kimenekített és eltitkolt vállalakozási jövedelmekre alkalmaztak ilyen engedményt.A költségvetés valódi forrásaiA 300 milliárd forint körüli járulékcsökkentések költségvetési forrása egy-két adóemelő lépés és a feszes költségvetési tervezés lesz. 60%-át abból finanszírozzák, hogy "rendkívül feszes költségvetési tervezéssel, a 3.2%-os cél mellett ennyivel kevesebbet engedünk elkölteni jövőre" - emelte ki Gyurcsány. Ez kiadáscsökkentésként is felfogható, de költségvetési tartalékot is képeznek ezen felül, a biztonság kedvéért. A maradék 100-120 milliárd forint négy tételből jön össze:
Minden extra adóbevételt az Adócsökkentési Alapba töltenek be és majd ezen teljesítés alapján nézik meg egy év múlva, hogy a 2010-re tervezett adó- és járulékcsökkentési lépések megvalósíthatók-e. A kritikaAz utóbbi két év életszínvonal-romlása után a kabinet nem merte bevállalni a nyugdíjellátó rendszer – különösen a rokkantnyugdíjak – felülvizsgálatát, valamint a szociális segélyek és támogatások lefaragását. Szóba sem meri hozni az ingatlanadót, márpedig így nem lehet a gazdaságot dinamizálni, a versenyképességet valóban javítani
Maga a csomag kevés, hogy érdemi hatást gyakoroljon a gazdasági versenyképességre és a szürke- és feketegazdaság érezhető visszaszorulására. Anélkül, hogy az államháztartási kiadásoknál igazodnánk a térségbeli országokhoz, riválisainkhoz, nem lehet olyan pakkot összeállítani, amely működőképes és egyúttal élénkítené a leült gazdaságot. A tervezet alapvető problémája, hogy nem juttat több pénzt a magyar gazdaság szereplőinek és pótlólagos források nélkül a versenyképesség nem növelhető. 5-6 éve még segített volna egy hasonló csomag, de ma jóval nagyobb lépésre lenne szükség, mert 10 év múlva Magyarország lehet a térség egyik legfejletlenebb országa. Szlovákiában a radikális adócsökkentéshez nem féltek a szociális rendszer szűkítésétől, 10 százalékkal csökkentették a kiadásokat. Magyarország versenyképessége akkor állítható helyre, ha az újraelosztás jelenlegi 50 százalék feletti szintje legalább 10 százalékponttal csökken, ami az állami kiadások lefaragása nélkül elképzelhetetlen. A 40 százalékos adócentralizáció, a mostani lassabb gazdasági növekedés mellett azonban ez csak 10 év alatt valósulhat meg. |
Blog témakörök
Blog archivum
|
