|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Várható módosítások az egyéni vállalkozók és az őstermelők tb közteherfizetésében2021. Június 7. 11:11 - siteadmin Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208. számú törvényjavaslat több olyan módosítást tartalmaz, amely a társadalombiztosítási járulékfizetésre és a szociális hozzájárulási adófizetésre vonatkozik az átalányadózó egyéni vállalkozók és az őstermelők esetében.
Várható változások az átalányadózó egyéni vállalkozóknál2022-ben változnak az átalányadózás szabályai a személyi jövedelemadóban. Az új szabály alapján az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét el nem érő jövedelme tekintetében mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Erre tekintettel az átalányadózó egyéni vállalkozónak akkor kell csak személyi jövedelemadó-előleget megállapítania, ha az átalányban megállapított jövedelme meghaladja az éves minimálbér felét.
A jelenleg hatályos szabály alapján az átalányadózó egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot az átalányban megállapított jövedelemből kell megfizetni azzal, hogy a járulékot azonban legalább a minimálbérből, szakképzettséget igénylő tevékenységnél legalább a garantált bérminimumból kell megfizetnie. Ugyanakkor a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított – azaz szja alapot képező – jövedelem terhére lehet csak igénybe venni.
A személyi jövedelemadó fenti módosítása kapcsán 2022. január 1-jétől a következőképpen módosulna a Tbj. átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetésére és családi járulékkedvezmény igénybevételére vonatkozó szabály:
Járulékfizetés: „A társadalombiztosítási járulék alapja az átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem (kivéve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó ezen tevékenységéből származó jövedelmének adómentes része). A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér.”
Családi járulékkedvezmény: 2022. január 1-jétől az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe veheti majd a családi járulékkedvezményt, függetlenül attól, hogy adómentesség érvényesül az éves minimálbér felét el nem érő jövedelemig.
Az átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok pontosítása kapcsán módosulna majd a szociális hozzájárulási adó alapja is. Esetükben a szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem lesz.
Meg kell említeni egy másik módosítást is, amely csak részben vonatkozik az egyéni vállalkozókra. A hatályos szabály alapján a szociális hozzájárulási adó egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó minimálbér szabálya a következő:
Azaz szakképzettséget igénylő tevékenységnél tárgyhavi garantált bért, egyéb esetben az év első napján mind érvényes minimálbért kell alapul venni. A benyújtott módosítás következtében egységessé válna az egyéni és társas vállalkozók esetében a minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazása. A javaslat alapján ugyanis nem az év első napján, hanem a tárgyhónap első napján érvényes minmálbért/garantált bért kellene figyelembe venni.
Tervezett módosítások az őstermelők kapcsánA benyújtott módosítások egyrészt az őstermelők szociális hozzájárulási adóbevallási és előlegfizetési kötelezettségére, másrészt a családi gazdaságokról szóló törvénnyel való összhang megteremtésére vonatkoznak. Mindezek alapján az őstermelőknél a várható változások a következők:
Bevallás: A ma fennálló bevallási kötelezettséget szüntetné meg a módosítás a következő esetben: Mentesülne az őstermelő a bevallási kötelezettség alól, ha a 2018. évi LII. törvény 7. § (1)-(3) bekezdése alapján szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett. A fenti mentesítés a törvényjavaslat elfogadása esetén, annak kihirdetését követő napon lép majd hatályba.
Előlegfizetés: A törvényjavaslat a minimálbér alapján szociális hozzájárulási adófizetésre kötelezett őstermelő előlegfizetésére vonatkozóan tartalmaz egy pontosítást, mely szerint a tárgyévben először arra a negyedévre fizet szociális hozzájárulási adóelőleget az őstermelő, amelyben az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétele a 2018. évi LII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdése által meghatározott, adófizetési kötelezettséget eredményező értékhatárt eléri.
A családi gazdaságokhoz kapcsolódó módosítások: A törvénytervezet indokolása alapján, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény alapján az őstermelők családi gazdaságának a tagjai csak mezőgazdasági őstermelők lehetnek. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének időtartama a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) szabályozott, amit nem befolyásol az, hogy a mezőgazdasági őstermelő egyedül vagy az őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi az őstermelői tevékenységet. Erre tekintettel hatályon kívül kerülne
Végezetül meg kell említeni, hogy a benyújtott törvénytervezet szerint 2022. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 15 százalékra csökkenne.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Hogyan választunk bérszámfejtő szoftvereket?2021. Június 3. 10:03 - siteadmin Bérszámfejtés. Már maga a szó is rengeteg papírmunkát és adminisztratív folyamatot juttat eszünkbe. Ha egy cég elérte azt a pontot, amikor már nem létezhet bérszámfejtő szoftver nélkül, vagy pedig már használ szoftvert, de szolgáltatót kell váltania, kritikus döntést kell hoznia. A megfelelő szoftver minimalizálja az adminisztrációval járó fejfájást, és növeli mind a munkavállalók, mind a vezetők elégedettségét, ugyanakkor a nem megfelelő szoftver a jelenlegi helyzeten is csak tovább ront. A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett körbejárta azt is, mi alapján választunk bérszámfejtő szoftvereket.
 A kutatás eredményeiből világosan látszik, hogy főleg a 200-500 fős létszámú cégek körében legerősebb a BaBér, az 1000 fő feletti cégeknél viszont kisebb arányban képviselteti magát. Számunkra további érdekes adat, hogy a bérszámfejtők körében szintén népszerűbb a BaBér, míg a HR-es vagy egyéb irányból érkezők nem elsősorban a BaBérra voksolnak. A számokból az látszik, hogy amikor az választ szoftvert, aki dolgozik vele (tehát a bérszámfejtő), akkor nagy arányban használják a BaBért, ellenben a nagyobb multinacionális cégekkel, ahol akár nemzetközi, beszerzési előírások döntenek, ott más szoftverekre esik a választás. Vajon utóbbi esetekben számbaveszik a bérszámfejtők igényét?
 "Árnyaltab a kép, ha nagyobb cégekről van szó, mert itt a rendszerek integráltságát jobban nézik, és a beszerzés nem csak a bérszámfejtés területét érinti. Amikor a döntésbe a HR, pénzügy és az IT is be van vonva, akkor ott több szempont ütközik. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem kérdezik meg a bérszámfejtőt (persze ilyennel is találkoztunk már), hanem ő is egy részt képvisel abból a döntőbizottságból, amely kiválasztja a rendszert.” – mondja vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin, aki az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit. "Amikor csak bérszámfejtésről beszélünk, és nem egy komplett HR vagy ERP rendszerről, akkor azt egyértelműen rá szokták bízni a bérszámfejtőre, és már csak az anyagi résznél lép be a gazdasági oldal vagy a felsővezetés.”
Azon túl, hogy kik választják ki a bérszámfejtő szoftvert, kutatásunkban más aspektusokat is alaposan megvizsgáltunk. Megnéztük, honnan tájékozódnak a döntéshozók, milyen szempontokat mennyire vesznek figyelembe a bérszámfejtők és a HR-esek, valamint mennyire tartják fontosnak a vállalatnál lévő egyéb rendszerekkel való integráltságot.
 A Google-nél még mindig jobban bízunk abban, mit mondanak a körülöttünk lévő emberek – és ez így van jól. Az ismerősök, barátok mélységeiben látják a szoftver működését, saját tapasztalatok alapján adnak tanácsot, ami sokkal relevánsabb lehet a marketingszövegnél. A kutatási eredményeknek itt van még egy fontos aspekusa, mégpedig az, hogy a HR-esek körében a szakmai konferenciák is egy megbízható információforrást, tájékozódási pontot jelentenek.
 Az eredmény nem okozott számunkra meglepetést: a legfontosabb szempont az ár-érték arány, a dobogón pedig a megbízható működés és a felhasználóbarát kialakítás kapott még helyet. A válaszadók fontosnak ítélték meg továbbá az integrációt más rendszerekkel és a szakmai megbízhatóságot.
 A bérszámfejtők körében a megbízható működés és a felhasználóbarát kialakítás fontosabb, mint a HR-esek körében, akik az ár-érték arányt részesítik előnyben, ha szempontokról van szó. Az eredmény teljesen logikus, hiszen mást keres a szoftverben a felhasználó, és mást a döntéshozó.
 Az elérhető integrációk száma (ERP-vel, HR és számviteli szoftverekkel, beléptető rendszerrel stb.) elősegíti a folyamatok, elemzések egyszerűsítését, a hibalehetőségek kiküszöbölését, valamint az idő, a költségek és az erőforrások csökkentését, így nem csoda, hogy főleg a nagyobb cégek esetében, ahol sok rendszer van használatban, különösen fontos az integrálás.
Cikkünket hamarosan folytatjuk a közvéleménykutatás további eredményeinek elemzésével. Szó lesz még arról, milyen bérszámfejtő szoftvereket és funkciókat használunk, mennyire vagyunk elégedettek a használatukkal, és mikor érdemes külső szolgáltatóra bízni a bérszámfejtést. Tartsanak velünk!
Korábbi cikkeink, amelyek a közvéleménykutatáshoz kapcsolódnak:
0 hozzászólás |
Blog archivum
|
