Soft Consulting BlogMilyen hatással volt a cafeteriapiacon a nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekre az adózás változása?2017. Augusztus 15. 19:08 - siteadmin2017-re csak két béren kívüli juttatás maradt, a SZÉP-kártya és a készpénzcafeteria. A többi átkerült a magasabb adózású (43,66 százalék) egyes meghatározott juttatások közé. Így jártak a munkáltatói pénztári hozzájárulások is.
A piac egyik meghatározó szereplőjét, az OTP-t kérdeztük meg, hozott-e változást a cafeteriapiacon az adózás a nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói befizetéseknél. Következő cikkünkből pedig megtudhatja majd, hogy a SZÉP-kártyánál, illetve a lakáscélú munkáltatói hozzájárulásnál milyen trendeket lát a bank.
NyugdíjpénztárAz OTP Nyugdíjpénztárhoz 2017 első felében 17 százalékkal többen (összesen 6700-an) csatlakoztak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az új belépők egyértelműen a hosszú távú, kis összegű, de folyamatos megtakarítások mellett tették le a voksukat, a legtöbben 45 év alattiak és jellemzően (68 százalékban) 5 - 10 ezer forint közötti havi tagdíjfizetést vállalnak.
Ami a regionális eloszlást illeti, az új belépők jellemzően továbbra is elsősorban Budapestről (23 százalék) vagy vonzáskörzetéből (Pest megye 13 %) érkeznek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye például csak 5,6 százaléknyi új belépőt adott.
Az első félévben összesen 4,2 milliárd forint tagi befizetés, valamint 2,9 milliárd forint munkáltatói hozzájárulás érkezett a nyugdíjpénztárhoz. Előbbi 15 százalékos emelkedést, utóbbi minimális (mintegy 84 millió forintos) visszaesést jelent a tavalyi eredményekhez képest. Amit még kiemeltek: a tavalyi évhez képest mintegy kétszeresére, 1,4 milliárd forintra emelkedett az egyéni, eseti hozzájárulások összege. Az új belépőket is számítva a nyugdíjpénztár taglétszáma már meghaladja a 222 000 főt, a kezelt vagyon pedig több mint 230 milliárd forint.
Béren kívüli juttatásként a munkáltatók a tagdíjak mindössze 33 százalékát utalták 2017. év első félévében, a többi befizetés (67%) egyéni volt. Tavaly ugyanebben az időszakban még a MUNKÁLTATÓI BEFIZETÉSEK AZ ÖSSZPÉNZTÁRI BEFIZETÉS 40%-ÁT TETTÉK KI. Lehet látni tehát, hogy arányában csökkent a munkáltatói tagdíjátvállalás mértéke. De mint kihangsúlyozták, ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet fizettek volna a munkáltatók, csak hogy összességében nőttek a befizetések, és mivel ezen belül mondhatni stagnáltak a munkáltatói tagdíjátvállalások, így arányuk csökkent.
Vagyis az adóváltozás ennél a cafeteriaelemnél összegszerűen nem okozott látványos visszaesést.
Egészségpénztár2017 első 6 hónapjában összességében 630 millió forinttal kevesebb befizetés érkezett az OTP Egészségpénztárhoz, mint egy éve. A csökkenést – a cafeteria változásból adódó – munkáltatói befizetések elmaradása okozta, ami mintegy 1,3 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbi adatokhoz képest - tájékoztattak.
Tehát úgy tűnik, az egészségpénztárnál sokkal jobban éreztette hatását az adóemelkedés, mint a nyugdíjpénztárnál.
A munkáltatói befizetések csökkenését felerészben ellensúlyozza, hogy az egyéni befizetések több mint 600 millió forinttal nőttek az idei első félévben 2016 hasonló időszakához képest.
A pénztár történetében ez lett egyébként az első olyan félév, amikor az egyéni befizetések összege meghaladta a munkáltatók által fizetett hozzájárulás nagyságát. Mindezek mellett az is elmondható, hogy az adó-visszatérítések nagyságában is rekordot jelent a 2017-es év, hiszen a tagok által visszaigényelt összeg elérte a 955 millió forintot (ez 262 millió forinttal (37%-kal) több, mint 2016-ban összesen) – tették hozzá.
Ami még érdekesség: az egészségpénztár történetében először, 2017 első félévében a tagok többet költöttek magán-egészségügyi szolgáltatásokra, mint gyógyászati segédeszközökre. Amíg az előbbi célra 1,16 milliárd forintot költöttek a pénztártagok, addig utóbbira egymilliárd forintot. Az idei első félévében összesen 4,84 milliárd forintot adtak ki egészségükre a legnagyobb hazai egészségpénztár tagjai. A tagok 2017 első félévében pénztári keretük terhére több mint 2,5 milliárd forintot költöttek gyógyszervásárlásra, ezzel továbbra is ez a legnépszerűbb felhasználási cél a tagok körében.
Az idei év költési adati kapcsán további érdekes jelenség, hogy egyre inkább elkezdték felismerni a tagok az önsegélyező pénztári lehetőségeket is. Az első negyedévhez képest például 58 százalékkal 21 millió forintra emelkedett a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátásokra kifizetett összeg.
A legnagyobb hazai egészségpénztár arra számít, hogy az idei év második felében is kitart a lendület, és a több mint 242 000 tagjuk előszeretettel használja majd megtakarításait például a gyógyszervásárlással, a magán-egészségügyi szolgáltatásokkal esetleg a gyógyászati segédeszközök vásárlásával járó költségek megtérítésére.
0 hozzászólás Közterhek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetben foglalkoztatáskor2017. Augusztus 15. 13:16 - siteadmin2017. július 1-jétől bevezetésre került egy új szövetkezeti típus, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet. A NAV tájékoztatójában az olvasható, hogy „A közérdekű nyugdíjas szövetkezet a munkaerő piacon még aktív idősebb korosztály számára teremti meg a lehetőségét annak, hogy tagjai a szaktudásukat, megszerzett munkatapasztalatukat szövetkezeti keretek között adhassák át a fiatal korosztálynak, illetve, hogy munkavégzésükkel tisztes jövedelmet szerezhessenek.” Az alábbi bejegyzésben bemutatjuk, hogy miért is éri meg a nyugdíjasoknak és az őket foglalkoztató szövetkezetnek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetben történő foglalkoztatás.
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezik többek között erről a szövetkezeti típusról is. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai közül a tagok 90 százalékának öregségi nyugdíjban kell részesülnie.
Megjegyzés: A törvény alkalmazása során öregségi nyugdíjasnak kell tekinteni azt a személyt, aki öregségi teljes nyugdíjban, vagy öregségi résznyugdíjban, vagy a nők 40 év jogosultsági idejének figyelembevételével megállapított nyugdíjban részesül.
Nyugdíjas tagok személyes közreműködéseA szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alapján a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti. Azaz a nyugdíjas tagok egy külső szolgáltatónál is folytathatnak keresőtevékenységet. A személyesen közreműködő tagokat az adóhivatalhoz be kell jelenteni. A bejelentés elektronikusan (17T1045NY jelű nyomtatványon) és telefonon is teljesíthető. A bejelentés tartalmazza többek között
a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adószámát,
a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve a nyugdíjfolyósítási törzsszámát
Tekintsük át, hogy a fenti keresőtevékenységnél miként alakul a közteherfizetés!
Személyi jövedelemadó-előleg és -járulék fizetéseA tagnak a fenti keresőtevékenység során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előleget kell fizetnie. Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy nem lesz biztosított a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja. Ha a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja nem minősül biztosítottnak, akkor a jövedelméből a biztosítási jogviszony hiányában a járulékokat nem kell megfizetnie. Azaz a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjának jövedelméből csak személyi jövedelemadó-előleget kell levonni.
Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, azaz a szövetkezetnek?A szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdése alapján szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményez a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja között fennálló jogviszonyt.
Tekintettel arra, hogy a szövetkezetet a fentiek alapján nem terheli szociális hozzájárulási adófizetés, szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie. Ezt a tényt rögzíti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény is.
Amennyiben nem áll fenn adott keresőtevékenységnél járulék és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, akkor felmerül az a kérdés, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjának jövedelme kapcsán kell-e egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni?
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.” Azaz a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjának jövedelme kapcsán egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni.
Összegezve elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából nagyon kedvező a közérdekű nyugdíjas szövetkezetben történő foglalkoztatás.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás |
Blog archivum
|