|
|
|
|
Soft Consulting Blog  A munkáltató 2022. évi közterhei2021. December 31. 11:29 - siteadmin 2021-ben a munkáltatót a munkaviszony alapján a következő fizetési kötelezettségek terhelik: a munkavállaló keresőképtelensége esetén fizeti a betegszabadságot, adott esetben a táppénz-hozzájárulást (táppénz egyharmad), a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a rehabilitációs hozzájárulást. Hogyan alakulnak ezek a közterhek 2022-ben?
Betegszabadság és táppénz-hozzájárulás2022. január 1-jétől nem változik sem a 2012. évi I. törvényben (Mt.) szabályozott betegszabadság, sem a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) foglalt táppénz egyharmad szabálya.
Megjegyzés: Továbbra is 2019. évi CXXII. törvény 2. melléklet tartalmazza elszámolási szabályokat táppénz egyharmad kapcsán.
Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulásA 231. számú Magyar Közlönyben (2021. évi CXXXI. törvényben) jelentek meg azok a módosítások, amelyek 2022. júliusáról 2022. január 1-éjére hozták előre a szakképzési hozzájárulás megszűnésével kapcsolatos szocho módosításokat.
Talán a legjelentősebb változás, hogy 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 13 százalékra csökken. Ezzel egyidejűleg megszűnik a szakképzési hozzájárulás. Erre tekintettel a munkáltatót 2021-ben terhelő befizetés – 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó, és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás alapján – 17 százalékról 13 százalékra csökken.
2022. január 1-jétől lépnek hatályba a szakirányú oktatás és a duális képzés szociális hozzájárulási adókedvezmények, amelyek a következők:
A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget – a már meglévő szociális hozzájárulási adókedvezményeket követő sorrendben – csökkentik a következő kedvezmények:
a) Az állam, illetve szakképzési megállapodással vagy együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott
arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult – a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege,
b) Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett – legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel – a fenti a) pontban foglaltak alapján jogszerűen igénybe vett adókedvezmény 20 százalékának megfelelő összeg.
c) Hallgatónként a duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összege.
A fentiektől eltérően, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, az adófizetési kötelezettség az a) és b) pont szerinti összeg 50 százalékával csökkenthető.
Rehabilitációs hozzájárulásRehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie a munkaadónak akkor, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt, de az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát.
A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján (azaz 2022-ben bruttó 200 000 forint) a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, amely 2022-ben 1 800 000 forint/fő/év. Ha például 100 főt foglalkoztató munkáltató összesen két fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat, akkor éves szinten 5 400 000 forint rehabilitációs hozzájárulást köteles fizetni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Jövő őszig átjárhatóak a SZÉP-kártya zsebei, bővül a kibocsátók köre2021. December 21. 11:24 - siteadmin 2021. április 25-én lépett hatályba az az új szabályozás, mely szerint a SZÉP-kártyák bármely alszámlájáról lehetett költeni bármely típusú elfogadóhelyen, vagyis egymás között átjárhatóvá vált a három zseb, azaz a szállás, vendéglátás és a szabadidő alszámla. Eredetileg úgy volt, hogy ez az engedmény csak idén év végéig lesz érvényben, novemberben azonban meghosszabbították a hatályát 2022. szeptember 30-ig.
Arról még nincs hír, hogy a kedvezményes adózás (jelenleg csak 15 százalék szja-t kell fizetni a kártyára utalt munkáltatói juttatások után), illetve a megnövelt keret (összesen évi legfeljebb 800 ezer forint, ebből szálláshelyre maximum évi 400 ezer, vendéglátásra 265 ezer, szabadidőre 135 ezer forint) is marad-e jövőre vagy sem.
Új kártyakibocsátók a piaconA piacon eddig három kártyakibocsátó bank működött, az OTP, K&H és az MKB. December elsejétől változás, hogy a SZÉP-kártyát tíz éve forgalmazó MKB mellett már a Magyar Bankholdinghoz tartozó pénzintézetek teljes hálózatában elérhetővé vált az MKB Széchenyi Pihenőkártya. (Előzmény, hogy az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank fúziójával létrejött a Magyar Bankholding.) Így december 1-től az MKB mellett a Budapest Bank és a Takarékbank is biztosítja az ügyfelek számára a SZÉP-kártyát. A bankcsoport tagbankjai közötti szinergiák kihasználásának köszönhetően – a videóbanki számlanyitás lehetősége mellett – az eddigi 50 bankfiók helyett közel 900 helyszínen vált lehetővé a kártyák igénylése – írták közleményükben. Azt is kihangsúlyozták, hogy a meglévő ügyfeleket, azaz a SZÉP-kártyával már rendelkező személyeket, a kártyát elfogadó szolgáltatókat, valamint az ilyen számlákra juttatást utaló munkáltatókat nem érinti a december elsejei bővítés, számukra semmilyen adminisztratív változással nem jár.
Új nem banki szereplő is a kibocsátók közöttÚjdonság még, hogy egy régi új szereplő is belép a meglévők mellé január 15-től, a főként melegétkeztetésre fókuszáló francia Edenred. Az általuk kibocsátandó Ticket Restaurant SZÉP-kártya ugyanazzal a három alszámlával – vendéglátás, rekreáció és szálláshely – működik majd, mint amit a SZÉP-kártya rendelete is elvárásként meghatároz. De hogyan lehetséges, hogy egy nem banki szereplő is forgalmazhatja a kártyát, amikor a rendelet a kibocsátást csak pénzforgalmi szolgáltatóknak engedélyezi? A cég 24.hu-nak küldött válaszából kiderült, hogy az Edenred Ticket Restaurant SZÉP-kártya pénzforgalmi szolgáltatója a PPS EU SA, Belgiumban bejegyzett vállalkozás. A PPS EU-t a Belga Nemzeti Bank felügyeli és adott számára engedélyt elektronikus pénz kibocsátására és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására. Az Edenred Magyarország Kft. pedig a kibocsájtó pénzforgalmi közvetítője. Az új szereplő közleménye szerint nem kevesebbet céloz meg, mint hogy azon több mint 2 millió dolgozó számára is biztosítsa a SZÉP-kártyák konstrukciója jelentette támogatás lehetőségét, aki hazánkban jelenleg nem részesül ilyen juttatásban. A cégvezető ezzel arra célzott, hogy 4,5 millió munkavállaló van Magyarországon, de közülük jelenleg csak 2,2 millióan kapnak SZÉP-kártya juttatást.
0 hozzászólás Már hátrányos helyzetű foglalkoztatottak munkatapasztalat-szerzését is támogatják2021. December 15. 7:43 - siteadmin Az alacsony iskolázottságúakra szeptember 15-től, és a szakképzett fiatal álláskeresőkre november 1-től igényelhető kilencven napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatást további munkavállalói körrel terjesztették ki a Vállalkozások munkaerő támogatása program keretében. Így december 1-től már a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek után is igényelhető a támogatás – tudatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium december eleji közleményében. A kiterjesztés a minisztérium szándéka szerint mások mellett a pályakezdők, a kisgyermeket vagy hozzátartozót gondozók, a tartósan munkanélküliek számára teremt lehetőséget az elhelyezkedésre.
Az állami hozzájárulás mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és a ténylegesen átutalt szociális hozzájárulási adó összegének 100 százaléka, de teljes munkaidő esetén havonta legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (jelenleg 167 400 forint, januártól 200 ezer forint) 150 százaléka (azaz jelenleg 251 100 forint, vagy januártól 300 ezer forint) lehet. Az első kilencven napban tehát a frissen felvettek munkatapasztalat-szerzésének költségeit térítik meg. De itt még nincs vége a támogatásnak, a folytatásban fél éven át igényelhető a Vállalkozások munkaerő támogatása is, ami akár havi 100 ezer forintot jelenthet a foglalkoztatónak.
A munkaadók az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz benyújtott kérelem alapján kaphatnak támogatást, ha az alábbi hátrányos helyzetű, nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztatnak munkaviszony keretében teljes munkaidőben, vagy legalább a napi 4 órát elérő részmunkaidőben:
A munkaadónak vállalnia kell, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt
A teljes állomány figyelembevételével 10 munkavállalóig egyidejűleg legfeljebb 2 álláskereső után, 10 munkavállaló felett pedig a teljes munkavállalói állományi létszám legfeljebb 30 százaléka után részesülhet a munkáltató hátrányos helyzetűek munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatásban (tört szám esetén a kerekítés szabályai szerint kell eljárni). Korábban elbocsátott dolgozóra nem vehető igénybe a támogatás.
A támogatásokról bővebb információ a munka.hu oldalon található.
0 hozzászólás Minimálbéren alkalmazott munkavállaló 2022. évi nettó jövedelme2021. December 10. 7:25 - siteadmin 2022. évi minimálbér, garantált bérminimum növekedése kapcsán táblázatba foglalva mutatjuk be, hogy 2021-hez képest mennyiben változik a munkavállaló nettó bére, a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó.
Nettó munkabérek változásaUgyan még a Magyar Közlönyben nem került kihirdetésre, de várhatóan a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló minimálbére 2022. január 1-jétől bruttó havi 200 000 forint lesz, míg a garantált bérminimum várhatóan 2022. január 1-jétől havi bruttó 260 000 forintra nő.
Munkaviszonyban, teljes munkaidőben, minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló esetén a fenti bérnövekedés a következő közteherfizetést eredményezi:
Azaz 2022-ben, ha a munkavállaló teljes munkaidőben a minimálbért keresi meg, akkor 2021. évhez viszonyítva 10 921 forinttal több szja előleget és társadalombiztosítási járulékot fizet, míg a minimálbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 21 679 forinttal nő.
Ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, akkor tb közterhei kapcsán figyelemmel kell lenni a minimális alapra. A munkaviszonyban legalább a minimális alapból kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és a szociális hozzájárulási adót, ami a mindenkori minimálbér 30 százaléka. Ez idén 50 220 forint, jövőre ez a minimális alap 60 000 forint lesz.
Ezt az alsóhatárt arányosítani kell, ha
Továbbá meg kell említeni, hogy a minimális alapra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni a munkaviszonyban állónál, ha a munkavállaló
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
