|
|
|
|
Soft Consulting Blog  A társas vállalkozói jogviszony2021. Július 26. 10:01 - siteadmin Ki tekinthető társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozásnak és társas vállalkozónak? Miként alakul ezen foglalkoztatási formánál a járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés?
Cikkünk első részében a társas vállalkozói jogviszonyt részletezzük, míg a járulék és szociális hozzájárulási adófizetést – kitérve a többes jogviszonyra és példákkal alátámasztva – következő alkalommal mutatjuk be.
A biztosítási jogviszony a foglalkoztató és a biztosított között jön létre. A társas vállalkozói jogviszony – kivéve a kiegészítő tevékenységet folytatót – biztosítási jogviszonyt hoz létre.
Megjegyzés: Kiegészítő tevékenységet folytat az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ezen személyek nem minősülnek biztosítottnak akkor sem, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátásuk folyósítása szünetel.
A biztosítási jogviszonyTársas vállalkozói jogviszonynál, mint biztosítási jogviszonynál, a foglalkoztató a társas vállalkozás, míg a biztosított a társas vállalkozó. A társas vállalkozót, mint biztosítottat be kell jelenteni a 21T1041-es nyomtatványon. A bejelentésre sor kerülhet 1451-es kódon, mint társas vállalkozó vagy a 1452-es kódszámon, mint társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett vagy a 1454-es kódszámon, mint társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú nappali tagozaton folytatott tanulmányok mellett.
A biztosítási jogviszony az alábbiak szerint áll fenn:
Társas vállalkozás, azaz a foglalkoztatóA Tbj. alapján társas vállalkozások a következők:
Megjegyzés: A fentiekben felsoroltak az előtársaságként működés időszakában is társas vállalkozásnak minősülnek.
Továbbá társas vállalkozás még
Társas vállalkozó, azaz a biztosítottA társas vállalkozói jogviszonyban biztosított a társas vállalkozó. Ez esetben az alábbi szabályokra kell figyelemmel lenni:
Fő szabály, hogy társas vállalkozó csak az lehet, aki a társas vállalkozás tagja.
A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) öt esetet különít el a társas vállalkozói jogviszonyban. Külön kell kezelni ezen öt eseten belül azokat, ahol már maga a tagság megalapozza a társas vállalkozói jogviszonyt, míg más esetben személyes tevékenység is szükséges ahhoz, hogy társas vállalkozói jogviszony létrejöhessen.
Mindezek alapján tekintsük át, hogy ki minősül társas vállalkozónak!
Mindenképpen érdemes értelmezni a fenti felsorolásban szereplő utolsó e) pontban foglalt jogviszonyt. A PTK alapján az ügyvezetés vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban látható el. Ha a tag megbízásban csak ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. Ha ez az ügyvezető egyidejűleg a társaságban személyesen is közreműködik, azaz tagsági jogviszony keretében is tevékenykedik, akkor a társaságon belül két jogviszony áll fenn.
Az egyik jogviszony a személyes közreműködésre épülő társas vállalkozói jogviszony, amely megalapozza, hogy legalább az ún. minimális alapok szerint fizessék a tb közterheket.
A másik jogviszony a megbízásban tagként ellátott ügyvezetés, amely a tag tagsági jogviszonyban folytatott személyes közreműködésére tekintettel már nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak. Ügyvezetői jogviszonyára ez esetben a Tbj. 6. § (2) bekezdésének a szabályát kell alkalmazni, azaz „gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője” akkor lesz biztosított, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.
Az e) pontban foglalt társas vállalkozói jogviszony – ha az ügyvezetést ellátó tag egyben tagsági jogviszonyban is tevékenykedik – sok esetben okoz gondot. Gondoljunk arra, hogy ha a tag egy kft.-ben tagsági jogviszonyban például fogorvosként dolgozik, és ugyanakkor megbízás alapján, havi 100 000 forint díjazás ellenében a kft. ügyvezetését is ellátja. Ez esetben egy társaságon belül egyidejűleg két biztosítási jogviszony is létrejön, amelyeket be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon, és az adott jogviszonyhoz kapcsolódóan meg kell fizetni a közterheket is.
Kiemelendő az e) pontban foglalt társas vállalkozói jogviszony kapcsán, hogy mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a társas vállalkozás természetes személy tagja megbízásban ügyvezetést lát el, akkor ezzel egyidejűleg van-e személyes (tagsági jogviszonyban folytatott) közreműködése a társaságban vagy sem.
 0 hozzászólás Új kihívásokat hozott a járvány a munkaerő megtartásában – tippek a sikerhez2021. Július 21. 9:18 - siteadmin Az értékes munkaerő megtartásának szempontjából a pandémia egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy gyökeresen megváltoztak azok a tényezők, melyek döntően hozzájárulnak a munkahelyi elégedettséghez.
Az adatvezérelt HR-tech megoldásokat kínáló CX-Ray friss felmérései szerint a home office-nak köszönhetően a munkahelyi környezet, a munkaórák rugalmassága és a kollégákkal fenntartott jó kapcsolat lettek az elégedettség elsődleges fokmérői.
Tipp: A változások miatt érdemes lehet a vezetőknek egy kifejezetten cégre szabott elégedettségi felmérést végezni, hogy a munkáltató számára világos legyen, mire van szükségük a dolgozóknak ahhoz, hogy zavartalanul térhessenek vissza az irodába – még ha ezután a hibrid is lesz az új normális.
COVID-mérleg: fontos a mentális egészség, kihívás az onboardingLegújabb felméréseikből az derült ki, hogy a jóllét kifejezetten fontos tényezővé vált a fluktuáció csökkentésében, ebbe pedig ma már nem csak a higiéniás körülmények és a járványügyi biztonság, de a mentális egészség is beletartozik. Az otthoni munkavégzés lelkileg kifejezetten megterhelő volt a kollégák számára, így sok cég készült rendkívüli megoldásokkal a pandémiás időszak alatt: hozzájárultak a home office eszközök beszerzési költségeihez, gondoskodtak a túlmunka elkerüléséről, vagy éppen rendszeres online eseményekkel igyekeztek megtartani a csapatszellemet.
Tipp: Érdemes lehet gondoskodni arról, hogy ezek a jó gyakorlatok ne tűnjenek el nyomtalanul a visszatéréskor sem, hanem a vállalati kultúra szerves részeként éljenek tovább.
Fontos tanulság, hogy a munkavállalói életciklus kicsit megtört, és a toborzásban, de leginkább az azt követő onboarding folyamatokban is nagy nehézséget okoztak a pandémiás körülmények. Több cég is beszámolt arról, hogy az új munkatárs felvételét követő betanítási és beillesztési időszak sokkal kevésbé volt sikeres, mint a járvány előtt. Ennek legegyértelműbb oka az online működés volt, hiszen home office-ban nehezebb valakit a csapat részévé tenni, sok folyamatot nem lát át annyira, egyszerűen nem integrálódik úgy a szervezetbe, mint azok, akik az irodában ismerték meg új munkahelyüket és kollégákat. Erre a kihívásra mindenképpen választ kell találniuk a vezetőknek.
Tipp: a cégeknek fontos energiát szánniuk arra, hogy felmérjék, az elmúlt több mint egy év alatt felvett és beillesztett új kollégáknak valójában mennyire sikerült a munkahelyi kollektíva részévé válniuk, szükség esetén pedig korrigáljanak és kapcsolják be őket is az információáramlásba.
Az új kollégák mellett az is fontos, hogy a vezetőség képet kapjon arról is, hogyan alakultak a vállalaton belüli informális kapcsolatok a pandémia időszakában. Kiderülhet, kik a kulcsemberek, kik dolgoznak sokat együtt online is, valamint az is láthatóvá válik, hogy esetleg van-e olyan kolléga, aki kiszorult bizonyos folyamatokból.
Tipp: Mivel az elszigetelt munkatársakat fenyegeti a legnagyobb eséllyel a lemorzsolódás, különösen fontos lehet a közvetlen kapcsolati hálójuk elemzése a motiváció fenntartásában és a fluktuáció elkerülésében.
Így lehet sikeres a szervezetAz elmúlt hónapok krízishelyzetei során az is világossá vált, hogy az úgynevezett tanuló szervezetek vették igazán jól a COVID okozta akadályokat.
Tipp: A jövőben azok a vállalatok számíthatnak sikerekre, melyek képesek rugalmasan reagálni a változásokra, folyamatosan új kompetenciákat, tehetségeket, és fejlesztéseket állítanak csatasorba a kiszámíthatatlan piaci környezettel folytatott küzdelemben.
A tanuló szervezetek közös jellemvonása, hogy képesek mindig új és új módon tekinteni magukra és a világra, így könnyebben rendszerezik a körülöttük zajló folyamatokat, és ennek megfelelően hozzák meg döntéseiket. Elősegítik az alkotó beszélgetéseket és a koordinált cselekvést, a vállalati kultúrájuk pedig az elfogadáson és a támogatáson alapul.
A COVID sok esetben rávilágított arra is, hogy a proaktivitás az ilyen extrém helyzetekben már nem elég, a pre-aktív gondolkodás az, ami átlendíti a cégeket az igazán nagy kríziseken. A menedzsment ebben az esetben előre látja a kihívást, és felkészíti a szervezetet a problémára vagy lehetőségre.
Tipp: A gyakorlatban ez a különböző jövőbeli eseményekre reflektáló forgatókönyvek és cselekvési tervek kidolgozását jelenti, mely hozzájárul ahhoz, hogy szükség esetén gyorsan, szervezetten és rugalmasan reagáljon a csapat minden tagja a nehézségekre.
A Pénzcentrum összeállításában tömeges elvándorlásról írt, és arra a következtetésre jutott, hogy a munkavállalók azokhoz a vállalatokhoz maradtak hűségesek a járvány után is, amelyek megfelelő támogatást nyújtottak számukra, és elmenekültek onnan, ahol ezt nem kapták meg. Akik pedig a kilépés gondolatával kacérkodtak, akár már hosszabb ideje, azoknak a járvány komoly lökést adott.
Tipp: Mark Cuban milliárdos vállalkozó és befektető a CNBC Piacok a zűrzavarban című munkájában arra figyelmezteti a vállalatokat, hogy ne kényszerítsék túl hamar vissza a dolgozókat a munkába. Szerinte az, hogy a vállalatok hogyan reagálnak jelen pillanatban erre a kérdésre, évtizedekre meghatározza a sorsukat.
0 hozzászólás Változás a csed, a gyed és az örökbefogadói díjra vonatkozó végrehajtási szabályokban2021. Július 14. 14:27 - siteadmin Néhány hete az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjra vonatkozó módosításait mutattuk beezúttal pedig a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet (Ebtv. végrehajtási rendelete) 2021. július 1-jétől hatályos módosításait ismertetjük.
Megszűnt jogviszonyból adódó összeszámítás szabályaVáltozott a megszűnt jogviszonyból adódó összeszámítási szabály, amelynek főbb okai, hogy egyrészt több típusa lett a gyermekgondozási díjnak, másrészt a korábban bevezetésre került örökbefogadói díjra nem tért ki az összeszámítás.
A korábbi szabály úgy rendelkezett a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó összeszámítás kapcsán, hogy a biztosításban töltött napok közül azokat kellett összeszámítani a fennálló biztosításban töltött napokkal, amelyek
A fenti szabály pontosult a következőképpen: A fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját és
Megjegyzés: Abban az esetben, ha a biztosított több egyidejűleg fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, akkor – a korábban alkalmazott szabállyal megegyezően – a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonynak a fenti, összeszámítható napjait.
Bejelentési kötelezettségElsősorban a gyermekek gondozásához kapcsolódó ellátások bővülése tette szükségessé a bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabály pontosítását. Azaz a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet 42/A. §-a alapján, az ellátást megállapító szervhez továbbra is 8 napon belül kell a bejelentést megtenni, ha olyan körülmény áll fenn, melynek következtében az adott ellátás nem folyósítható tovább. Ilyen körülmény például a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, vagy a nevelőszülői gyermekgondozási díj esetén, ha az ellátott a gyermek születését követő 169. napot megelőzően bármilyen jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. (Nem minősül keresőtevékenységnek a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjnál az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.)
Pontosítások az örökbefogadói díj kapcsánA kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” nyomtatványon feljegyzi többek között a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, és gyermekgondozási díj időtartamát. 2021. július 1-jétől pontosított szabály alapján az örökbefogadói díjat is fel kell jegyezni a fenti nyomtatványon, azaz az Igazolványon.
A kormányrendelet korábbi szabálya alapján a táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetése, valamint a szünetelés megszüntetése iránti kérelem teljesítésekor az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 80. § (2) bekezdés b) pontja alapján a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt. A kormányrendelet júliusi kiegészítése alapján a hatóság az örökbefogadói díj folyósításának szüneteltetése, valamint a szünetelés megszüntetése iránti kérelem teljesítésekor is mellőzi a határozathozatalt.
2021. július 1-jétől hatályba lépett szabály alapján a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató nemcsak a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál, továbbá az ezzel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél köteles a Kincstár központi szerve által kiadott tájékoztató szerint eljárni, hanem ezen tájékoztató szerint kell eljárni az örökbefogadói díj megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál és nyilvántartásánál is.
Hatályon kívül helyezett szabályokVégezetül meg kell említeni, hogy 2021. július 1-jétől hatályon kívül kerültek a következő rendelkezések:
Nem kell alkalmazni 2021. július 1-jétől többes jogviszony esetén (Ebtv. 63. § (1) bekezdés) azt a szabályt, hogy a biztosított gyermekgondozási díj iránti kérelme elbírálásához a foglalkoztató „Foglalkoztatói igazolást” állít ki, melyet a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt a társadalombiztosítási kifizetőhely 5 napon belül továbbítja a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.
Szintén 2021. július 1-jétől került hatályon kívül a következő szabály: „A gyermekgondozási díjat írásban, a Központ által rendszeresített nyomtatványon kell kérelmezni. A kérelmet két példányban kell a foglalkoztatóhoz benyújtani, abban az esetben is, ha a kérelmező a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat, kivéve, ha az igénylő a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjat kéri és a szülés napján nem biztosított. A foglalkoztató megbízottja a kérelem másolatán az átvételt igazolja.”
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Új adómentes juttatást adhat jövőre a munkáltató, és a költségeit is leírhatja a társasági adóból2021. Július 1. 10:01 - siteadmin A személyi jövedelemadóról szóló törvény nemrégiben megjelent módosítása szerint jövőre új adómentes juttatást adhat a munkáltató, illetve kaphat a dolgozó – írta a Napi.hu. A törvénymódosítás szerint 2022. január 1-től adómentes lesz a kifizető által biztosított bicikli.
Egész pontosan arról van szó, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény szerint az szja-törvény 1. számú mellékletének 8. pontja egy 8.44. alponttal egészül ki, amely szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes lesz 2022. január 1-jétől a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használata is.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató a feltételeknek megfelelő kerékpárt, elektromos kerékpárt biztosíthat a munkavállalói számára úgy, hogy a kerékpár nem kerül a dolgozó tulajdonába – értelmezte a törvénymódosítást Fata László cafeteriaszakértő. Ami még fontos ezzel kapcsolatban, hogy az adómentes juttatásnak nem feltétele, hogy a normál vagy elektromos kerékpárt a vállalkozás érdekében is használja a dolgozó. Vagyis a cég által vásárolt vagy lízingelt bicikli szolgálhat kizárólag magáncélokat is, például használható csak családi kirándulásokhoz, nem kell, hogy a biciklivel járjon dolgozni a munkavállaló. A szakértő szerint a kedvezmény révén jövőre igény szerint akár (elektromos) kerékpárokkal is bővülhet a céges autóflotta.
De nem elég, hogy adómentes juttatás lehet a jövő évtől a céges kerékpár, a költségeit is le lehet majd írni a társasági adóból – erre a hvg.hu hívta fel a figyelmet nemrégiben megjelent írásában. Ehhez a tao-törvényt módosították úgy, hogy a cégek leírhassák a dolgozóik számára vásárolt kerékpárok (vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpárok) árát, illetve fenntartási költségeiket a társasági adóból is.
Mint az Adózóna.hu írta, a társasági adóról szóló törvény – a 3. számú melléklet B) része egy 9. ponttal egészül ki, mely szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, a Tbj. 4. § 17. pontja szerinti saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére bármely módon biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár vásárlása, átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is).
Ezzel gyakorlatilag tényleg majdnem úgy kezelhetik a kerékpárokat a cégek, mint a cégautókat.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
