|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Így szabályos a tömeges lázmérés a munkahelyeken2020. November 23. 12:59 - siteadmin A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) októberi tájékoztatása szerint a mindenkire általánosan kiterjedő lázmérés meghatározott feltételek mellett megengedett – hívta fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
Ez azért érdekes, mert a NAIH a COVID-19 járvány első hulláma alatt még úgy ítélte meg, hogy – összhangban más tagállamok felügyeleti hatóságainak álláspontjával – az akkori járványügyi helyzetben nem volt arányos minden munkavállaló kötelező szűrővizsgálata, így lázmérése sem, és az adattakarékosság elve alapján nem voltak gyűjthetők a lázmérési adatok.
A helyzet őszre jelentősen megváltozott, ez tükröződött az október 14-én kiadott tájékoztatójukból is, amely már „alapelvszerűnek” tekinti a lázmérést is, meghatározott feltételekkel. A lázmérésre akkor kerülhet sor, ha az adatkezelő tulajdonában vagy használatában lévő területre valaki be akar lépni (héjvédelem), és egységesen mindenkire alkalmazni kell. Viszont az adatkezelés során nem lehet azonosítani az érintetteket, nem lehet rögzíteni az adataikat. (A hőmérés mindenképpen adatkezelésnek minősül, mindegy, hogy mivel végzik, digitális vagy analóg lázmérőkkel, hőkamerákkal vagy beléptetőkapukkal.) A méréssel kapcsolatban kizárólag statisztikai adat gyűjthető, például az, hogy hány fő nem léphetett be az épületbe.
Azt is rögzítette a NAIH, hogy önmagában a magasabb testhőmérséklet nem jelent fertőzöttséget, és az adatkezelő sem jogosult ilyen következtetést levonni. A mérés eredménye kizárólag a belépés engedélyezésére vagy megtagadására használható fel. Ha valakinek a testhőmérséklete betegség vagy más ok miatt az átlagosnál magasabb, akkor kivételes esetben orvosi igazolással a mért magasabb testhőmérséklet ellenére is beléphet.
Az adatkezelés jogszerűségének biztosítása az adatkezelő felelőssége, ideértve többek között azt is, hogy köteles az érintetteket az irányadó adatvédelmi szabályokról, valamint az alkalmazott eljárásrendről előzetesen tájékoztatni.
Lázmérési kérdések és válaszokA munkahelyi lázméréssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és tudnivalókat a VJT & Partners Ügyvédi Iroda foglalta össze ismét, novemberben, kérdés és felelet formájában, ami segíthet a vonatkozó szabályok helyes alkalmazásban.
Elrendelhetem, hogy a munkavállalók csak lázmérés után léphetnek be a munkahelyre?
Igen, de csak bizonyos feltételek mellett. Ezek a feltételek a következők:
Milyen célból használhatom fel a testhőmérsékletről szerzett információt?
A lázmérés során szerzett információt kizárólag egy dologra használhatjuk fel: ennek alapján döntünk, hogy beléphet-e valaki a munkahelyre vagy sem. Az információt nem használhatjuk fel arra, hogy bármilyen következtetést vonjunk le az adott személy egészségi állapotáról.
Megtagadhatom-e a belépést minden olyan belépni kívánó személy esetében, akinek testhőmérséklete magasabb, mint az előzetesen megadott érték?
Alapvetően igen. Viszont elképzelhető, hogy a belépni kívánó személy testhőmérséklete alapból magasabb az átlagnál (például valamilyen betegség vagy gyógykezelés miatt). Ilyen esetben megengedhetjük a belépést, ha a személy orvos által kiállított dokumentummal igazolja az átlagosnál magasabb testhőmérsékletének okát. Erre a forgatókönyvre érdemes előre kialakítani megfelelő eljárásrendet és adatkezelési tájékoztatót.
Ha valakit nem engedünk be, annak figyelmét érdemes felhívni a további teendőire (például orvoshoz fordulás, betegszabadság- és táppénzügyintézés, munkahelyi vezető tájékoztatása). Ezt a bejárat közelében elhelyezett tájékoztató segítségével megtehetjük.
Abban az esetben sem indokolható a munkavállaló (vagy más belépni szándékozó) azonosítása, ha testhőmérséklete miatt nem engedjük be a terültre. Adatait csak statisztikai célból gyűjthetjük, anonimizált módon (például összesített adatot gyűjthetünk arról, hogy hány embert nem engedtünk be aznap).
 0 hozzászólás A veszélyhelyzet idejére változtak a távmunka / home office szabályai2020. November 20. 10:48 - siteadmin November 12-től élnek a távmunka új szabályai, a veszélyhelyzet végéig. (Ami még nem tudni, mikor lesz.) A Kormányrendelet három ponton szabályoz.
A Niveus Consulting Group jogi partnere, Fischer Ádám úgy véli, problémát jelenthet, hogy a rendelet szerint „a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak” részére nyújtható az adómentes támogatás. Mivel az Mt. szerint elvileg a munkaszerződést írásba kell foglalni és csak írásban lehet módosítani, ezért a szakértő szerint ahhoz, hogy a támogatást meg lehessen adni, mindenképpen legalább egyszer találkoznia kell a munkáltatónak és a munkavállalónak, hogy írásban módosítsák a munkaszerződést, különben a NAV kifogásolhatja a költségtérítés adómentességét.
Kérdés szerinte, hogy milyen időszakra adható a támogatás, mivel hónap közepén lépett hatályba a rendelet és átmeneti rendelkezést nem tartalmaz. Álláspontja szerint a minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg akár a teljes novemberi hónapra is adható, tehát a hátralévő két hétre is lehet ekkora az adómentes költségtérítés. Ezen a ponton kellene tehát kormányzati, vagy adóhatósági pontosítás.
Az ITM közleménye szerint mindkét fél érdekeit szolgálja, hogy a veszélyhelyzet alatt a munkáltatók és a munkavállalók eltérhetnek a Munka Törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól. Könnyítésként emelték ki, hogy a munkavégzés helye szabadon megválasztható, vagy hogy a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.
Fischer Ádám szerint a home office szabályozására született rendelet rendkívül egyszerűen és praktikusan kezeli az ismert problémát: lehetővé teszi az eltérést a Munka Törvénykönyvében eddig is szereplő távmunka-szabályozástól. Az Mt. szerinti távmunka ugyanis eredetileg csak arra vonatkozik, ha valaki kizárólag otthonról végzi a munkáját, a részben irodai, részben otthoni munkavégzés elvileg nem tartozik a hatálya alá. A rendelet, amely a veszélyhelyzet fennállása idején hatályos, lehetővé teszi, hogy ettől a szabálytól eltérjen a munkáltató és a munkavállaló, azaz a cégek és munkavállalóik úgy is megállapodhatnak, hogy a távmunka szabályait akkor is alkalmazzák, ha munkavállaló nem kizárólag otthonról végzi a munkáját.
0 hozzászólás Veszélyhelyzet kapcsán a kifizetőkre vonatkozó mentesség és bértámogatás2020. November 11. 11:56 - siteadmin 2020. november 10-én jelent meg a Magyar Közlöny 242. számában, hogy jelenlegi veszélyhelyzetben melyek azok a tevékenységi körök, amik kapcsán a kifizetők bértámogatásban részesülhetnek, és adott feltételek esetén mentesülnek a közteherfizetés alól.
Az ún. tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek 2020. novemberre
1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenység,
2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenység,
3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenység,
4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenység,
5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenység,
6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenység,
7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenység,
8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenység,
9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenység,
10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenység,
11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenység,
12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenység,
13. Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenység,
15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenység,
16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenység,
17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenység, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak,
18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)
Megjegyzés: A kisvállalati adóalany a fenti tevékenységével összefüggésben 2020. novemberére történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
Mi is tekinthető a fenti tevékenységnél ún. tényleges főtevékenységnek?
Tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelyből a kifizetőnek, illetve a kisvállalati adóalanynak 2020. november 11-ét megelőző 6 hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.
A fenti mentesség igénybevételének a feltételei:
BértámogatásA fentiekben felsorolt szolgáltatást nyújtó munkaadó részére 2020. novemberére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 százalékának megfelelő összegű bértámogatás is nyújtható.
A bértámogatás feltételei:
A munkaadó a bértámogatás iránti kérelmét a székhelye, illetve telephelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalhoz nyújthatja be, amely a bértámogatásról 8 munkanapon belül határozatban dönt. Ez a támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint utólag kerül folyósításra.
A mentesség és a bértámogatás forrása: A mentesség és a bértámogatás európai uniós támogatást tartalmaz. Erre tekintettel ezen támogatással kapcsolatos minden iratot nem 5 évig, hanem a támogatási döntést követő 10 évig kell megőrizni.
Megjegyzés: A fenti szabályt 485/2020. (XI. 10.) kormányrendelet tartalmazza, amely kitér a támogatások halmozódására is. Azaz azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén ez a támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (Atr.) 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.
0 hozzászólás Az év végi szabadságok kiadása2020. November 9. 10:51 - siteadmin Ahhoz, hogy tudjuk, mennyi szabadságuk maradt a dolgozóknak az év végéig, tudni kell, mennyi járt nekik az adott évre, és abból mennyit vettek már ki. November elején ezt érdemes számba venni, hogy a munkáltató meg tudjon felelni annak a kötelességének, mely szerint fő szabályként a tárgyévben ki kell adni a dolgozóknak járó szabadságot.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalóknak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság minden munkavállalónak évi húsz munkanap, erre jöhet rá az életkor alapján járó pótszabadság, legfeljebb összesen 10 nap. Az életkor alapján járó pótszabadság abban az évben jár, amikor betölti a dolgozó az adott életkort. A huszonötödik életévtől a harmincegyedik életévig háromévente egy nap, afelett kétévente egy nap a pótszabadság, így lehet elérni 45 évesen a maximális 10 napot. Ezen kívül is járhat azonban pótszabadság.
A munkavállaló tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után is kap pótszabadságot, alapesetben egy gyermek után kettőt, kettő gyermek után négyet, efelett összesen hetet. Fogyatékos gyermekre évi kettővel több pótszabadság jár. Ezen kívül az apának a gyermeke születése után (két hónapon belül) öt, ikergyermek esetén hét munkanap pótszabadság jár (halvaszületés, elhalálozás esetén is). Ha 18 év alatti vagy az adott évben lesz nagykorú a munkavállaló, akkor neki évi öt nap pótszabadság jár. Ugyanennyi pótszabadság illeti meg azt, aki állandóan a föld alatt dolgozik, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen napi legalább három órát tevékenykedik. Ugyancsak évi öt munkanap pótszabadság jár a megváltozott munkaképességű, a fogyatékossági támogatásra jogosult, illetve a vakok személyi járadékára jogosult dolgozóknak.
Ha valakinek év közben kezdődött, vagy szűnt meg a munkaviszonya, akkor az évi szabadság arányos része jár neki azzal, hogy a fél nap egésznek számít.
A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki, viszont évi hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni. A szabadságot alapesetben úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló (a pihenőnapokkal, munkaszüneti napokkal, szabadnapokkal együtt) naptári évenként egy alkalommal legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A munkáltatónak és a munkavállalónak is 15 nappal korábban kell közölnie egymással a szabadságkiadást/igényt.
A szabadságot fő szabályként pénzzel megváltani nem lehet, és az esedékesség évében, azaz december végéig kell kiadni. Vannak azonban kivételek.
Szabadságmegváltás csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.
Szabadságeltolás a következő évre több okból is megengedett. Például akkor, ha a munkaviszony októberben vagy utána kezdődött, akkor legkésőbb március 31-ig kell kiadni az előző évi szabadságot. Ha a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett év végéig kiadni a szabadságot, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell ezt pótolni. Ezen kívül a kollektív szerződés is rendelkezhet úgy, hogy a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adják ki, kivételes gazdasági érdekből. Az életkor alapján járó pótszabadságot pedig külön – naptári évre szóló – megállapodás alapján lehet eltolni egy évvel.
Jó tudni, hogy ha az esedékesség évében elkezdődik a szabadság, de legfeljebb 5 munkanappal átnyúlik a következő évre, azt úgy kell venni, mintha év végéig igénybe vették volna. Normál – hétfőtől péntekig tartó – munkarend esetén ez azt jelenti, hogy ha valaki 2020-ban megkezdi a szabadságát, és az átnyúlik 2021-re, akkor maximum január 8-ig tarthat a 2020-as szabadsága.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
