|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Veszélyhelyzet alatt, a biztosítási jogviszony szünetelése kapcsán fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék2020. Május 14. 10:44 - siteadmin
A veszélyhelyzet kapcsán sokan kényszerülnek fizetés nélküli szabadságot igénybe venni, amelyre többek között azért kerül sor, mert a munkáltató nem tudja az alkalmazottat munkával ellátni, vagy az alkalmazott nem tudja másként megoldani óvodás vagy kisiskolás gyermeke felügyeletét.
Ha az alkalmazott a veszélyhelyzet kapcsán fizetés nélküli szabadságon van, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya, amelynek időtartamára egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Az alábbiakban a jelen veszélyhelyzet alatt, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre alkalmazandó szabályról adok tájékoztatást.
A biztosítási jogviszony szünetelésének első napjától az egészségügyi szolgáltatások – azaz például tb támogatással nyújtott orvosi ellátás, betegszállítás, ápolás, valamint tb támogatással igénybe vehető gyógyszer-, gyógyászati-segédeszköz-, gyógyfürdő ellátások – fedezetére egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni.
Az általános szabály az, hogy a szünetelés időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot az alkalmazottnak, ha az alkalmazott
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség fenti szabályát azonban másként kell alkalmazni a jelenlegi veszélyhelyzetben.
A 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy 2020. március 11-étől a veszélyhelyzet kapcsán fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló biztosítása szünetel, ugyanakkor a veszélyhelyzet időtartama alatt jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A veszélyhelyzet ideje alatt az érintett munkavállalónak nem kell a havi 7 710 forint (napi 257 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie.
A fentiek kapcsán az adóhivatal tájékoztatást adott ki azzal kapcsolatban, hogy ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló már 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet hatályba lépése előtt – azaz 2020. április 22 előtt – bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá és a járulékot megfizette, akkor a munkavállaló kérelmére az adóhivatal azt visszafizeti, ha fennállnak az adóvisszatérítés feltételei.
A 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet alapján, 2020. május 1-jétől a munkáltató lett kötelezett arra, hogy tárgyhót követő hónap 12. napjáig egészségügyi szolgáltatási járulékot állapítson meg, valljon be és fizessen meg a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után. Erre tekintettel a munkáltató első alkalommal 2020. június 12-éig benyújtott bevallásban vallja be és fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet továbbá arról is rendelkezik, hogy ha a fenti fizetési kötelezettség teljesítése a munkáltatónak nehézséget okozna, és a munkáltató kéri ezen fizetési kötelezettség halasztását, akkor az adóhivatal a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Katamentesség vészhelyzet idején2020. Május 11. 20:34 - siteadmin A legkisebb adózókat segíti az állam azzal, hogy a koronavírus-járvány idején felfüggeszti a kisvállalkozók tételes adójának megfizetését. A felfüggesztés nem teljes, a kormány a március végén megjelent rendeletében 26 főtevékenység esetén tette azt lehetővé.
Ezek a taxis személyszállítás, a fodrászat és szépségápolás, a festés, üvegezés, a szakorvosi, az általános és fogorvosi járóbeteg-ellátás, a fekvőbeteg-ellátás, az egyéb humán-egészségügyi ellátás, a fizikai közérzetet javító szolgáltatás, a sport-szabadidős képzés, illetve a testedzés, az idősek, fogyatékosok ellátása, a szerencsejáték és fogadás, a villanyszerelés, a víz-, gáz, fűtés és légkondicionáló-szerelés, de a burkolók, az asztalosok, a tetőfedők, az előadó-művészek, illetve az előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet végzők, a konferenciaszervezők, az üdülést, szálláshely- vagy szállodai szolgáltatást, és egyéb vendéglátást biztosítók is mentesülnek a kata megfizetése alól.
A mentesség abban az esetben is alkalmazható, ha a vállalkozó más tevékenységet is végez, vagy akár új, nem mentesített tevékenységgel bővítette a vállalkozást a válságos időszakban. A lényeg az, hogy a veszélyhelyzet előtt (februárban) már a mentesített tevékenységet folytatta méghozzá „tényleges főtevékenységként”. Ez utóbbi kitétel azt jelenti, hogy a rendelet hatálybalépését (március 23.) megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka ebből származott. Arra azonban nincs lehetőség, hogy valaki több veszélyeztetett tevékenységből eredő bevételét adja össze. Vagyis ha például bevétele 20 százaléka származik sport-szabadidős képzésből, egy másik 25 százaléka pedig testedzésből, a kettő együtt hiába tesz ki 45 százalékot, a NAV értelmezése szerint nincs meg az egy tevékenységi körre eső elvárt 30 százalék.
Nem kizáró ok azonban a mentességre például az, ha valaki korábban taxisként dolgozott, ám a kialakult helyzetre tekintettel most futárként szerez bevételt. A tevékenységváltás célja egyértelműen nem az adó elkerülése, hiszen az új tevékenység nem „adómentes” – a vállalkozónak mégsem kell most fizetnie.
A mentesség időben is behatároltAz érintett vállalkozásoknak március-június hónapra nem kell megfizetniük a katát. Fontos, hogy a mentesülés nem befolyásolja a tb-ellátásra való jogosultságot, a társadalombiztosítási ellátások összegét pedig továbbra is a veszélyhelyzet előtt fizetett havi tételes adó határozza meg. A rendelet ugyanakkor még egy könnyítést biztosít: a március előtt esedékessé vált, de március 12-ig meg nem fizetett adótartozást elég a veszélyhelyzet megszűnése után, a megszűnés negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben megfizetni. Ha tehát a veszélyhelyzet júniusban ér véget, akkor a tartozást július-április között lehet törleszteni. Ebben az esetben – amíg a részletfizetés tart – az adóhatóság nem számol fel pótlékot a tartozásra. Ha viszont valaki ennek a részletnek a megfizetésével marad el, akkor a tartozást egy összegben, azonnal vissza kell fizetnie – ezúttal már késedelmi pótlékkal, 2020. március elsejétől számítva.
Nem árt azért odafigyelni az adóegyenlegre sem, az a szabály ugyanis továbbra is él, hogy elveszíti kata-alanyiságát az, akinek az év végén százezer forintot meghaladó adótartozása van. Ez azért is fontos, mivel a mentesség nem csak a havi tételes katára vonatkozik, hanem a 2020. február 25-én esedékes, ám meg nem fizetett, a kata határértéke felett szerzett bevétel utáni 40 százalékos adóra is.
A mentesség nem jelenti azt, hogy pótlólag az érintett hónapokra vonatkozó havi adótételeket meg kellene fizetni. Ha valaki március 31-ét követően mégis fizet, az az adószámláján túlfizetésként jelenik meg.
Mivel az adó meg nem fizetése nem jár semmilyen szankcióval, érdemes fenntartani a vállalkozást akkor is, ha valakinek nincs elegendő bevétele ebben az időszakban. Annál is inkább, mivel ha valaki úgy dönt, a veszélyhelyzet miatt megszünteti a tevékenységét, akkor legközelebb 2022. január elsejétől választhatja a katát.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
