|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Változások a munkavállalói támogatásban2020. Április 28. 10:11 - siteadmin
Korábban tájékoztatást adtunk a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók kapcsán, 105/2020. (IV.10.) kormányrendeletben leírtak szerint igényelhető munkavállalói támogatásról. Ezen munkavállalói támogatás szabályai 2020. április 21-én pontosításra és kiegészítésre kerültek a 141/2020. (IV. 21.) kormányrendeletben. Az alábbiakban a fontosabb pontosításokat és kiegészítéseket ismertetjük.
2020. április 29-én lép hatályba 141/2020. (IV. 21.) kormányrendelet, amelyben a munkavállaló támogatás kapcsán többek között módosultak a következők:
Mindezek alapján tekintsük át a fenti változások, és ezen felül is egyéb fontosabb módosításokat, kiegészítéseket! Változás a csökkentett munkaidőben141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján a munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy
A fenti csökkentett munkaidő az új kormányrendelet alapján a következő szerint változott:
A korábbi, azaz a 105/2020. (IV.10.) kormányrendelet alapján csökkentett munkaidő a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a 70 százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi 4 óra munkaidőnek megfelelő tartalmú.
Az új, azaz a 141/2020. (IV. 21.) kormányrendelet alapján a részmunkaidő a fentinél is kevesebb lehet, azaz a részmunkaidő legalább a módosítás előtti munkaszerződés 25 százalékát (azaz napi 8 órás munkaidőnél minimum 2 órás munkaidő), de a 85 százalékát (azaz napi 8 órás munkaidőnél maximum 6,8 órás munkaidő) meg nem haladó részmunkaidő.
Változás az egyéni fejlesztési időEgyéni fejlesztési időben már csak akkor kell megállapodnia a munkáltatónak és a munkavállalónak, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. Azaz, napi 8 óráról napi 6 órára csökkent a munkaidő, akkor kötelező előírás az egyéni fejlesztési idő.
Megjegyzés: Az új kormányrendelet alapján a támogatás iránti kérelemhez már nem kell csatolni a munkaadó és a munkavállaló megállapodását a csökkentett munkaidőről.
Változás a létszámtartási kötelezettségbenAmíg a korábbi kormányrendelet azt írta elő a létszámtartási kötelezettség kapcsán, hogy az a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartása kapcsán. Április 21-én kihirdetett kormányrendelet már úgy rendelkezik a létszámtartási kötelezettségről: a munkaadó kötelezettsége a munkaadóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartása.
Változás a támogatás alapjábanAmíg a korábbi kormányrendelet távolléti díj alapján határozta meg a támogatást, addig az új kormányrendeletben már az alapbér szerint kell a támogatást meghatározni.
Azaz a támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka azzal, hogy a támogatás havi összegének meghatározásakor maximálisan figyelembe vehető alapbér adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét, azaz 214 130 forintot. (A felső korlát számításánál a hatályosság értelemszerűen a minimálbér összegére vonatkozhat, a levont adóra és járulékokra pedig az általános mérték). Ez a támogatás köztehermentes.
A fenti alapbér kapcsán módosult a munkaadó kötelezettsége is, azaz a munkaadó a támogatás igénybevételekor vállalja, hogy
Megjegyzés: Alapbér a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendeletben meghatározott, veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.
Pontosítás a foglalkoztatott munkavállalók meghatározásábanAz új kormányrendelet pontosította, hogy ki minősül foglalkoztatott munkavállalónak. A korábbi szabály előírta, hogy a munkaadó, a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében. Ez a szabály került olyan módon pontosításra, hogy csökkentett munkaidőben foglalkoztatott az a munkavállaló is, aki munkáját távmunka, illetve otthoni munkavégzés keretében végzi.
Egyéb új szabályokÁprilis 21-én megjelent kormányrendelet három új szabállyal is kiegészült, amelyek a következők:
Az egyik arra vonatkozik, hogy nem kötelező a támogatási kérelem benyújtásáig a csökkentett munkaidő kapcsán a munkaszerződést módosítani. Azaz a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést.
A másik kiegészítés a már folyamatban lévő eljárásokra vonatkozik. Az új kormányrendeletet, azaz a 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendeletet, a hatálybalépése előtt folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy az ügyintézési határidő 2020. április 29-étől újrakezdődik.
A támogatást kiterjesztik a munkaerő-kölcsönzőkre is, amelyek a korábbi kormányrendeletben még ki voltak zárva a támogatotti körből.
Munkavállalói kérelem feltételeinek módosításaNem kell alkalmazni a munkavállalói támogatáshoz a korábbi kormányrendeletben foglalt alábbi szabályokat: Támogatás akkor nyújtható, ha
A munkavállalói támogatáshoz letölthető dokumentumok elérhetők ezen az oldalon.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Munkavállalói támogatás2020. Április 21. 11:18 - siteadmin 2020. április 10-én jelent meg a Magyar Közlöny 71. számában az ún. munkavállalói támogatás, amely szabályozza, hogy a veszélyhelyzet kapcsán, adott feltételek meglétekor a részmunkaidős foglalkoztatásnál állami támogatás nyújtható.
A munkavállalói támogatást 2020. április 16-án hatályba lépett, 105/2020. (IV.10.) kormányrendelet szabályozza. Az alábbi bejegyzésben a fenti kormányrendelet fontosabb szabályait ismertetem.
Mely munkaadóra terjed ki a munkavállalói támogatás?A támogatás ugyan a munkavállalót illeti meg, de mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak meghatározott feltételeket kell teljesíteni ahhoz, hogy jogosult legyen a támogatásra.
Ennek keretében a kormányrendelet kiterjed arra a munkaadóra, aki a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti munkáltató, vagyis minden jogképes személyre, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. A kormányrendelet ugyanakkor a munkáltatók alábbi körét kiveszi a támogatási körből:
Munkavállalói támogatás előfeltételeiA munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére állapíthatja meg az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál a támogatást, amelynek előfeltételei többek között a következők:
Feltétel, hogy
a munkavállaló
a munkaadó
Munkavállalói támogatás mértékeA támogatás a havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének (15% szja, 18,5% egyéni járulékok levonásával) 30, 40 vagy 50 százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka.
A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. Ez a támogatás köztehermentes.
Megjegyzés: Távolléti díj alatt a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára az Mt. 148. §-a szerint számított távolléti díjat kell érteni, melynek megállapításakor figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerinti felszolgálási díjat is.
Támogatás időtartama, és az ezzel járó kötelezettségekA támogatás hónapokban állapítható meg azzal, hogy a támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás időtartama három hónap lehet azzal, hogy a fizetés nélküli szabadság idejére a támogatás nem folyósítható.
A munkavállaló és a munkaadó – legalább a támogatás időtartamára – a támogatás igénybevételével csökkentett munkaidőben, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg.
A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
Magyarázatokcsökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a 70 százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi 4 óra munkaidőnek megfelelő tartalmú;
egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30 százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól;
létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogászegészségügyi menedzser
0 hozzászólás Hatékony home office? Céges szoftverek a felhőben2020. Április 16. 12:07 - siteadmin A felhőszolgáltatás lényege, hogy a szolgáltató biztosítja a szervert, amin keresztül használhatjuk például a cégünk működéséhez nélkülözhetetlen alkalmazásokat. A felhőhöz bárhonnan hozzá tudunk férni, például – amikor a járványhelyzet miatt sok cég váltott át a home office-ra – otthonról is.
Mivel a biztonságos szervert a felhőszolgáltató biztosítja, a felhőt bérlő cégnek az üzemeltetéssel nincsen gondja. A céges munka, működés egyszerűvé, hatékonnyá válik, akár bent dolgozik mindenki egy irodában vagy több telephelyen, esetleg részben vagy egészben otthonról, mint most. A felhőalkalmazások könnyen integrálhatók a már meglévő rendszerekhez, használatuk nem igényel külön szakértelmet, és bármilyen elektronikus eszközről elérhetőek, amit a munkához egyébként is használunk.
A felhőrendszerek elérhetők anélkül, hogy a céges felhasználók komplex IT-háttérrel rendelkeznének.Nincs szükség külön hardver-szoftverkörnyezet kiépítésére a felhőrendszerek futtatásához, és nincs szükség külön IT-támogatásra sem. Azaz elkerülhetők a költséges informatikai beruházások, valamint a karbantartás és az ehhez kapcsolódó emberi erőforrás költségei sem a céget terhelik. A felhőszolgáltatótól kért különböző funkciók pedig szinte azonnal elérhetővé válnak, mindössze internetkapcsolat kell hozzá.
Abban biztosak lehetünk, hogy összességében jóval előnyösebb lehet anyagilag is a felhőszolgáltatás, mintha saját szervert üzemeltetnénk. Már ha egyáltalán van erre módunk. Főleg kisebb cégeknek nyújthat olyan pluszt a számítógépen végzett munkákhoz a szerverszolgáltatás, amelyet önerőből nem lennének képesek üzemeltetni.
A hagyományos, helyszíni applikációk gyakran szorítják a felhasználókat a „szoftverbirtoklás” és -kezelés erőforrás-igényes korlátai közé, ugyanis üzemeltetésük jelentős idő- és költségráfordítást jelenthet minden érintettnek. Különösen igaz ez a bérügyviteli szoftverek terén, pedig már itt is léteznek olyan felhőmegoldások, melyek egységes, egyszerű és átfogó szoftverszolgáltatást jelentenek, megbízható szakértői támogatással.
Bérszámfejtés felhőbenA BaBér és a cégcsoporthoz tartozó Abacus bérügyviteli rendszerek SaaS rendszerben (azaz felhőben) használva gyorsan és rugalmasan adaptálhatók a vállalaton belül felmerülő változó igényekhez, és mivel az adatok a felhőben tárolódnak, nem veszhetnek el még akkor sem, ha a felhasználó számítógépe vagy más elektronikus munkaeszköze meghibásodna. A bérelhető szolgáltatás előnyei között említhető még az egyszerű és gyors bevezetés, valamint a költségtakarékosság, hiszen nem igényel külön költséges IT beruházást. Emellett az üzemeltetés, továbbá a technikai háttér biztosítása is a szolgáltató feladata, ugyanakkor minden modul, funkció és kapcsolódó szolgáltatás változatlanul érhető el a felhőben.
Vállalatmérettől függetlenül a SaaS rendszerben használt bérügyviteli szoftverek páratlan szabadságot kínálnak, fedezze fel a felhőben rejlő lehetőségeket: munkatársaink az ertekesites@softc.hu e-mail címen vagy a +36 (1) 2733838 telefonszámon várják megkeresését.
0 hozzászólás Háromból két kibocsátó felfüggesztette a díjfelszámítást a SZÉP-kártya lejáró egyenlegeire2020. Április 6. 13:06 - siteadmin Mi történik, ha 2020-ban nem használjuk fel a SZÉP Kártyán lévő lejáró egyenleget? Ezt Fata László cafeteriaszakértő foglalta össze, visszaidézve azt is, hogy korábban mi volt a szabály.
Idén májusban a 2018-as feltöltések járnak le. Azoknál a munkavállalóknál, akik már átszerződtek a szolgáltatójukkal az új rendszerre, idén az új módszertan lép életbe a jelenleg érvényes szabályok szerint – hívta fel a figyelmet a juttatási szakértő.
Ritkán előfordulhat az is, hogy egy munkavállaló ezidáig nem szerződött újra a SZÉP-kártya szolgáltatójával. Ekkor a 2018-ban feltöltött és el nem költött egyenlegeket a szolgáltató 2020-ban is – a korábbi rend szerint – visszautalja a munkáltatónak.
Háromból két kártyaszolgáltató felfüggesztette az eddigi díjfelszámítástElsőként az OTP Pénztárszolgáltató jelentette be, hogy áprilisban és májusban elengedi a már korábban lejárt egyenlegek után járó díjat a SZÉP kártyabirtokosai számára. Indoklásuk szerint a globális koronavírus-járvány miatt engedik el az érintett több mint 100 000 kártyabirtokosa számára a 2017-ben a kártyákra utalt és még el nem költött juttatások után fizetendő 3 százalékos havidíjat. Az OTP Pénztárszolgáltató ezzel a lépésével szeretné támogatni a kártyabirtokosait, hiszen a juttatások felhasználási köre jelenleg jelentősen korlátozott.
Szintén két hónapra, ugyancsak áprilisra és májusra függesztette fel a K&H Bank a 2017-ben utalt, 2019. május 31-én lejárt SZÉP-kártya lejárt egyenlegek utáni havi díj felszámítását. Az intézkedés 15 ezer kártyabirtokost érint közlésük szerint. Az el nem használt összeg 40 százaléka a szállás, 33 százaléka a vendéglátás, 27 százaléka pedig a szabadidő alszámlán maradt meg. A K&H Bank döntését szintén azzal indokolt, hogy szeretnék megkönnyíteni ügyfelei helyzetét. Ők is utaltak rá, hogy a koronavírus-járvány következtében szinte teljesen leálló belföldi turizmus és vendéglátás nagymértékben leszűkíti az egyenlegek felhasználhatóságát, valamint sokan meg is feledkezhetnek a kártyán lévő összeg felhasználásának határidejéről.
A harmadik SZÉP-kártya kibocsátó, az MKB Bank nem tett ilyen nyilatkozatot, ezért rákérdeztünk, náluk is lesz-e hasonló engedmény. Azt válaszolták, hogy vizsgálják a SZÉP-kártyával kapcsolatos lehetőségeket és minden olyan megoldásra készek, amely az ügyfelek számára könnyebbséget jelent. De úgy tudjuk, ők még nem lépték meg a díjelengedést.
Frissítés!
A vasárnap megjelent kormányrendelet szerint (91/2020. (IV. 5.) a veszélyhelyzet vége utáni 60. napig a kártyakibocsátók nem is számolhatják fel a maximum 3 százalékos díjat a lejárt egyenlegekre. Ez már április 6-tól, hétfőtől életbe is lépett.
Az is benne van a rendeletben, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatnia kell a kártyabirtokost arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 61. naptól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a fel nem használt pénzeszközre. 0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
