|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Várható változások a társadalombiztosítás kapcsán köthető megállapodásokban és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésben2019. November 29. 22:37 - siteadmin 2019. november 12-én került benyújtásra T/8021. számú törvényjavaslat, amely 2020. július 1-jétől lép majd hatályba és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. A törvényjavaslat többek között tartalmazza 2020. július 1-jétől a nyugdíjra, illetve az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodások, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kapcsán várható változásokat is, amelyekről az alábbiakban adok tájékoztatást.
Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján megállapodás köthető akár egészségügyi szolgáltatásra, akár nyugellátásra.
Egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodásA Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra megállapodást köthet az a természetes személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult. A természetes személy ezt a megállapodás saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására kötheti meg. A fentiek alapján megállapodás köthető
Továbbá egészségügyi szolgáltatásra megállapodás köthet Magyarországon lévő oktatási intézményben, nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár is.
A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
A megállapodás keretében egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a megállapodás első 24 hónapjában csak sürgősségi ellátásokat kaphat, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 24 hónapra megtörténik.
A megállapodást kötő személyek a fenti magas járulékfizetés ellenére sem kapnak teljeskörű egészségügyi szolgáltatást. Azaz nem jogosultak például transzplantációra, adott fogászati kezelésekre, tb által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is).
Az új törvényben továbbra is megmaradnak a fenti szabályok, de a megállapodás megkötésénél további szigorításra kerül sor. 2020. július 1-jétől egészségügyi szolgáltatásra úgy lehet majd megállapodást kötni, hogy első körben a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotát felmérik, majd ezt követően azzal a kötöttséggel kerülhet sor a megállapodáskötésre, hogy a megállapodás alapján nyújtott ellátás az egészségi állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra nem terjedhet ki. Sőt ez az egészségügyi állapotfelmérés még díjköteles is lesz.
Megjegyzés: Az egészségügyi állapotfelmérést a megállapodás megkötésére jogosult kormányhivatal egészségbiztosítási szerve – az egészségbiztosításért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi szolgáltatónál és rendben – rendeli majd el.
Nyugellátásra vonatkozó megállapodásokNyugellátás vonatkozásában kétféle megállapodás köthető. Az egyik ilyen megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető, míg ezen megállapodás másik típusa csak szolgálati idő megszerzésére irányul.
A hatályos Tbj. alapján, az első esetben, azaz szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre megállapodást köthet az a belföldi nagykorú természetes személy, aki
A megállapodást jelenleg 24 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet kötni, amelynek az alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de minimum a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér. Az új Tbj. alapján ez a befizetési kötelezettség 2020. július 1-jétől várhatóan 2 százalékkal fog majd csökkenni, azaz 22 százalék lesz.
A megállapodás másik típusa, amely szolgálati idő megszerzésére irányul. Ezt a megállapodást az a nagykorú személy kötheti, aki
A fenti megállapodás alapján fizetendő járulék a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 24 százalék nyugdíjjárulék, amely az új Tbj. módosítása alapján 2020. július 1-jétől szintén 22 százalékra csökkenne.
Megjegyzés: Nem változik a szabály és a járulékmérték sem annál a szolgálati időre köthető megállapodásnál, amelynél a szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetésével megállapodás köthető 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére.
Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésAz egészségügyi szolgáltatási járulék nem az új törvény hatálybalépésével, hanem 2020. január 1-ével fog növekedni havi 7 500 (napi 250) forintról, 7 710 (napi összege 257) forintra.
Az új Tbj. azonban több ponton is jelentősen fogja változtatni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés szabályait.
2020. július 1-étől hatályba lépő törvény alapján a fenti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre csak a következők lesznek kötelezettek:
Az új Tbj. rendelkezik arról, hogy az adóhivatal az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony megszűnésének, vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének bejelentésétől számított 8 napon belül tájékoztatást küld a fizetésre kötelezettnek. A tájékoztatás tartalmazza a fizetési kötelezettségre, továbbá az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat.
Szintén rögzíti az új Tbj., hogy 2020. július 1-jét követően, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett belföldi személy ezen fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének háromszorosát, akkor a TAJ száma az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen lesz, és ezáltal a tb támogatott egészségügyi szolgáltatást térítésmentesen nem veheti igénybe.
Továbbá rendelkezik az új szabály arról is, hogy ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem kötelezett személy (így különösen az EGT más tagállamban biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.
Ha például egy magyar állampolgár Ausztriában folytat keresőtevékenységet, akkor az osztrák biztosítási jogviszonya alapján Ausztriában válthatja ki a EU kártyáját. Magyarországi tartózkodása alatt ezzel az EU kártyával kaphat orvosilag szükséges ellátást. Ha ez a személy nem az EU kártyája alapján, hanem – külföldi keresőtevékenység bejelentésének hiányában – Magyarországon fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék alapján a magyar társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, akkor köteles lesz a fenti új szabály alapján ezen egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás 2020. július 1-jétől várható változások a társadalombiztosítás kapcsán fizetendő járulékoknál.2019. November 25. 14:04 - siteadmin 2019. november 12-én került benyújtásra a T/8021. számú törvényjavaslat, amely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. Az alábbiakban a fenti törvényjavaslatban foglalt, egyes keresőtevékenységek kapcsán fizetendő járulékfizetés 2020. július 1-jétől várható változásait ismertetem.
A T/8021. számú törvényjavaslatban foglalt törvény már nem az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosítása lesz, hanem 2020. július 1-jétől egy új törvény lép hatályba, amelyben a jelenlegi Tbj. és annak végrehajtási rendelete kerül egybeszerkesztésre, kiegészítve új módosító szabályokkal.
A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék, amelyet minden biztosítási jogviszonyban – beleértve például a biztosítási jogviszony keretében keresőtevékenységet folytató őstermelőket és biztosítási jogviszonyban megbízási jogviszonyban dolgozókat is – meg kell fizetni.
2020. július 1-jétől hatályba lépő új törvény kiegészítő tevékenységet folytató személyként nevesíti nem csak az egyéni, illetve társas vállalkozóként dolgozó saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, hanem bármelyik biztosítási jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjast is. Erre tekintettel 2020. július 1. után már minden dolgozó saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak, így jövedelmükből járulékok nem kerülnek levonásra. Járulékfizetés hiányában saját jogú nyugdíjasok nem részesülhetnek 2020. július 1-jét követő keresőtevékenységük kapcsán 0,5 százalékos nyugdíjemelésben és ezen időponttól a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyeknél nem érvényesül a keresetkorlát, továbbá nem lesznek jogosultak baleseti ellátásokra sem.
2020. július 1-jétől azok, akik nem nyugdíjasként a Tbj. törvény szerinti munkaviszonyban folytatják a keresőtevékenységet, azoknak a járulékokat havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetniük. Azaz a munkaviszonynál is bevezetésre kerül egy minimális alap. Ez az alsóhatár azonban arányosításra kerül, ha a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy szünetel a biztosítás illetve adott helyzetben a keresőtevékenység nem folytatható pl: táppénz vagy baleseti táppénz folyósításának idején. Meg kell említeni, hogy ezt a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és
Megjegyzés: A fenti minimális alap a munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adóban is bevezetésre kerül, azaz 2020. július 1-jétől legalább a fenti minimális alap után áll fenn a munkáltató szociális hozzájárulási adófizetése.
Szintén a minimális alaphoz köthető másik jelentősebb változás, a nem nyugdíjas vállalkozók járulékfizetési alsó határát érinti. A jelenleg hatályos 1997. évi LXXX. törvény arról rendelkezik, hogy a nem nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozó járulékfizetésének alapja
2020. július 1-jétől a biztosított egyéni, illetve társas vállalkozó 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékának az alapja egységesen havonta legalább a minimálbér illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum lesz.
Többes jogviszony: A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha
Nem változik az a szabály, hogy a fenti többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékot nem kell megfizetni a minimális alapok után. Azonban a befizetendő járulék mértéke 2020. július 1-jétől növekedni fog, hiszen a tényleges jövedelemből nem a jelenlegi 17 százalékos mértékű járulék, hanem 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék kerül megfizetésre.
2020. július 1-jétől a biztosított őstermelőknek is 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük az alábbiak szerint:
A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Azaz kiszámolva ez az összeg a minimálbér 17,02 százalékos mértékű járulékának felel meg, így a jelenlegi járulékfizetéshez képest nem növekszik a biztosított őstermelők járulékfizetési kötelezettsége.
A mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Azaz kiszámolva ez az összeg az előző évi bevételhez viszonyítva közel azonos fizetési kötelezettséget fog eredményezni, mint a jelenlegi.
Megjegyzés: 2020. július 1-jétől is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
Legközelebb a nyugdíjra, illetve az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodásokban, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésben 2020. július 1-jétől várható változásokat ismertetem.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Három éven belül kicserélik az OTP egészség- és cafeteriakártyáit2019. November 11. 15:00 - siteadmin Idén ősszel megújult külsejében az első hazai elektronikus cafeteriajuttatási forma, az OTP Egészségkártya, ami egyben az OTP Cafeteriakártya is. Az utolsó, még a korábbi megjelenésű kártyákat szeptember 30-án adták postára – írta a kártyakibocsátó közleményében. Három éven belül minden egészségpénztári tag és cafeteriakártya-birtokos új kártyát kap. Az első, már megújult külsővel rendelkező kártyákat idén október folyamán küldték ki az ügyfelek részére.
A megújult külső mellett a legfontosabb változás, hogy a kártyán megtalálható lesz az egészségpénztári tagok okiratszáma, mely kétségtelenül megkönnyíti az egészségpénztárra elszámolható termékek és szolgáltatások igénybevételekor a számla igénylését, az elfogadóhelyek számára pedig a számla kiállítását. Eddig az okiratszám nem szerepelt a plasztikon, hanem egy kis papírkártyára jegyezték fel, és ajánlatos volt azt is magával vinnie az ügyfélnek.
A pénztárszolgáltató hangsúlyozta, a cserével kapcsolatban a kártyabirtokosoknak nincsen semmilyen teendőjük, hanem amint kinek-kinek lejár a hároméves kártyalejárati ideje, utána automatikusan megkapják a már új külsővel rendelkező következő kártyát. A korábban kibocsátott kártyákat nem cserélik le, azok az érvényességi idejük alatt változatlan feltételekkel használhatóak.
Az OTP Egészségkártya 2004-ben vált elérhetővé – ez volt az első hazai elektronikus béren kívüli juttatási forma. Sokoldalúságának köszönhetően négy évvel később ugyanez a megoldás jelentette egy új szolgáltatás, az OTP Cafeteriakártya alapját is. Azóta már számos más cég kínál elektronikus cafeteria, illetve egészségkártyát. Az OTP Cafeteriakártyán a munkáltatók, ajándékutalványt, iskolakezdési támogatás utalványt, kultúra utalványt, sportutalványt vagy egészségpénztári hozzájárulást adhatnak dolgozóik számára.
Miért lehet jó megoldás a cafeteriakártya?Kiválóan foglalta össze az előnyöket a CafeteriaTrend egy korábbi cikke.
Jó lehet a munkáltatónak, mert egy megoldás kiváltja az összes többi juttatási formát. Testre szabható a juttatás. Könnyebb az utalványok havi kiosztása, egyszerűbb dolgozni vele, mint papírutalványokkal.
Jó lehet a dolgozóknak, mert az egyéni nyilvántartásokban feltöltött utalványok nem járnak le az év végén, hanem a feltöltést követő év december 31-ig használhatóak fel. Kivétel az iskolakezdési támogatás. Megszűnik a papírutalványnál előforduló „kényszervásárlás”, illetve a másik véglet is: nem kell kiegészíteni a juttatás összegét, ha nem megfelelő a címlet. A kártya biztonságosabb, mint a papírutalvány, van, amelyik szolgáltatónál PIN-kód is tartozik hozzá, akárcsak a bankkártyához. A kártya elvesztés esetén letiltható, pótolható, így az utalványkészlet nem vész el, mint akkor, ha papírutalványt veszítünk el. Az online felületeken könnyen nyomon követhető a számlaegyenleg, a forgalom és a lejáró utalványok. POS-os használatnál a bizonylaton is megjelennek ezek az adatok. Kényelmes, elég jól kiépített az elfogadói hálózat. Online vásárlásnál is lehet használni, pont úgy, mint egy bankkártyát.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
