|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Így adózik jövőre a cafeteria2018. Június 29. 14:39 - siteadmin Ahogy partnerünk, a CafeT-rend korábban írt róla, jelentős változások várhatóak a jövő évtől a munkáltatói juttatásoknál. Megszűnhet a tavaly bevezetett készpénzcafeteria, így béren kívüli juttatás egyedül a SZÉP-kártya maradhatna. Megszűnhet öt, jelenleg adómentes juttatás: a lakáscélú munkáltatói támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, a kockázati biztosítás munkáltató által megfizetett díja, a diákhiteltörlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói támogatás, valamint a sportrendezvényre szóló belépők és a kultúrautalványok. Továbbá a korábbi béren kívüli juttatások sem fognak egyes meghatározott juttatásnak számítani.
A megszűnés nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem is lehet ezeket a jelenlegi juttatásokat adni többé. Hanem „csak” annyit jelent, hogy adhatóak ugyan, de nem adómentesen, kedvezményes vagy viszonylag kedvezményes adózással, és csak akkor, ha megfizetik rájuk a bérre vonatkozó közterheket.
A jelenlegi cafeteriás közterheket 1,18-as adóalapra kell számítani. A béren kívüli juttatásokra 14% az eho és 15% az szja (= összesen 34,22%), az egyes meghatározott juttatásokra pedig 19,5% az eho és 15% az szja (=összesen 40,71%). A bér közterhe ehhez képest jelenleg alapesetben összesen 54,5% (munkáltatói oldalról 19,5% szocho, 1,5% szakképzési hozzájárulás, és munkavállalói oldalról szja 15%; 10% egyéni nyugdíjjárulék, 7% egészségbiztosítási, 1,5% munkaerőpiaci járulék).
Ami kérdéses volt korábban, hogy vajon mennyi lesz a bér és a megmaradó juttatások adóterhe. Több olyan változás várható ugyanis, ami a közterheket befolyásolja.
Az adóterhek a következőképpen alakulhatnak jövőreJanuártól június végéig:
Júliustól decemberig:
 0 hozzászólás A társadalombiztosítási járulékokban és szociális hozzájárulási adóban várható változások2018. Június 27. 9:40 - siteadmin
A szociális hozzájárulási adó és a kötelező társadalombiztosítás kapcsán fizetendő járulékok vonatkozásában két törvénymódosítás is benyújtásra került a Parlamenthez (T/625 és T/627.) Az alábbi bejegyzésben a munkaviszonyt, mint biztosítási jogviszonyt, a járulékmérték változását és a szociális hozzájárulási adót érintő változásokat ismertetem.
Munkaviszonyra, mint biztosítási jogviszonyra vonatkozó változások2019. január 1-jétől változik a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas kapcsán fizetendő közteher. A fenti törvénytervezetek úgy rendelkeznek, hogy 2019. január 1-jétől, a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből nem kell megfizetni a járulékokat. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló nem fizet járulékot, így az 1997. évi LXXX. törvény azt is rögzíti, hogy megszűnik a nyugdíjas munkavállalók baleseti ellátásokra való jogosultsága. A nyugdíjas munkavállaló járulékfizetés hiányában vélhetően nem lesz jogosult 0,5 %-os emelésre sem, hiszen az 1997. évi LXXXI. törvény alapján 0,5 %-os emelés azon jövedelmek, kereset kapcsán jár, amely nyugdíjjárulék-alapot képez. A nyugdíjasok foglalkoztatást segíti elő, hogy a munkabér után a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni.
Megjegyzés: A törvénymódosítás elfogadását követő napon lép hatályba a következő két pontosító szabály. Az egyik módosítás rögzíti, hogy a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor. A másik pontosító rendelkezés kimondja, hogy a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott jövedelem után mind járulékot, mind szociális hozzájárulási adót fizetni kell.
Járulék-mértékek változásaA T/625. számú törvénytervezet két jelentősebb járulékváltozást tartalmaz. Egyrészt 2019. január 1-jétől növekedne az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 7320 forintról 7 500 forintra, amely napi szinten 244 forintról, 250-re emelkedne.
A másik változás a nyugellátásra köthető megállapodások kapcsán fizetendő járulékmérték csökkentésére vonatkozik. A T/625. számú törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy a szolgálati idő szerzése érdekében illetve a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére köthető megállapodásoknál a jelenleg fizetendő 34 százalékos mértékű járulék 24 százalékra csökkenne. Ez a módosítás kihirdetését követően lépne hatályba, azaz már idén alkalmazható lenne.
Változások a szociális hozzájárulási adóbanKét jelentős változást tartalmaz a szociális hozzájárulásról szóló módosítás. Az egyik, hogy szűkül a szociális hozzájárulási adókedvezmények köre, a másik, hogy önálló törvény rendelkezik majd a szociális hozzájárulási adóról, amely magába foglalja majd – és ezáltal meg is szünteti – az egészségügyi hozzájárulást.
A megváltozott munkaképességű vállalkozók által igénybe vehető kedvezményt jelenleg többek között az a vállalkozó veheti igénybe, akinek az egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A benyújtott módosítás alapján a törvény elfogadását követő naptól azonban kibővülne azon egyéni vállalkozókkal, illetve tagokkal, akiknek komplex minősítése alapján egészségi állapota 60 százalékos, vagy ennél kisebb mértékű.
A benyújtott módosítás alapján 2019. január 1-jétől megszűnnek a következő kedvezmények:
Megjegyzés: Átmeneti rendelkezés alapján a még hátralévő - érvényesítési - időre továbbra is igénybe lehet venni a 25 év alatti pályakezdők kedvezményét, a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt, a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás kedvezményt, valamint a tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezményt.
2019-ben érvényesíthető kedvezmények a következők lesznek:
2019. január 1-jétől nem egészségügyi hozzájárulást, hanem szociális hozzájárulási adót kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], valamint az osztalék [Szja tv. 66. §], a vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], és az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], továbbá az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy ezen tevékenységből származó jövedelme után oly módon, hogy a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy adott jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Azaz a fenti jövedelmek esetén szociális hozzájárulási adófizetésnél egy felső határ érvényesül.
Továbbá 2019. január 1-jétől szociális adót kell fizetni a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után, valamint a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §], továbbá a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §], valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] adóalapként meghatározott után.
Mezőgazdasági kistermelők kapcsán fontos kiemelni, hogy kikerülne a törvényből, hogy „a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült nem fizet szociális hozzájárulási adót”, továbbá a törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által ezen tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka után szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Gyógyászati ellátások, amelyeket támogat a társadalombiztosítás2018. Június 13. 11:11 - siteadmin A nyár folyamán sokan mennek olyan fürdőbe, ahol gyógyvíz és gyógyászati ellátások is igénybe vehetők. Ezekhez az ellátásokhoz hozzájuthatunk a teljes ár megfizetésével, illetve adott betegség esetén tb támogatással. Az alábbi bejegyzésben bemutatom, hogy a gyógyfürdőknél társadalombiztosítási támogatással milyen gyógyászati ellátások vehetők igénybe és milyen betegségek esetén, kik jogosultak a betegeket gyógyászati ellátásra beutalni.
A gyógyászati ellátásokat elsősorban reumatológiai, ortopédiai, neurológiai illetve érbetegségek funkciójavítását szolgáló rehabilitációs kezeléseknél alkalmazzák. A gyógyászati ellátásokat a következő három csoportba lehet sorolni. Fürdőgyógyászati ellátások, 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás és szén-dioxid gyógygázfürdő.
Fürdőgyógyászati ellátások a következők:
Megjegyzés: Komplex fürdőgyógyászati ellátás összesen 4 kezeléstípusból állhat, amelyet a fenti gyógyászati ellátások és a következő fizikoterápiás kezelések közül kell kiválasztani: csoportos gyógytorna; diadynamic; egyéni gyógytorna; fototerápia; galvánkezelések; iontoforézis; középfrekvenciás kezelés; kryoterápia; magnetoterápia; nagyfrekvenciás kezelés; szelektív ingeráram; tens; ultrahang.
A fenti ellátásokat többek között reumatológus-, vagy ortopéd szakorvos, továbbá a gyógyfürdő szakorvosa jogosult rendelni. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a háziorvosi beutalóval lehet a területileg illetékes járóbeteg rendelő szakorvosához például reumatológushoz, vagy ortopéd orvoshoz, illetve gyógyfürdő szakorvosához fordulni.
Ha a beteg például egy reumatikus problémával megkeresi a háziorvosát, akkor a háziorvos háromféleképpen járhat el a kezelés során. Az egyik, hogy maga látja el a beteget például gyógyszert ír fel a betegség kezelésére. A második eset, hogy a beteget a területi ellátás szerinti szakorvoshoz, - például reumatológushoz - beutalja, aki adott várakozási idő (ami sokszor több hónap is lehet) kivárását követően a szakorvos által rendelt ellátást kapja. Ez az ellátás lehet a gyógyszeres kezeléstől a fizioterápiás kezelésen át, egészen a gyógyfürdőbe történő beutalás is. Az alkalmazandó kezelést maga a szakorvos dönti el. A harmadik, hogy a háziorvos közvetlenül egy gyógyfürdő szakorvosához ad beutalót, aki a beteget az őt foglalkoztató fürdőbe további kezelésekre utalja. Ez utóbbi esetben a beteg gyorsabban juthat tb támogatott gyógyfürdő ellátáshoz, hiszen pl: a fürdők reumatológusainál nincs olyan hosszú várakozási idő, mint a szakrendelők esetében, továbbá ez esetben az is biztosított, hogy a gyógyfürdő gyógyászati ellátását írja fel az orvos.
A második csoportba tartozik a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás, mint egyéb rehabilitációs célú gyógyászati ellátás. 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszást adott betegségcsoport egyes szakorvosai, illetve a szakorvos javaslata alapján a gyermek háziorvosa jogosult rendelni, továbbá gerinc- és mellkasdeformitások, krónikus obstruktív légzészavarok, obesitas és szövődményei esetén a fentieken túl iskolaorvos is jogosult az ellátás rendelésére.
A harmadik csoportot alkotja a szén-dioxid gyógygázfürdő, mint egyéb természetes gyógytényezőn alapuló gyógyászati ellátás. Szén-dioxid gyógygázfürdő a természetes gyógygázt előfordulási helyén felhasználó szolgáltatónál nyújtható. Társadalombiztosítási támogatással szén-dioxid gyógygázfürdő ellátást kizárólag a finanszírozott egészségügyi szolgáltató kardiológia, vagy érsebészet, orvosi rehabilitáció (mozgásszervi területen), vagy fizikális medicina és rehabilitáció, vagy fizioterápia, vagy ortopédia, vagy traumatológia, vagy ortopédia és traumatológia, továbbá angiológiai vagy diabetológiai szakellátóhely belgyógyászat szakképesítéssel rendelkező szakorvosa rendelhet.
Hol és milyen gyakorisággal lehet igénybe venni a gyógyászati ellátásokat?Társadalombiztosítási támogatással csak azoknál a gyógyfürdőknél vehető igénybe az ellátás, amelyek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel „gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történő nyújtására” szerződést kötöttek. Társadalombiztosítási támogatással, naptári évenként, maximum két gyógyászati ellátás kúra vehető igénybe. Egy kúra keretén belül a gyógyászati ellátások közül legfeljebb 4 különböző fajta ellátás rendelhető, ellátásfajtákként 15 alkalomra; míg baleseti vagy műtéti utókezelés esetén legfeljebb 20 alkalomra.
Más a kezelések száma a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás és a szén-dioxid gyógygázfürdő esetén. A 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás hetente kétszer vehető igénybe azzal, hogy ez a kúra összesen legfeljebb 52 kezelésből áll és 26 hétig tarthat, míg az iskolai szünetekben naponta legfeljebb 2 kezelés is igénybe vehető.
A szén-dioxid gyógygázfürdőnél naponta legfeljebb 1 kezelés végezhető azzal, hogy egy kúra 15 kezelésből állhat és 4 hétig tarthat.
A gyógyászati ellátások támogatásaA gyógyfürdők három csoportba vannak sorolva. Ennek keretében megkülönböztetünk országos minősítésű-, körzeti minősítésű és helyi minősítésű gyógyfürdőket. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által nyújtott ártámogatások a fenti gyógyfürdő besorolás alapján eltérőek. A társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet 8. számú melléklete részletesen tartalmazza.
Mire érdemes odafigyelni a gyógyfürdők tb támogatott gyógyászati ellátásainál?
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás Mely juttatásokat adják szívesen a cégek, és melyeket választják a dolgozók?2018. Június 6. 8:34 - siteadmin Számos kutatás készül arról év közben, hogy a cégek mely cafeteriajuttatásokat adják a legszívesebben a dolgozóknak, illetve a dolgozók melyikeket választják legszívesebben, ahol erre van lehetőség. Ez olyan szempontból lehet érdekes a cégeknek – főleg ilyen munkaerőhiányos gazdasági környezetben, mint ami most jellemző – mert ami máshol népszerű, azt érdemes lehet bevezetni, növelve a dolgozók lojalitását. Íme egy kis körkép a kutatásokból.
Miért nem annyira népszerűek az adómentes juttatások?A BDO tavasszal azt nézte meg, hogy a dolgozók mit választanak legszívesebben a felkínált juttatások közül. Az ezer fős megkérdezés nem volt országosan tekintve reprezentatív, de azért mégis ad némi támpontot. Az eredmények azt mutatták, hogy a juttatások összértékének 38 százaléka valamelyik SZÉP-kártyán (ezen belül is főként a vendéglátás alszámlán), 20 százaléka készpénzkifizetésként, 9 százaléka pedig Erzsébet-utalványként jut el a dolgozókhoz. Szerintük az adómentes juttatások azért szerepelnek alacsony súllyal, mert ezek jobbára élethelyzettől függőek (például a bölcsödés/óvodás gyermek, lakás- vagy diákhitel megléte). A szintén adómentes mobilitási célú lakhatási támogatást – ismertebb nevén az albérleti támogatást – a feltételek idei enyhítése nyomán a korábbinál többen vették igénybe, de arányuk továbbra is 2 százalék alatt maradt. Hasonlóan kevesen csupán a szintén adómentesen kapható sportrendezvény-belépő iránt érdeklődtek.
Ezen kívül szerintük fontos szempont a széles körű, és rövid távon is elérhető felhasználhatóság. Úgy vélik, emiatt is viszonylag alacsony, 6-7 százalék közötti az önkéntes pénztárakba (egészség- és nyugdíjpénztárakba) áramló cafeteria-juttatás mértéke. Bár kutatásuk szerint van egy réteg, amelynek tagjai az öngondoskodást adózástól függetlenül is fontosnak tartják: az önkéntes egészségpénztárba 22, míg a nyugdíjpénztárba 17 százaléknyian fizetnek be valamekkora összeget cafeteriából, noha ezeket közel 41 százalékos adóteher sújtja.”
A gyorsan realizálható juttatások felé irányuló preferenciát jól mutatja, hogy mindhárom élen álló juttatást annak ellenére választják, hogy azokat jelenős adó terheli: a SZÉP-kártyának és a 100 ezer forintig terjedő készpénzkifizetésnek 34,22 százalékos, az Erzsébet-utalványnak pedig 40,71 százalékos az összesített adókulcsa idén. Vagyis az alkalmazottak az erre szánt munkáltatói keretösszegnek csak ezen adók mértékével csökkentett részét kapják kézhez.
A mikrovállalkozások még kevesebben fedezték fel maguknakA K&H kkv bizalmi index körében végzett legfrissebb kutatása szerint 10-ből 7 vállalkozás tervez idén béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest (25%) hatalmas ugrás. Az erőteljes növekedés hátterében szerintük az állhat, hogy a cégek megbarátkoztak az új szabályokkal. A jelenlegi arányt is tovább növelheti, hogy idén az ún. egyes meghatározott juttatásoknál – mint a helyi bérlet, az Erzsébet-utalvány vagy az iskolakezdési támogatás – a munkaadói terhek 43,66 százalékról 40,71 százalékra mérséklődtek (az ehocsökkentés miatt). Ezzel a munkavállalók is jól járhatnak ha bruttóban kapják a pénzt, hiszen az adott munkáltatói keretből nagyobb összeg maradhat náluk.
Felmérésük szerint jelenleg a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb, egy év alatt a harmadik helyről tornázta fel magát az élre, hiszen közel ötszörösére, 34 százalékra nőtt az ebben gondolkodó cégek aránya. A dobogó második fokán a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás áll (27%), ami egy évvel ezelőtt még az első helyen szerepelt. Harmadik helyen jelenleg a 13. havi fizetés áll*, mellyel kutatásuk szerint minden ötödik vállalkozás kívánja kiegészíteni munkavállalói fizetését. A sokáig élen álló étkezési Erzsébet-utalvány épphogy lecsúszott a dobogóról (19%).
A kutatásból kiderült még, hogy ami a cafeteriát illeti, nagyon nem mindegy, milyen ágazatról és mekkora cégről van szó. A béren kívüli juttatások gyakorisága a cég méretével párhuzamosan nő: míg a mikrovállalkozások az átlagnál kisebb arányban gondolkodnak cafeteriában (62%), addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány 72% és 76%. A különböző ágazatok közül a kereskedelemben 10-ből 6, az ipar és szolgáltató szektorban azonban már 10-ből 7 cég tervez a különböző juttatásokkal. Területileg a Dél-Dunántúlon és Pest megyében dolgozók számíthatnak a leginkább béren kívüli juttatásra.
* A 13. havi bér jogilag nem számít cafeteriának, azaz semmilyen különleges szabály nem vonatkozik rá. Ugyanúgy adózik, mint a bér, ebből következően bárkinek és bármilyen mértékben adható. A K&H azt írta megkeresésünkre, hogy a kkv bizalmi index cafeteriára vonatkozó kérdésében azért szerepel mint lehetséges válasz a 13. havi bér, mert – ahogy a mostani felmérésből is jól látszik – sok cég alkalmazza, így ezzel együtt kaphatunk teljes képet arról, hogy a munkabéren kívül milyen formákban támogatják még a cégek dolgozóikat.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
