|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Nyugdíj mellett dolgozik? Erre figyeljen!2016. November 15. 12:13 - siteadmin Nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán sokszor felmerül, hogy a foglalkoztatáskor figyelemmel kell-e lenni életkorhatárra, jövedelemkorlátra, keresőtevékenység napi idejére, illetve milyen TB közterheket kell megfizetni. Az alábbiakban ezekre a kérdésekre is választ adunk a saját jogon öregségi nyugellátásban részesülők munkaviszonyának és vállalkozási tevékenységének ismertetése során.
Munkaviszony öregségi nyugdíj folyósítása alattAz általános szabály az, hogy ha a saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő nyugdíjas munkaviszonyban dolgozik, akkor ez esetben nem érvényesül semmilyen életkorhatár, továbbá a foglalkoztatásánál nincs sem jövedelem-, sem időkorlát. Saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő személy esetén azonban különbséget kell tenni a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugellátásban részesülő és a 40 év jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő között. 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő munkavégzése esetén ugyanis jövedelemkorlát érvényesül. Ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő munkabére meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz 2016-ban 1 998 000 forintot), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
Példa: A fentiek alapján a nyugdíjas munkaviszonyban dolgozhat akár 69 évesen is, napi 8 órában, és kereshet havi bruttó 600 000 forint munkabért is. Amennyiben ez a munkavállaló 40 év jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő, akkor esetében érvényesül a fenti jövedelemkorlát. Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelentenie az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához. Az éves keretösszeg elérésére tekintettel a nyugdíjának folyósítása tárgyév végéig szünetel.
Megjegyzés: Ha a nyugdíjas elmulasztja az éves keretösszeg elérésének bejelentését, akkor jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.
Közterhek:
A nyugellátásban részesülő munkavállaló munkabéréből le kell vonni
10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő kérheti nyugdíjának 0,5 százalékkal való megemelését. Azaz a saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását – erre benyújtott kérelme alapján -, a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.
Ha a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabéréből le kell vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de csak akkor, ha a nyugdíjának folyósítása szünetel. Azért, hogy a keresőképtelenség alatt ne legyen ellátás nélkül a nyugdíjas, a nyugdíj folyósításának szünetelése alatt le kell vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amelynek levonása, bevallása (megfizetése) megalapozza, hogy a keresőképtelenség idejére táppénzben részesüljön.
A saját jogú nyugellátásban részesülő soha nem fizet munkaerő-piaci járulékot, így ez a járulék nem kerül levonásra.
A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után is meg kell fizetnie a munkáltatónak 27 százalék szociális hozzájárulási adót. 55 év feletti munkavállalónál a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. A foglalkoztató legfeljebb 100 000 forint után 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell.
Példa: 8 órában dolgozó, nyugellátásban részesülő 68 éves munkavállaló munkabére bruttó 200 000 forint. A munkabéréből le kell vonni 30 000 forint személyi jövedelemadó-előleget, 20 000 forint nyugdíjjárulékot és 8 000 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 6 000 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A munkáltató megfizeti 54 000 forint szociális hozzájárulási adó helyett 39 500 forint adót fizet, azaz havi 14 500 forint megtakarítással élhet.
Egyéni, társas vállalkozás folytatása öregségi nyugdíj folyósítása mellettHa a sajátjogú nyugellátásban részesülő vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó esetén a munkaviszonyban ismertetettek állnak fenn, csak a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő vállalkozása esetén érvényesül a jövedelemkorlát.
Közterhek:
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó, ha vesz fel jövedelmet
A 10 százalék nyugdíjjárulék alapja
Ez esetben is alkalmazható az a szabály, hogy a nyugdíjas - a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján – kérheti nyugdíjának 0,5 százalékkal való megemelését.
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Nem kell azonban ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni többek között arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó keresőképtelen, vagy gyes-ben részesül, vagy fogvatartott, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége illetve ügyvédi tevékenysége szünetel, vagy közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, vagy egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, továbbá ha munkaviszonyban is dolgozik, amelyben a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát.
Ha a nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem főállású kisadózónak minősül és a kisadózó vállalkozó után a vállalkozás havi 25 000 forint tételes adót fizet. A tételes adót többek között nem kell megfizetni azon hónapokra, amelyek egészében a kisadózó táppénzben-, baleseti táppénzben, gyes-ben, ápolási díjban részesül, fogvatartott, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Fontos azonban itt megjegyezni, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értelmezése alapján, a főállásúnak nem minősülő kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdése értelmében nem minősül biztosítottnak, és esetében a Tny. 83/B. §-ának alkalmazására nem kerül sor. Azaz, ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem érvényesül a fentiekben leírt jövedelemkorlát.
Végezetül táblázatban az alábbi táblázatban összefoglaljuk a fentiekben leírtakat:
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
 0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
