hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog



Ápolási díj, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás

Igen sok társadalombiztosítási és szociális ellátás esetén tiltott vagy korlátozva van a keresőtevékenység. Nem egyszer az elnevezésük is igen hasonló (rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, rokkantsági ellátás, rokkantsági járadék, baleseti járadék), igen könnyű összetéveszteni őket! E tekintetben mind a munkáltatóknak, mind az ellátásban részesülőknek kellő ismeretekkel kell rendelkezniük. Ne, higgyük el, mint mond a dolgozó, kérjük el az ellátás megállapításáról szóló iratot! Az ellátásban részesülő és foglalkoztatója „tudatlansága” oda vezethet, hogy a dolgozó végleg vagy átmenetileg elveszíti egyébként jogos járandóságát. Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló ellátások mellett folytatható keresőtevékenységet elemezzük. Megadjuk a korlátozásra vonatkozó konkrét jogszabályi helyet.

Hozzátartozói nyugellátás mellett végzett keresőtevékenység

Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Az ilyen ellátások folyósítása mellett az özvegy, az árva (a szülő) korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.

Keresőtevékenység folytatása rokkantsági járadék folyósítása mellett

A rokkantsági járadékról a 83/1987. (XII. 27.) Korm. rendelet tartalmaz rendelkezéseket. Aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. A rokkantsági járadékot legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte. A rokkantsági járadékról szóló kormányrendelet a keresőtevékenységgel kapcsolatban nem tartalmaz kizáró, korlátozó rendelkezést.

Az ápolási díj és a keresőtevékenység

Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ellátás mellett keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. Ez esetben nem maga a kereset, hanem a munkaidő esik korlátozás alá [1993. évi III. törvény 42. § (1) bekezdés d) pont].

Keresőtevékenység folytatása egyéb, nyugdíjszerű ellátás mellett

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban részesülő személy az ellátás mellett korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.

Csecsemőgongozási díj (terhességi-gyermekágyi segély)

Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak

a) 2014. december 31-ig érvényes szabály szerint:
- a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
- ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

b) 2015. január 1-jétől érvényes szabály szerint:
- ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat,
- nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre (1997. évi LXXXIII. tv. 41. §).

Gyermekgondozási díj

2013. december 31-ig hatályos szabály szerint nem járt a gyermekgondozási díj, ha
a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
a jogosult – munkavégzés nélkül – megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj.

2014. január 1. napjától azonban a gyermek 1 éves korát követően korlátozás nélkül folytatható keresőtevékenység.

2015. január 1-től érvényes szabály szerint nem jár a gyermekgondozási díj, ha
a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat,
nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre (1997. évi LXXXIII. tv. 42/C. §).

2016. január 1-vel hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést, amely szerint csak a gyermek egyéves korát követően lehetett keresőtevékenységet folytatni. Gyermekgondozási díj mellett tehát már a folyósítás első napjától korlátozás nélkül folytatható keresőtevékenység.

Gyermekgondozást segítő ellátás (régi nevén: gyermekgondozási segély)

2013. december 31. napjáig hatályos szabály szerint a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt, a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet:
a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,
c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után a b) pont szerinti korlátozás nélkül folytathat, azzal, hogy az e pont szerinti feltételekkel keresőtevékenységet folytató személy az ikergyermekek számától függetlenül az egy gyermek után járó összegű gyermekgondozási segélyre jogosult.

A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, a b) pontban meghatározottak szerint folytathat.

2014. január 1-től hatályos szabály szerint a gyermekgondozási segély mellett a gyermek 1 éves kora után korlátlanul folytatható keresőtevékenység (kivéve nagyszülőt) (1998. évi LXXXIV. tv. 21., 21/A. §).

2016 január 1-től:
A gyermekgondozást segítő ellátásban (korábban gyermekgondozási segély) részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt, a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.
A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Gyermeknevelési támogatás

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik (1998. évi LXXXIV. tv. 24. §).

Fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez (1998. évi XXVI. törvény 22. §). Kereseti korlát tehát nincs.



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1]
Blog archivum