|
|
|
|
  Munkaviszony és megbízási jogviszony – különbségek és azonosságok2023. Augusztus 30. 12:40 - siteadmin A munkavégzésnél számos különbség van abban, hogy munkaviszonyban
foglalkoztatnak valakit, vagy megbízási jogviszonyról van szó.
MunkaviszonySzabályait a Munka Törvénykönyve rögzíti. A munkaviszony létesítését írásban (munkaszerződésben) kell rögzíteni, és a munkaszerződés kell hogy tartalmazza többek között a munkabért, valamint az ellátandó munkakört is. A munkaviszonyban számos feladat, tevékenység többnyire folyamatos, ismétlődő, rendszeres elvégzése a dolgozó személyes feladata – ezeket nevesítik a munkaköri leírásban.
A munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége van munkaviszony esetén (vagyis munkát kell adnia), a dolgozónak pedig rendelkezésre állási kötelessége van, azaz munkaképes állapotban a megjelölt helyen és időben meg kell jelennie munkavégzés céljából. A munkaviszony alá-fölé rendeltséget jelent – a munkáltatónak alárendelt a dolgozó. Munkaviszonyt fő szabályként csak 16 éves kor felett lehet létesíteni.
Ami a bérezést illeti, legalább a minimálbért (bruttó 232 ezer forint), illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a bérminimumot (bruttó 296 ezer forint) meg kell kapnia a dolgozónak (részmunka esetén ennek arányos részét), és a túlórára, éjszakai műszakra, stb. pótlékot is kell fizetni neki.
A munkaviszony biztosítási jogviszonyt jelent, be kell jelenteni a NAV-nál. A foglalkoztatás után fő szabályként a munkáltató szociális hozzájárulási adót (szochó) kell hogy fizessen (13%), a dolgozótól pedig le kell vonnia az szja-t (15%) és a tb-járulékot (18,5%). Nyugdíjas munkavállalótól csak az szja-t kell levonni, és a munkáltatónak sem kell szochót fizetnie utána.
Megbízási jogviszonySzabályait a polgári törvénykönyv tartalmazza. A megbízási jogviszony munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak számít, adózási szempontból pedig önálló tevékenységből származó jövedelem a kapott díj.
A megbízási jogviszony létesítését nem kell feltétlenül írásba foglalni, a díjazásra nincs előírás, szabadon állapodnak meg a felek. Sőt nem is kell feltétlenül fizetni az elvégzett munkáért, de ha ingyen végzett tevékenységről van szó, a megbízó a költségeket azért meg kell hogy térítse.
A megbízási jogviszonynál nincs korhatár. Többnyire egy adott feladat elvégzésére irányul a megbízás, nem folyamatos, de ha többször kerül rá sor, akkor is rendszertelen, gyakran meghatározott időtartamra szóló munkavégzés. Nem feltétlenül kell személyesen végrehajtani a feladatot, akadályoztatás esetén a munkával megbízott személy felkérhet egy másik kompetens személyt, hogy helyettesítse őt. (Ezt többnyire a szerződésben is rögzíteni szokták.)
A megbízási jogviszonynál nincs foglalkoztatási kötelezettség a megbízónál, illetve rendelkezésre állási kötelezettség a megbízottnál. Mellérendeltség van, de a megbízottnak fő szabályként követnie kell a megbízó utasításait, aminek a költségét köteles megtéríteni a megbízó. A lényeg, hogy a kikötött időre a kiadott feladatot elvégezze a megbízott. Ha elkészült a munka, ajánlott ezt a tényt teljesítési igazolással rögzíteni.
A megbízási jogviszony nem feltétlenül jelent biztosítási jogviszonyt, csak akkor, ha a tárgyhavi jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, azaz a bruttó 69 600 forintot (vagy naponta annak harmincad részét, azaz 2320 forintot). Ha biztosítási jogviszonyról van szó, akkor azt be kell jelenteni a NAV-hoz, és a munkaviszonyhoz hasonlóan kell adózni, annyi eltéréssel, hogy itt költségelszámolás is lehetséges. A költségelszámolás általánosságban 10 százalékos vagy mód van tételes költségelszámolásra is, legfeljebb a megbízási díj 50 százalékáig. Az elszámolt költség csökkenti az adó- és járulékalapot. Ha a megkapott jövedelem alapján nincs biztosítási jogviszony, akkor a megbízónak a szochót azért meg kell fizetnie, de csak az szja-t kell levonnia megbízottól, az adóalap után. A megbízási jogviszony tehát kedvezőbb adózást jelent, mint a munkaviszony.
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
