A munkáltató kártérítési felelőssége

2023. Augusztus 21. 14:33 - siteadmin

A 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Azaz a munkáltatói kártérítési felelősség feltétele a munkaviszony fennállása és az, hogy a bekövetkezett kár a munkaviszonnyal ok-okozati összefüggésben legyen. Ennek keretében a munkáltató felel a munkavégzés során a munkavállalónak okozott kárért, beleértve a munka előkészítése és befejezése – például átöltözés, tisztálkodás –, valamint a kiküldetés során bekövetkezett károkat is. Mindezek alapján tekintsük át a munkáltató kártérítési felelősségét.

A munkáltató felelős

a munkavállaló egészsége vagy testi épsége megsértésével okozott kárért (például munkahelyi, üzemi baleset kapcsán munkavállalók életével, testi épségével, egészségével kapcsolatos károk);
a munkahelyre jogszerűen bevitt dolgokban keletkezett kárért;
a munkaviszonnyal összefüggő egyéb kárért.

Tekintsük át, hogy mikor mentesül a munkáltató a felelősség alól!

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt azzal, hogy mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a kárt az ellenőrzési körén kívül* eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa (például villámcsapás eredményezte azt a tüzet, amely a munkavállaló egészségében, és tárgyaiban bekövetkezett kárt okozta), vagy
a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

* Megjegyzés: A bírói gyakorlat alapján a munkáltató ellenőrzési körén kívül esik mindaz a körülmény, amelyre a munkáltatónak nincs semmilyen ráhatása, befolyásolási lehetősége.

Munkáltatói kártérítés általános szabálya

Ha fennáll a munkáltató kártérítési kötelezettsége, akkor az alapszabály az, hogy a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni.

Kivételt képez ez alól a szabály alól a következő három eset: Nem kell megtérítenie a munkáltatónak

azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható; illetve
a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy
amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A bírói gyakorlat alapján „a munkavállaló szándékosan nem tesz eleget a kárenyhítési kötelezettségének, ha az egészségi állapotát és az egyéb körülményeket, például életkora, szakképzettsége, átlagos közlekedési feltételekkel megközelíthető munkahely megléte stb. figyelembe véve a munkaerejét nem, vagy nem a tőle elvárható mértékben, módon hasznosítja. A kárenyhítési kötelezettség teljesítésének elmulasztását a munkáltatónak kell bizonyítani.”

Megjegyzés: Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.

Elmaradt jövedelem megtérítése

Munkaviszony keretében vagyoni kárként az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli ellenértékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult (Az Mt. előírja, hogy ezen juttatást persze akkor lehet figyelembe venni, ha azt a munkavállaló a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.) A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet a 18,5 % társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.

Megjegyzés: Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak például utazási bérlet, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.

Természetbeni juttatások megtérítése

A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján, az avulás figyelembevételével kell megtéríteni.

Ha a dologban okozott kár az értékcsökkenés nélkül kijavítható, akkor kárként a javítási költséget kell figyelembe venni,

Hozzátartozó kárának megfizetése

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is. Ha például a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, akkor az eltartott hozzátartozó a fentieken túl olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

Kártérítés összege

A fentiek szerinti kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni

a társadalombiztosító vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást,
amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,
amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
amihez jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.

Kártérítésként járadék

Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja.

A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki.

Nem vagyoni kár megtérítése (sérelemdíj)

A munkavállaló személyiségi jogainak sérelme esetén sérelemdíjat követelhet. Sérelemdíj követelésére kerülhet sor például, ha a munkáltató megsérti a munkavállaló becsületét, jóhírnevét, vagy a munkavállalót hátrányosan megkülönbözteti. A sérelemdíj érvényesítése iránti perekben a munkavállalónak a jogsértés megtörténtét kell csak bizonyítania, a kár bekövetkeztét azonban már nem kell bizonyítani.

A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.

Végezetül nézzük meg, mikor kerülhet sor a már megállapított munkáltatói kártérítés módosítására!

Megállapított munkáltatói kártérítés módosítása

A munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti, ha a kártérítés módosítására alapul szolgáló munkabérváltozás történt. A kártérítés módosításának alapjául szolgáló munkabérváltozás mértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsultat

a sérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél**,
azonos munkakört betöltő munkavállalók ténylegesen megvalósult átlagos, éves munkabérváltozás mértéke az irányadó. Azonos munkakört betöltő munkavállalók hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél** megvalósult átlagos éves munkabérváltozást kell figyelembe venni.

** Szervezeti egység megszűnése esetén pedig a kártérítés módosításánál a munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók, ilyen munkavállalók hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabér-változás mértéke az irányadó.

A fiatal – azaz 18 év alatti – munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor vagy a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekor felül kell vizsgálni és az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében vagy a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser

Blog témakörök

Blog archivum