Azonosság és különbség a táppénz és a baleseti táppénz között

2023. Március 23. 13:43 - siteadmin

A koronavírusjárvány idején mind az egészségügyben dolgozóknál, mind a pedagógusoknál nagyon sokszor felmerült az a kérdés, hogy ha feltehetően munkájuk során kapták el a koronavírus-fertőzést, akkor mikor jogosultak táppénzre, és mikor állapíthatják meg a részükre a baleseti táppénzt. Az alábbiakban adott szempontok alapján áttekintjük a táppénz és a baleseti táppénz azonosságait és különbségeit, de a külképviseletekre és a tartós külszolgálatra most nem térünk ki.

A társadalombiztosítás az üzemi balesetből, illetve a foglalkozási megbetegedésből eredő ellátásokat pozitívan kezeli. A legjobb példa erre a baleseti táppénz, amely a táppénzzel szemben passzív jogon is jár, és a figyelembe vett mérték, valamint az ellátás összege jóval magasabb a táppénz mértékénél és összegénél. Mindezek alapján hasonlítsuk össze a két ellátást!

Milyen típusú ellátás a táppénz és a baleseti táppénz?

Mind a táppénz, mind a baleseti táppénz biztosítási jogviszony alapján járó társadalombiztosítási ellátás. A táppénz egészségbiztosítás pénzbeli ellátása, míg a baleseti táppénz olyan pénzbeli ellátás, amely baleset esetén, azaz pontosabban üzemi baleset, és foglalkozási megbetegedés kapcsán állapítható meg.

A társadalombiztosítási ellátás kapcsán azt is meg kell említeni, hogy mind a táppénz, mind a baleseti táppénz akkor állapítható meg, ha azt az arra jogosult személy megigényli. Mindezek alapján nézzük meg, hogy ki jogosult ezen pénzbeli ellátásokra!

Ki jogosult táppénzre és baleseti táppénzre?

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van. Azaz táppénzre jogosult az, aki

a biztosítási jogviszonyában 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett;
a biztosítási jogviszony fennállása alatt keresőképtelenné válik,
orvos által megállapítottan és igazoltan keresőképtelen.

Nézzük meg az utolsó két szempontot!

Biztosítási jogviszony

Biztosítási jogviszony fennállása alatt jár a táppénz. Ha például a határozott idejű munkaviszony, mint biztosítási jogviszony 2023. április 4-én megszűnik, és a volt munkavállalót az orvos 2023. április 5-én veszélyeztetett terhesnek minősíti, akkor a volt munkavállaló a jogviszony megszűnésére tekintettel nem jogosult táppénzre.

A táppénzzel szemben a baleseti táppénz passzív jogon is jár. A baleseti táppénz így annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében keresőképtelen lesz, vagy ugyanabból az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés eredően ismételten keresőképtelenné válik.

Megjegyzés: Nem jogosult azonban baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből, vagy foglalkozási megbetegedés eredően baleseti járadékban részesül.

Keresőképtelenség

A keresőképtelenséget az arra jogosult orvos állapíthatja meg és igazolja le. A keresőképtelenséget eredeti orvosi igazolással kell igazolni.

Táppénz esetén keresőképtelen az,

aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;
a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy ezen gyermek kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

A fentiektől teljesen eltér a baleseti táppénz kapcsán a keresőképtelenség meghatározása. Baleseti táppénz esetén ugyanis az a személy minősül keresőképtelennek, aki

az üzemi balesettel, illetve a foglalkozási betegséggel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy
gyógyászati segédeszköz hiányában nem tud munkát végezni.

Táppénz, baleseti táppénz időtartama

A táppénz, hasonlóan a baleseti táppénzhez a keresőképtelenség időszakára jár. Ugyanakkor a két pénzbeli ellátás eltérő időtartamra állapítható meg.

Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra,

de legfeljebb 1 éven át;
egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;
egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári napon át;
háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári napon át;
hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári napon át

jár azzal, hogy táppénz fenti folyósításának időtartamába be kell számítani a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belüli táppénzt, míg a gyermekápolási táppénz esetén, a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat.

Megjegyzés: Nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, beteg gyermek ápolása, vagy közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt részesült táppénzben.

Meg kell említeni, hogy biztosítás tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki

18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

Ezzel szemben a baleseti táppénz 1 éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb további 1 évvel meghosszabbítható. Ezen baleseti táppénz megállapításakor az előzetes biztosítási időt és táppénzfolyósítást nem kell figyelembe venni.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a baleseti táppénz időtartama esetén is érvényesül a baleseti ellátás pozitívabb megítélése. Ez a pozitív megítélés még erősebben érződik a baleseti táppénz mértékénél és összegénél.

Táppénz, baleseti táppénz mértéke

A táppénz olyan pénzbeli ellátás, amely felső határral rendelkezik, és függ a biztosítási idő hosszától és attól, hogy a biztosított járó- vagy fekvőbeteg kezelésben részesül. Mindezek alapján a táppénz összege a táppénz alap 60 százaléka, folyamatos, legalább 730 biztosításban töltött nap esetében.

Megjegyzés: Folyamatos a biztosítás, ha 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj – kivéve az ún. hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjat –, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.

A táppénz a táppénz alap 50 százaléka, ha

730 napnál rövidebb a folyamatos biztosítási idő, vagy
a biztosított fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül, vagy
ha a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

Ezzel szemben a baleseti táppénz mértéke a baleseti táppénz alapját képező jövedelem 100 százaléka, úti baleset esetén annak 90 százaléka.

Táppénz, baleseti táppénz összege

A táppénz felső határral kerülhet megállapításra, folyósításra, ezzel szemben a baleseti táppénznél nincs ilyen felső határ.

Felső határ: A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (azaz például 2023-bann 464 000 forintnak) harmincad részét. Azaz a táppénznek felső határa 2023-ban 15 467 forint/nap.

A baleseti táppénznek nincs felső határa. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés következtében, abban a jogviszonyában, amelyben a baleset érte újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.

Betegszabadság és méltányosság

Végezetül két különbséget meg kell említeni. A táppénz – a keresőképtelenség kódjától függően – járhat a keresőképtelenség első napjától, illetve a betegszabadság lejártától. Ezzel szemben a baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától jár.

A táppénz megállapítására sor kerülhet méltányossági eljárás keretében, ugyanakkor baleseti táppénzt méltányosságból nem lehet megállapítani.

Szempontok	Táppénz	Baleseti táppénz
Mérték	Táppénz alap 50 százalék, illetve 60 százaléka.	Baleseti táppénz alap 90 százalék, illetve 100 százaléka.
Az ellátásnak van felső határa?	igen	nem
Megállapítható biztosítási jogviszony megszűnését követően?	nem	igen
Időtartam	Maximum 1 év, figyelemmel a táppénz előzményre. Megjegyzés: Gyermekápolási táppénzre más szabály vonatkozik.	A baleseti táppénz – az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül – 1 éven keresztül jár azzal, hogy az legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható.
Méltányosságból megállapítható?	igen	nem

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser

Blog témakörök

Blog archivum