|
|
|
|
  14 élethelyzet, amikor nem kell a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettséget teljesíteni2023. Március 16. 12:44 - siteadmin A munkavállaló alapkötelezettségei közé tartozik mind a munkavégzési, mind a rendelkezésre állási kötelezettség. Vannak azonban olyan esetek, amikor a Munka Törvénykönyve mentesíti a munkavállalót ezen kötelezettségei alól. Az alábbiakban összefoglaljuk a törvényi mentesítéseket, és külön kitérünk arra is, hogy mely esetekben jár munkavégzés hiányában a távolléti díj.
A 2012. évi I. törvény (Mt.) 14 olyan esetet különít el, amikor a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Az alábbiakban pontokba szedve tekintsük át ezeket az élethelyzeteket!
1.
A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni a keresőképtelenség időtartamában, vagy ha egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan.
A munkavállalót terheli, hogy a keresőképtelenségéről orvosi igazolást kérjen, és azt a munkáltatónak benyújtsa. Ha a munkavállaló a saját keresőképtelensége kapcsán betegszabadságra jogosult, akkor ezen időtartamra a távolléti díj 70 százaléka illeti meg. A munkavállalónak a fenti távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül.
2.
A munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól abban az időszakban, amikor emberi reprodukciós eljárással összefüggően, egészségügyi intézményben kezelik. A reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj nem illeti meg.
3.
Nem kell a munkavállalónak munkát végezni, és rendelkezésre állni, ha kötelező orvosi vizsgálaton – például munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálaton – vesz részt. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
4.
A munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól a véradáshoz szükséges, legalább 4 óra időtartamra. Esetükben is érvényesül, hogy munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
5.
Ha a munkavállaló nő a gyermekvállalását követően olyan korán megy vissza dolgozni, amikor a gyermekét még szoptatja, akkor ezen időszakban a szoptató anya mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség aló a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
6.
A munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól hozzátartozója halálakor 2 munkanapra. Hozzátartozónak minősül házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. (Megjegyzés: Az Mt. 2023. januárjától a következőképpen határozza meg a gyermek fogalmát. Gyermek a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák.) A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
7.
A munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre. Ugyancsak érvényesül, hogy a munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
8.
Nem kell a munkavállalónak munkát végezni, és rendelkezésre állni arra az időtamtamra sem, amíg önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálatot lát el. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban erre az időszakra távolléti díjra nem jogosult. (1996. évi XXXI. törvény rendelkezik a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról.)
9.
A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni bírósági vagy hatósági eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra. A munkavállaló a munkáltatónak a bíróságtól vagy adott hatóságtól érkezett felhívással/idézéssel tudja igazolni, hogy mely időszakban lesz távol a munkából. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, míg távolléti díjra csak akkor jogosult, ha a bírósági vagy hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.
10.
Mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb 10 munkanapra. A munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított 90 napon belül – kell mentesíteni. A rendelkezésre állás és munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozó igényéről a munkavállaló legalább 5 munkanappal korábban köteles tájékoztatni a munkáltatót. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
11.
A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára. Ha például a munkavállaló lakásában bekövetkezett tűz, vagy hozzátartozójának balesete, vagy ónos eső miatt járhatatlan útviszonyok miatt nem tud munkába menni, akkor az Mt. alapján jogosan van távol a munkából. Természetesen a fenti jogszerű távollét esetén a munkavállalónak miharabb tájékoztatnia kell a munkáltatóját a távollétéről, és annak okáról. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra távolléti díjra nem jogosult.
12.
Évente legfeljebb 5 munkanapra mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából. Az évi maximum 5 munkanapot a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra távolléti díjra nem jogosult.
13.
Mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. Ide sorolható például a jogszerűen folytatott sztrájk időtartama. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra távolléti díjra nem jogosult.
Megjegyzés: Meg kell említeni, hogy ha a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel, akkor a kollektív szerződés a fentiekben leírtaktól csak a munkavállaló javára térhet el.
14.
Az utolsó mentesülési eset a kötelezettségszegésre vonatkozik. A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A munkavállaló ezen időszakra jogosult lesz távolléti díjra, továbbá ezen távollét szabadság szempontjából is munkában töltött időnek minősül.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
