Összefoglaló a betegszabadságról2023. Február 27. 14:59 - siteadminEbben az évben több olyan kérdést érkezett hozzánk, amely a betegszabadság számításával, az arra jogosultakkal kapcsolatos. Az alábbiakban pontokba szedve, részletes tájékoztatást adunk a betegszabadságról.
Elsőként tekintsük át, hogy ki is jogosult betegszabadságra?
Kinek jár betegszabadság?Betegszabadságra jogosultak a munkavállalók, és mindazok, akiket munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatnak. Munkaviszony jellegű jogviszonyba tartozik többek között közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony.
A saját jogú nyugdíjasok nem minősülnek biztosítottnak, de keresőképtelenségük esetén, ha munkaviszonyban vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgoznak, betegszabadságot kell megállapítani. Ennek pedig az az oka, hogy a betegszabadság nem biztosítási jogviszony alapján jár. A betegszabadságot a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozza, így a betegszabadság munkaviszonyhoz, valamint munkaviszony jellegű jogviszonyhoz köthető. Erre tekintettel szóba sem kerülhet a betegszabadság például egyéni vagy társas vállalkozó, biztosított mezőgazdasági őstermelő, illetve biztosítási jogviszonyban álló megbízott keresőképtelensége esetén.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban külön-külön járhat a betegszabadság. Ha például a munkavállaló egyidejűleg több munkáltatónál is dolgozik, mindegyik jogviszonyában keresőképtelennek minősül, és a betegszabadságát még nem merítette ki, akkor a betegszabadságot mindegyik munkaviszonyban külön-külön kell megállapítani.
KeresőképtelenségA keresőképtelenséget az arra jogosult orvos bírálja el. A hatályos szabály alapján a keresőképtelenség elbírálásának az a célja, hogy a betegszabadság igénybevételéhez megállapítsa és igazolja az orvos, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége miatt ellátni nem tudja.
Betegszabadság esetén a keresőképtelenség elbírálása az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 44. § a) és f) pontjai alapján történik, amelyek a következők: Keresőképtelen
Azaz a betegszabadság a munkavállaló, munkaviszony jellegű jogviszonyban álló személy saját betegsége esetén jár. Ennek a szabálynak az alkalmazása során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy saját betegség esetén is vannak olyan keresőképtelenségek, amelyeknél a keresőképtelenség első napjától baleseti táppénz, illetve táppénz jár. Ilyen esetek – a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet alapján – a következők:
Megjegyzés: Munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszonynál, a még ki nem merített betegszabadság esetén, adott keresőképtelenségi kódok esetén lehet betegszabadságot megállapítani. Ilyen kódok lehetnek a „3”-as, „4”-es és „8”-as keresőképtelenségi kódok.
Betegszabadság időtartamaA munkaviszonyban vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban álló személyeket – saját betegségük esetén – évenként, a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság illeti meg azzal, hogy évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. A betegszabadság kiadásánál a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Azaz a betegszabadság csak munkanapra jár.
Megjegyzés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a betegszabadság kiadásánál a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és munkaszüneti napot. Ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni.
Különleges esetek:
Ha például a keresőképtelen munkavállaló márciusban igénybe vette a 15 munkanap betegszabadságát, majd szeptembertől munkahelyet váltott, és az új munkahelyén „8-as” keresőképtelenségi kóddal ismét keresőképtelen lesz, akkor szeptemberben 5 munkanap betegszabadsággal kezdődik a keresőképtelensége. Azaz ez esetben éves szinten nem 15 munkanap, hanem 20 munkanap betegszabadságot vesz igénybe a munkavállaló.
Ha az alkalmazott keresőképtelensége kapcsán az év utolsó munkanapján betegszabadságra volt jogosult, és a keresőképtelensége a következő év elején is fennáll, akkor a következő év első munkanapjától is betegszabadságot kell megállapítani. A következő évben így megállapított betegszabadság már a következő évi (azaz az első 15 munkanapra eső) betegszabadságból kerül kiadásra.
Betegszabadságra járó díjazásA betegszabadságot teljes egészében a foglalkoztató (munkáltató) fizeti. A betegszabadság tartamára a Munkatörvénykönyvben foglalt távolléti díj 70 százaléka jár. A betegszabadság időtartamára járó távolléti díjnak nincs felső határa.
Összefoglalva:
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
|
Blog témakörök
Blog archivum
|