Mt. változások 4.: az ún. „vegyes” jellegű munkajogi módosítások

2023. Január 25. 12:30 - siteadmin

Korábban már tájékoztatást adtunk a Munka Törvénykönyvének szabadságokra és a munkaviszony kezdetekor alkalmazandó új szabályokra, valamint a munkaszerződés-módosításra, a gondozást végző, továbbá a fiatal és a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó változásokról. Az alábbiakban a Munka Törvénykönyvének 2023. január 1-jétől alkalmazandó további ún. „vegyes jellegű” (határidőre, átvételre, alapvető kötelezettségekre, munkaidő-munkarendre, éjszakai munkavégzésre, bérfizetésre, köztulajdonban álló munkáltatónál foglalkoztatottakra vonatkozó) módosításait ismertetjük, egyes esetekben az ahhoz kapcsolódó indokolással kiegészítve.

Határidőre vonatkozó változások

Adott jogi cselekményekre (ide tartozik az azonnali hatályú felmondás, a munkáltató írásbeli nyilatkozási kötelezettsége a munkavállaló szerződésmódosítására, és a munkáltató indokolási kötelezettsége, ha a munkavállaló adott esetben a jognyilatkozat indokolását kéri) az Mt. 15 napos határidőt ír elő. Kérdéses volt a 15 napos határidő vége. A módosítás rögzíti, hogy ezt a 15 napos határidőt megtartottnak kell tekinteni abban az esetben is, ha a jognyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján postára adják.

Mindezek következtében a hatályos szabály a következőképpen rendelkezik:

„A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik. A 61. § (6) bekezdésében, a 64. § (4) bekezdésében és a 78. § (2) bekezdésében meghatározott tizenöt napos határidőt megtartottnak kell tekinteni abban az esetben is, ha a jognyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján postára adják.”

Átvétel

A tavalyi szabály alapján az átvevő munkáltató az átszállást követő 15 napon belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével volt köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint a meghatározott munkafeltételek változásáról.

2023. január 1-jétől megszűnt a fenti 15 napos határidő, így január 1-jétől az átvevő munkáltató már az átszállás napján a munkáltató azonosító adatainak közlésével írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint a munkafeltételek változásáról.

Alapvető kötelezettségek

A tavalyi szabály alapján a munkáltató köteles volt a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A módosítás ezt a szabályt kibővítette a szükséges költségek megtérítésével.

Mindezek alapján új szabályként 2023. január 1-jétől azt a szabályt kell alkalmazni, hogy

a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, és  
a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani.

Indokolás alapján

„az Mt. 51. § (2) bekezdés b) pontjában nevesített munkavégzéshez szükséges feltételekbe beletartoznak a munkáltató által a munkakör ellátásához elvárt speciális ismereteket biztosító képzések. Az irányelv elvárásai alapján a munkáltatóknak térítésmentesen kell biztosítaniuk a munkavállalók számára a feladataik elvégzéséhez szükséges összes olyan képzést, amelyeket az uniós vagy nemzeti jogszabályok, illetve a kollektív szerződések előírnak. A munkakör ellátásához szükséges kötelező képzés szükséges és indokolt költsége a munkáltatót terheli, a képzés időtartama pedig a munkavállaló munkaidejébe beleszámít. Az irányelv alapján a munkáltató képzési kötelezettsége nem terjed ki a szakképzésre, továbbá szakképesítés megszerzésére, megújítására irányuló olyan képzésre, amelyre nem nemzeti jog vagy kollektív szerződés kötelezi a munkáltatót.”

Munkaidőkeretre vonatkozó módosítások

Az Mt. rögzíti, hogy a munkaidőkeretre vonatkozó írásbeli tájékoztatásnak a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját meg kell határozni. Ez a szabály 2023. január 1-jétől kiegészült azzal az új szabállyal, hogy teljesítendő munkaidő tartamát is írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. További új szabály, hogy a munkáltatónak a munkaidő-beosztás szabályairól (munkarendről) is tájékoztatnia kell a munkavállalóját.

A törvénymódosítás indokolása rögzíti, hogy

„a 2019/1152 irányelvből fakadó jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve indokolt a munkaidő-keretről szóló írásbeli tájékoztatás szabályainak kiegészítése. Az írásbeli tájékoztatásnak a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontja mellett ki kell terjednie a teljesítendő munkaidő tartamáról szóló tájékoztatásra is… A 2019/1152 irányelv alapján a munkaidő-beosztás szabályairól (munkarend) szóló tájékoztatás is a munkavállaló írásbeli tájékoztatójának eleme. A törvény a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkavállalók tájékoztatása érdekében közzétegye. E körben figyelemmel kell lenni a tájékoztatásra vonatkozó általános szabályokra.”

Napi pihenőidő

Az indokolás alapján

„abban az esetben, ha a munkavégzés napját követően a munkavállalót a munkáltató sem rendes, sem rendkívüli munkaidőben nem kötelezi munkavégzésre, a napi pihenőidő beosztása célját veszti, hiszen a munkavállaló számára a munkáltató egyéb jogcímen (például heti pihenőnap vagy pihenőidő) oszt be pihenőidőt.”

Gondoljunk itt például 5+2 munkarendre, ahol a pénteki munkanapot követően szombaton a munkavállaló nem köteles munkát végezni. Erre tekintettel a módosítás a következő új szabályt tartalmazza:

„Nem kell napi pihenőidőt beosztani, ha a munkáltató a munka befejezését közvetlenül követő napra munkaidőt nem oszt be, vagy rendkívüli munkaidőt nem rendel el.”

Éjszakai munkavégzés

Nem új szabály, hogy éjszakai munkára nem osztható be

a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, vagy 
a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig.

Ugyanakkor 2023. január 1-jétől a gyermekes munkavállalóknál további kötöttség jelenik meg az éjszakai munkavégzésnél. Figyelemmel kell lenni arra, hogy éjszakai munkavégzésre csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával kerülhet sor. Azaz éjszakai munka

a nő számára gyermeke 3 éves korától 10 éves koráig, vagy 
a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke 3 éves korától 10 éves koráig

csak írásbeli hozzájárulásával osztható be.

Megjegyzés: éjszakai munka a 22 és 06 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

Készpénzzel történő bérfizetés

A munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. A munkabért készpénzben csak akkor kell megfizetni, ha arra vonatkozóan a felek írásban megállapodtak. Azaz, az új szabály alapján készpénzes kifizetéshez írásbeli megállapodás kell.

A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony

Végezetül a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó új szabályt kell megemlíteni, amely előírja, hogy a felmondási időre, valamint a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál a korábbi munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, ha

a jogviszony megszüntetésére közös megegyezéssel került sor, 
a korábbi munkáltató a munkaviszony megszűnésekor köztulajdonban állónak minősült, és 
a munkaviszony létesítésére közvetlenül a jogviszony megszüntetését követően került sor.

Indokolás alapján a cégcsoporton belüli mobilitás elősegítése érdekében fontos, hogy az átlépés a munkavállaló számára ne járjon joghátránnyal, ideértve azt is, hogy ne veszítse el az átadó – szintén köztulajdonban álló – munkáltatónál megszerzett „szolgálati idejét” a felmondási időre és a végkielégítésre vonatkozó jogosultsági idő szempontjából.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser

Blog témakörök

Blog archivum