|
|
|
|
  Kisgyermekes munkavállalók szülési és fizetés nélküli szabadsága, munkavégzése2022. Szeptember 22. 13:42 - siteadmin Néhány nappal ezelőtt megtartott webinárunkon egy gyermek születésének munkajogi vonzatait jártuk körbe meghívott előadónk segítségével. Korábban már írtunk a várandós munkavállalók foglalkoztatásáról, most pedig a webinár másik nagy témakörének kérdéseit a kisgyermekes szülők szülési és fizetés nélküli szabadságát, továbbá munkavégzését foglaljuk össze.
A kisgyermekes munkavállaló gyermeke születését követően több hónapig vagy akár évekig is otthon marad, de az is előfordul, hogy pár hét vagy hónap elteltével visszamegy dolgozni.
Elsőként tekintsük át a gyermekét otthon gondozó munkavállalóra vonatkozó szabályokat!
Szülési szabadságAz anya – gyermeke születése kapcsán – egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből 2 hetet mindenképpen köteles igénybe venni. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. Munkajogi szempontból a szülési szabadság időtartama munkában töltött időnek minősül, és a teljes szülési szabadság idejét figyelembe kell venni a megállapítandó szabadság kapcsán.
Megjegyzés: A szülési szabadság annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza.
A gyermek születése kapcsán meg kell említeni, hogy a munkaviszonyban álló édesapának gyermeke születése esetén pótszabadság jár, amit köznapi nyelven „apa napnak” neveztek el. Azaz az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár. Ezt a szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Megjegyzés: Feltehetően a közeljövőben, az uniós irányelvre tekintettel, növekedni fog az apának gyermeke születése esetén járó szabadság, amely egy gyermek esetén 10 napra nő, míg ikergyermekek esetén várhatóan 14 napra növekszik.
Fizetés nélküli szabadságAkár az édesanya, akár az édesapa igénybe veheti gyermeke gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot, amely a gyermek harmadik életévének betöltéséig jár. A fizetés nélküli szabadságnál figyelemmel kell lenni annak kiadásánál és megszüntetésénél az alábbi határidőkre:
Megjegyzés: A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt. Azaz, ha a munkavállaló például háromévesnél idősebb gyermeke betegsége kapcsán gyes-ben részesül, akkor a gyes folyósítása alatt fizetés nélküli szabadságra jogosult.
Munkajogi szempontból a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja munkában töltött időnek minősül, és erre az időszakra szabadság jár a munkavállalónak. Azaz, amíg a szülési szabadság teljes idejét, addig a fizetés nélküli szabadság első félévét kell figyelembe venni a majd megállapítandó szabadság kapcsán.
A szülési, illetve a fizetés nélküli szabadság ideje felmondási védelmet biztosít a munkavállalónak. Azaz a szülési szabadság, és a gyermek gondozása kapcsán igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással.
Kisgyermekes szülők munkavégzéseHa a munkavállaló nem tud, vagy nem szeretne hosszabb ideig otthon maradni gyermeke gondozása kapcsán, és a gyermekgondozási díj (gyed) vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósítása alatt ismét munkába állhat. Ez esetben a következő szabályokra kell figyelemmel lenni:
A szülőnek megállapítható gyermekgondozási díjnak három típusát különböztethetjük meg. Ebből két esetben érvényesül a munkavégzésnél időbeli korlát. A gyermek születését követően folyósítható mind a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, mind a nevelőszülői gyermekgondozási díj. Ez esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy csak a gyermek születését követő 168. napot követően lehet a hallgatói (diplomás), illetve nevelőszülői gyermekgondozási díj folyósítása alatt munkaviszonyban dolgozni.
Gyermekgondozást segítő ellátás akár a gyermek születésétől kezdve is folyósítható. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy munkaviszonyban csak a gyermek féléves korától dolgozhat a szülő.
Ha a munkavállaló gyermeke gondozását követően ismét munkába áll, akkor általában a tényleges munkavégzés megkezdése előtt először kiveszi a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság első féléve alatt felhalmozódott, illetve az Mt. alapján még fennálló szabadságait. A szabadág mielőbbi kiadására pedig a következő Mt. szabály alapján kell sort keríteni: A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni – például gyermeke gondozása kapcsán szülési, fizetés nélküli szabadságon volt –, akkor az adott ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell azt kiadni.
A kisgyermekes munkavállalót foglalkoztató munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy ha a munkaköri alkalmasságra vonatkozó orvosi vélemény alapján a kisgyermekes édesanya adott munkakörében nem foglalkoztatható, akkor részére a gyermeke egyéves koráig olyan munkakört kell felajánlani – kivéve, ha a munkakörülmények módosíthatók – amely a munkavállaló egészségi állapotának megfelelő.
Ha a kisgyermekes anya már a gyermekének szoptatása alatt visszamegy dolgozni, akkor a szoptatásra tekintettel munkaidő-kedvezményben részesül. A gyermekét szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 órára, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára mentesül a munkavégzés alól, míg ezt követően amíg a gyermek 9. hónapot betölti naponta 1 órára, ikergyermekek esetén naponta 2 órára mentesül a munkavégzés alól. A kisgyermekes anyát erre az időtartamra távolléti díj illeti meg, továbbá ezen időtartam a szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül.
Kisgyermekesekre vonatkozó további munkajogi szabály, hogy a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, amennyiben a kisgyermekes munkavállaló ezt kezdeményezi. A 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a gyermek 4 éves koráig kérheti a szülő a részmunkaidős foglalkoztatást, míg 3 vagy több* gyermeket nevelő munkavállaló esetén, a munkáltató a gyermek 6 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
* Megjegyzés: Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló a fenti szabály alapján az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
A várandósokhoz hasonlóan figyelemmel kell lenni arra a munkajogi szabályra is, hogy a kisgyermekes munkavállaló nőnek, és a gyermekét egyedül nevelő szülőnek a gyermek 3 éves koráig
Megjegyzés: A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el.
Ez esetben is alkalmazni kell a várandósok kapcsán leírtakat a szokásostól eltérő más helyen történő munkavégzésre vonatkozóan. Az Mt. alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ez a foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. (Ezt a munkanapot, munkaórát arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, vagy határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre.) Ugyanakkor a kisgyermekes munkavállaló a gyermeke 3 éves koráig – a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke 16 éves koráig – hozzájárulása nélkül nem kötelezhető arra, hogy más helységben végezze a munkáját.
A kisgyermekes munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató csak adott esetben szüntetheti meg. Azaz az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyát a munkáltató felmondással a gyermek 3 éves koráig az alábbi szabály alapján szüntetheti meg:
Kisgyermekes munkavállalókra vonatkozó társadalombiztosítási kedvezményekA munkaviszonyban dolgozó kisgyermekes szülő biztosítottnak minősül. Kisgyermekes munkavállaló esetén mind a társadalombiztosítási járulék, mind a szociális hozzájárulási adó alapja a munkavállaló munkabére. Ebből a munkabérből kell levonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, amelyekből adott esetben a munkavállaló családi kedvezményt érvényesíthet. A munkáltató a munkavállaló munkabére után fizeti a 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót, amelyből – adott előfeltételek megléte esetén – munkaerőpiacra lépő személy utáni szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosult, míg nagycsaládos munkavállaló nők után, a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők utáni szociális hozzájárulási adókedvezményt tudja érvényesíteni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
