|
|
|
|
  Tanulmányi szerződés adózása2022. Szeptember 13. 17:40 - siteadmin A munkaerőhiány megoldásának egyik kézenfekvő módja a munkaerő megtartása – ennek pedig remek eszköze lehet a tanulmányi szerződés, amely a dolgozót ahhoz segíti hozzá, hogy munkaadója valamely képzését megtámogatja, a munkaadónak pedig azért előnyös, mivel a szerződéssel a finanszírozás fejében bizonyos ideig bebiztosítja azt, hogy az általa támogatott képzésben résztvevő munkavállaló nem mond fel. A kontraktusban ugyanakkor a dolgozó azt is vállalja, hogy a támogatott tanulmányokat elvégzi.
A tanulmányi szerződést a Munka törvénykönyve 229. §-a szabályozza. Ez többek között előírja, hogy a szerződést írásban kell megkötni, és abban azt is rögzíteni kell, milyen módon is járul hozzá a munkáltató a képzés költségeihez (ez nem feltétlenül pénzbeli juttatás, lehet pl. fizetett szabadság is a tanulmány idejére). De szerződés arról is rendelkezik, hogy a munkavállaló mentesül kötelezettségei alól, ha a munkáltató „lényeges szerződésszegést” követ el, míg a munkáltató is elállhat a szerződéstől és visszakövetelheti a támogatást, ha a dolgozó megszegi a szerződés feltételeit – ideértve azt az esetet, ha a „magatartásával” vannak problémák. Ugyanakkor, ha a munkáltató mond fel, a támogatás nem követelhető vissza. Ha a dolgozó mond fel, a visszatérítési kötelezettség a letöltött idővel arányos.
Az, hogy mennyi időről is van szó, szintén a szerződés tartalmazza. Fő szabályként legfeljebb öt éves felmondási tilalom köthető ki, de ennek persze arányban kell állnia a képzés költségeivel. Szintén a törvény rendelkezik arról, hogy a tanulmányi szerződés nem köthető abban az esetben, ha az érintett tanulmányokra a munkáltató kötelezte a munkavállalót, például a munkájával kapcsolatos továbbképzésnél. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a munkavégzéshez, munkakörhöz sem kapcsolódhat a képzés.
Az oktatási költségek finanszírozásával kapcsolatos adófizetésnél azonban nem ez a fő szempont a tanulmányi szerződéses kapcsolatban, hanem a támogatott képzés jellege, illetve hogy a szűken vett tandíjon kívül még milyen költségekbe száll be a munkáltató. Mindezt az Szja-törvény szabályozza.
Ha iskolarendszerű képzésről van szó...Azaz, ha a résztvevők a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyba kerülnek, legyen szó alap-, közép- vagy felsőfokú képzésről, de akár külföldön végzett iskolarendszerű képzésről, akkor minden támogatás, beleértve a tandíjon és a vizsgadíjon kívül például a tankönyveket vagy az úti költséget is a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint adózik, vagyis utána le kell vonni az szja-t, a járulékokat, és meg kell fizetni a szochót, illetve ezzel szemben költségeket nem lehet elszámolni. Az adófizetési kötelezettség így értelemszerűen akkor keletkezik, amikor a munkáltató megfizeti a költségeket a dolgozónak, ugyanakkor akkor is, ha a szerződés megszegésekor elengedi – részben vagy akár egészben – a követelésének összegét. Az eddigi gyakorlat alapján a visszakövetelés alapja a nettó támogatás, vagyis a munkáltatót terhelő adó megfizetése nem várható el a kedvezményezettől.
Más a helyzet, ha iskolarendszeren kívüli képzésről van szóIlyen lehet például egy nyelvtanfolyam, szakmai továbbképzés, de akár egy annak minősíthető konferencia is. Ebben az esetben a tandíjra nyújtott támogatás adómentes juttatásnak minősül, a szállásköltség szintén adófizetés nélkül, költségként számolható el, az utazás a kiküldetésekhez hasonlóan, az üzemanyag normák figyelembevételével szintén adómentesen számolható el, az étkezés pedig egyes meghatározott juttatásként. Mindezeknek azonban feltétele, hogy a képzés a munkavégzéshez legyen köthető. Más a helyzet, ha a nem iskolarendszerű képzés nem igazán köthető a munkakörhöz, munkavégzéshez. Ha jutalmazásként vagy motivációs célból fizeti ki a munkáltató, a képzés szerződésben átvállalt költsége akkor is adóköteles, ha az iskolarendszeren kívül történik. Ebben az esetben szintén a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó általános előírások a mérvadók.
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
