|
|
|
|
  Diákok keresőtevékenysége és közterhei különböző jogviszonyokban2022. Augusztus 11. 8:47 - siteadmin Különösen a nyári szünet időszakában gyakran felmerül az a kérdés, hogy mire kell figyelni, és milyen közterheket kell fizetni a tanulók foglalkoztatásakor. A foglalkoztatások különböző típusaira eltérő szabályok és eltérő közteherfizetések vonatkoznak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen feltételek és közteherfizetés mellett folytathatnak keresőtevékenységet a diákok munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, hallgatói munkaszerződés, valamint iskolaszövetkezet keretében.
MunkaviszonyA Munka törvénykönyve (Mt.) mind a kor, mind a foglalkoztatás kapcsán szigorú szabályokat állapít meg a diákok munkaviszonyban történő foglalkoztatása kapcsán.
A Mt. alapján munkavállaló csak olyan természetes személy lehet, aki a 16. életévét betöltötte. 16 évesnél fiatalabb személy csak az iskolai szünet alatt dolgozhat munkavállalóként, ha nappali képzésen tanuló diák és a 15. életévét már betöltötte, valamint az a 16 év alatti kiskorú dolgozhat munkavállalóként, aki a gyámhatósághoz a foglalkoztatást megelőző legalább 15 nappal történő előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport- vagy hirdetési tevékenységet folytat. Azaz a 10 éves gyermek, aki gyermekszínészként színházi előadásokban lép fel, a gyámhatósághoz való előzetes bejelentés alapján foglalkoztatható munkavállalóként.
A Munkatörvénykönyv a 18 év alatti ún. fiatal munkavállalók alkalmazása kapcsán szigorú szabályokat állapít meg, amelyek a következők:
Az alapbérnek teljes munkaidős foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot. Tekintettel arra, hogy a fiatal munkavállalók – a korukra tekintettel – általában szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytatnak, így 2022-ben legalább havi bruttó 200 000 forint díjazásban kell részesülniük teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Ha a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, akkor a minimális bér a munkaidő arányában csökkenhető.
A munkaviszonyban álló diákok munkabéréből le kell vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot. A munkaviszonyban dolgozó diák után meg kell fizetnie a munkáltatónak 13 százalék szociális hozzájárulási adót azzal, hogy amennyiben az adóhivatal azt igazolja, akkor munkaerőpiacra lépő kapcsán a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.
Ki kell emelni, hogy részmunkaidős foglalkoztatáskor nem kell alkalmazni az ún. minimális tb alapot a következő esetekben: Köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, vagy a szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetén nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy legalább a minimálbér 30 százalékából meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és ezen összeg után kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. Azaz, ha a nappali képzésben résztvevő diáknak részmunkaidős foglalkoztatásakor havi bruttó 40 000 forint a jövedelme, akkor ez a jövedelem lesz a tb közterhek alapja.
Megbízási szerződésA diákok foglalkoztathatók megbízási szerződés keretében is. A foglalkoztatásra ez esetben nem a Munka törvénykönyve (Mt.), hanem a Polgári törvénykönyv (PTK) szabályait kell alkalmazni. Erre tekintettel nincs meghatározva többek között a minimális díjazás, azaz a tevékenység ez esetben akár ingyen is végezhető, továbbá a megbízási tevékenység folytatásakor nincs életkorhoz kötött korlátozás.
Ha diák például megbízási jogviszony keretében nem díjazás nélkül dolgozik, akkor a megbízási díjából személyi jövedelemadó szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség kerül levonásra vagy számlákkal igazolva, a személyi jövedelemadó szabályai szerint tételes költségek levonására kerülhet sor (maximum a megbízási díj 50 százalékáig). A diák bármelyik költségelszámolást választhatja. Ha a megbízási jogviszonyban személyesen munkát végző diák tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Azaz, a diáknak költséggel csökkentett megbízási díj alapján kell megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget és biztosítási jogviszony fennállása esetén a járulékot. A kifizető a fentieknek megfelelően szociális hozzájárulási adót fizet.
Példa: A diák megbízás keretében bruttó 200 000 Ft megbízási díjat kap és általános 10 százalékos költségelszámolást választ, akkor díjazásából 180 000 Ft-ot alapul véve 27 000 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 33 300 Ft társadalombiztosítási járulékot kell levonni. Míg a megbízó 23 400 forint szociális hozzájárulási adót fizet.
Hallgatói munkaszerződésKépzéshez kapcsolódó keresőtevékenység kapcsán köthető egyik szerződéstípus a hallgatói munkaszerződés. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyv és nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Nftv. 44. § (1) bekezdése alapján a hallgató – az alábbiak szerint – kétféle hallgatói munkaszerződés keretében végezhet munkát:
Az 1. pont szerinti jogviszony biztosítási jogviszonyt nem hoz létre, így azt a T1041-es nyomtatványon nem kell bejelenteni, és ezen foglalkoztatás kapcsán sem társadalombiztosítási járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
Megjegyzés: 2022. június 1-éig volt hatályban a 539/2021. (IX. 21) kormányrendelet, amelynek 1.§ (3) - (4) bekezdései alapján, a veszélyhelyzet ideje alatt, mind a társadalombiztosítási járulék, mind a szociális hozzájárulási adó alóli mentességet alkalmazni kellett az Nftv. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra is.
Az 1. pont szerinti képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra – kivéve a duális képzést – költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet.
Ugyanakkor 6 hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti meg a hallgatót, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka (azaz idén havi bruttó 130 000 forint). A díjazást – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján a hallgatót megilletik mindazon jogok, amelyeket a Munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére.
Megjegyzés: Meg kell említeni, hogy a szociális hozzájárulási adójából a szakirányú oktatásra és a duális képzésre vonatkozó adókedvezményt az a kifizető érvényesítheti, aki a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó adókedvezmény, továbbá a szociális hozzájárulási adó fizetésére a 2018. évi LII. törvény alapján nem kötelezett esetén az adókedvezmény adó-visszaigénylés keretében érvényesíthető.
Szövetkezet tagjaként folytatott tevékenységA nappali képzés keretében tanuló diákok esetében talán az egyik leggyakoribb foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezetben történő foglalkoztatás. Ennek oka pedig talán egyrészt azt, hogy itt megoszlik a foglalkoztatói felelősség az iskolaszövetkezet és a tényleges foglalkoztató között, másrészt esetükben biztosítási jogviszony hiányában sem társadalombiztosítási járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
Megjegyzés: A foglalkoztatást, biztosítási jogviszony hiányában, a T1041-es nyomtatványon nem kell bejelenteni
A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján biztosítottnak minősül a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is.
Mindezek alapján az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja tehát nem biztosított, így a tagnak a keresőtevékenysége során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl járulékot nem kell megfizetnie. Az iskolaszövetkezet a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának keresőtevékenysége alapján nem fizet szociális hozzájárulási adót, így elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából az egyik legkedvezőbb foglalkoztatás.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
Közelít a tanulmányi időszak, ezzel együtt pedig megszaporodnak a szakképzési munkaszerződéssel, tanulószerződéssel, hallgatói munkaszerződéssel, a duális képzésekkel és a tanulók foglalkoztatásának lehetőségeivel kapcsolatos szakmai kérdések is. A BaBér meghívott előadója, Greskóné Koller Krisztina augusztus 24-i online előadása során segít felkészíteni a szakembereket a rájuk váró kihívásokra, ismerteti az érintett jogszabályváltozásokat és segítséget nyújt a rendelkezésre álló eszközök használatához, melyekkel felvértezve állhatunk majd a tanév kezdetekor. JELENTKEZÉS
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
