hun eng ger
BaBér a Facebookon

Idén havi húszezer forintig kaphatnak adómentes költségtérítést a távmunkában dolgozók

2022. Június 7. 10:17 - siteadmin


A május 31-én megszűnő járványügyi veszélyhelyzet átmeneti szabályozása után június elsejével törvényi szintre emelkedtek a távmunkával kapcsolatos veszélyhelyzeti intézkedések. Az állandósuló szabályozás a jogalkotói szándék szerint a korábbinál szélesebb körben biztosít lehetőséget a távmunkára a versenyszférában. 

A minimálbér idei húsz százalékos megemelésével ötödével nőtt a számla alapú elszámolás nélkül, átalánydíjként kifizethető költségtérítés összege is. A tavaly elfogadott törvénymódosítások célja, hogy a munkahelyen kívüli munkavégzés a lehető legrugalmasabb legyen, annak részleteiről a munkáltató és a munkavállaló állapodjon meg. A rugalmas otthoni munkavégzés érdekében módosult a Munka Törvénykönyve, a Munkavédelmi Törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény is. Ezek a változások szintén június első napján léptek hatályba – írta a Magyar Nemzet. 

Az egyik fontos változás, hogy a járvány előtti szabályozással szemben a júniustól hatályos Munka Törvénykönyvében már nincs különválasztva a távmunka és a home office, a szövegben már csak a távmunkavégzés szerepel. A távmunkavégzést munkaszerződésben kell rögzíteni, és a feltételekről, köztük a munkahelyen és a munkahelyen kívül töltött munkaidő arányáról (azaz a hibrid munkavégzés kereteiről) a munkáltató és a munkavállaló kell hogy megállapodjon. 

Az állandósuló rendelkezések továbbra is megkülönböztetik a számítástechnikai eszközzel és a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkát. Ennek főleg munkavédelmi szempontból jelentősége. 

Számítástechnikai eszközzel végzett munkánál a munkáltató írásos tájékoztatást ad a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények szabályairól. A munkavégzés helyét ezek figyelembevételével, a módosuló munkavédelmi előírások betartása mellett szabadon megválaszthatja a munkavállaló.

Nem számítástechnikai eszközzel végzett munkánál (ilyen lehet például a varrás vagy az egyszerűbb összeszerelési feladatok stb.) a nagyobb kockázat miatt érvényben maradnak a szigorúbb munkavédelmi kritériumok. A felek írásban állapodnak meg a munkavégzés helyéről, amelyet a munkáltatónak előzetesen munkavédelmi szempontból megfelelőnek kell minősítenie, azt ezután a munkavállaló nem változtathatja meg.

Arra figyelni kell, hogy ha/amikor a munkáltató ellenőrzi a távmunkavégzés helyét, az nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.
 
Eltérő megállapodás hiányában távmunkavégzésben:
  • A munkáltatónak utasítási joga van arra, hogy meghatározza a munkavállaló által ellátandó feladatokat.
  • A munkáltató ellenőrzési jogát távolról, számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja.
  • A munkavállaló legfeljebb a munkanapok harmadában kötelezhető arra, hogy a munkáltató telephelyén végezzen munkát. (Ez egy heti negyven órában, vagyis teljes munkaidőben foglalkoztatottnál – a munkaszüneti napokat is figyelembe véve – hetente legfeljebb két munkanapot jelent.)
  • A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló a területére beléphessen, és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
  • Arra is ügyelni kell, hogy a munkáltató minden olyan tájékoztatást megadjon a távmunkát végző dolgozónak, amit más munkavállalójának is biztosít.
Fontos, hogy a munkáltató és a munkavállaló rugalmasan megállapodhat a Munka Törvénykönyvétől eltérő feltételekben is – a hangsúly a közös megállapodáson van. A távmunka nem jelent automatikusan kötetlen munkaidőt, így az otthoni munkavégzés alatt is kötelező a munkaszerződésben foglalt munkaidő betartása.

A munkáltatóknak célszerű lehet egy belső szabályzatban rögzíteni az otthoni munkavégzésre vonatkozó feltételeket, tudnivalókat.
 
Júniustól nem változott az a szabály, hogy a munkáltatónak nem kötelessége megtéríteni az otthoni munkavégzés miatt felmerült költségeket, viszont lehetősége van szja-mentesen „rezsiátalányt” fizetni a munkavállalónak. Vagyis a távmunkában dolgozónak továbbra sem jár automatikusan a költségtérítés, csak egy adható juttatásról van szó. Az átalánydíj alkalmazása egyben azt is jelenti, hogy mellette a dolgozó a mindenkori minimálbér 10 százalékáig nem számolhatja el tételesen (számla alapján) a munkavégzéssel kapcsolatos költségeit. A távmunkában dolgozók idén így akár havi 20 ezer forintot is kaphatnak szja-mentesen a feladataik ellátásával kapcsolatos költségekre (rezsi, internet, biztosítás stb.). Ha nem teljes havi a távmunkavégzés, akkor a 20 ezer forint arányos része lehet az adómentes juttatás. Ennél több támogatást is adhat a munkáltató, azonban a minimálbér 10 százaléka feletti rész már nem adó- és járulékmentes juttatás, hanem az általános szabályok szerint kell a fölös részre megfizetni a közterheket. 
 
A Technológiai és Ipari Minisztérium adatai szerint 2020 májusában kiugróan sokan, mintegy 750 ezren dolgoztak legalább alkalmanként otthonról. Azóta nagyjából a felére csökkent a távmunkában dolgozók létszáma, de még így is többszöröse a korábbi értékeknek. 
Blog témakörök
Blog archivum