|
|
|
|
  Végre megszületett a bérszámfejtőket összefogó szakmai szervezet – Interjú2021. November 11. 19:04 - siteadmin Hiánypótló szervezet alakult meg idén tavasszal, amikor a Magyar Társadalombiztosítási és Bérügyi Szakemberek Egyesületének (MTBSZE) alapító tagjai aláírták szakmai társulásuk alapszabályzatát. Az egyesület elnökségében találjuk a Libra Csoport outsourcing üzletágának igazgatóját, Farkasné Gondos Krisztinát is, akitől az alábbi interjúban részletes betekintést kapunk az egyesület működésébe, céljaiba, mindennapjaiba, és a bérszámfejtő szakma rejtelmeibe is.
 Hogyan született meg az egyesület létrehozásának a gondolata?Nagyon régi igényt próbáltunk meg kielégíteni, hiszen egészen mostanáig nem volt egy olyan egyesület, szakmai szervezet sem Magyarországon, ami összefogta volna a társadalombiztosítási és bérügyintézőket, illetve azokat az szakembereket, akik ebben a szakmában dolgoznak. Az volt a célunk, hogy a mérlegképes könyvelőket, adótanácsadókat tömörítő egyesületekhez hasonlóan mi is létrehozzuk a magunk szervezetét.
Fél éves előkészítés után kezdtük meg az igazi szakmai munkát, és felkutattuk azokat a szakembereket, akik szóba jöhetnek, mint tagok. Március 25-én írtuk alá az egyesület alapszabályzatát, az első közgyűlésünket pedig szeptember 29-én tartottuk meg, de őszinte leszek, még nagyon a kezdeti stádiumban vagyunk. Bár már elég szép létszámmal rendelkezünk, még mindig a tagok toborzása az elsődleges tevékenységünk.
Jelenleg hány tagot számláltok?
Pontos számot nem tudok mondani, augusztus végén értük el a 100 főt. Azért azt tudni kell, hogy az egyesületi tagság feltétele a tagdíj. Aki befizeti, azt kapja, amit vár tőlünk.
Miért indokolt a tagdíj?
Egyrészt azért, mert egyesületről van szó, másrészt a tagok munkáját szeretnénk segíteni a befolyt összeggel, például szakmai anyagokkal, különböző konferenciák, továbbképzések szervezésével. A tagok számára kedvezményeket biztosítunk: a novemberre szervezett konferenciát például, ami egyébként 9800 forintba kerül, teljesen ingyen fogják megkapni. A tagdíj befizetésével nem csak adnak, hanem kapnak is.
Az egyesületi tagságnak miért feltétele, hogy a megfelelő képzések elvégzése mellett két év gyakorlat is legyen?
Hogy az illető komolyan vegye a tagságot. Ha valaki elvégez egy szakmai tanfolyamot, még nem lesz gyakorlati szakember belőle. A mi célunk pedig a gyakorlati szakemberek továbbképzése, egységbe tömörítése. Azok az egyének, akik elvégzik az iskolát, de nem tudnak ebben a szakmában elhelyezkedni, vagy rájönnek, hogy mégsem ez az életük hivatása, nem biztos, hogy ebben az egyesületben megtalálnák a helyüket.
 Karrier téren hogyan tudjátok a tagokat támogatni?
Munkavállalói oldalról abban tudunk segítséget nyújtani a szakmában elhelyezkedni vágyóknak, hogy tagjainkat szívesen ajánljuk betöltendő állásra. A munkaadóknak pedig garanciát jelentünk arra, hogy olyan kollégát tudnak felvenni, aki egy olyan egyesületnek a tagja, amely megnézi, milyen szakmai képesítésekkel rendelkezik. Csak olyan szakemberek lehetnek tagjaink, akik OKJ-s társadalombiztosítási ügyintéző végzettséggel vagy adótanácsadói, mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkeznek.
Mi a helyzet a pályakezdőkkel?
Az egyesületnek vannak erős támogatói, például a Penta Unió, amelynek a vezetői alapító tagjaink közé tartoznak, vagy a BaBér. Mindkettő kiváló hátteret jelent a képzések terén, a Penta ráadásul az oktatási intézmények között is kiemelkedő. A két cég közösen rendezi meg Az Év Bérügyintézője és Az Év TB-ügyintézője versenyeket, amelyeken nem csak szakemberek vehetnek részt, hanem kezdők is. Ha egy kezdő ilyen háttérrel indul, sokkal könnyebben talál munkahelyet. De verseny nélkül is tudunk segíteni az elhelyezkedésben, hiszen a Penta is segít ebben, továbbá a BaBér ügyfelei is várják a pályakezdőket.
Van arról információtok, hogy mennyi jelenleg a betöltésre váró bérszámfejtő állás?
Nincs pontos statisztikánk, de azt tudom, hogy több állás áll üresen, mint amennyi társadalombiztosítási ügyintéző kolléga munkát keres. Nehéz helyzetben vannak a munkáltatók, nem könnyű megtalálni a megfelelő embert, és nagyon nagy a fluktuáció is a szakmában. Ráadásul már nem csak a szakértelem fontos, hanem a nyelvtudás is, az angol mellett egyre keresettebbek a német nyelvet beszélő szakemberek.
Ez a beköltöző nemzetközi nagyvállalatok miatt alakul így?
Igen, ha pedig outsourcing szolgáltatóról van szó, akkor pedig az ügyfélkörből adódik. A nagyobb multiknál is többnyire angolul beszélnek, továbbá ha a könyvelés és a bérszámfejtés két külön országban van, akkor a közös nyelv az angol.
Jellemzően kik a tagjaitok?
A weboldalon fent van, hogy milyen arányban vannak a tagok között könyvelők, HR-esek, de természetesen a társadalombiztosítási ügyintézők viszik a sort. A béresek általában tb-sek is, ez a két szakma ma szorosan összekapcsolódik. Ezt tükrözi, hogy az új oktatási rendszerben a kapcsolódó képzés azt a nevet kapta, hogy "Munkaerőgazdálkodási és társadalombiztosítási ügyintéző”. Korábban a "bérügyintézést” is tartalmazta a megnevezés, de az, hogy már nincs benne, nem jelenti azt, hogy ne tanítanának bérszámfejtést vagy bérügyi ismereteket a képzés keretében. Önmagában a bérszámfejtéshez azonban nem kell képzettség, amivel nem értek egyet, mert nagyon sok jogszabályt kell ismerni ahhoz, hogy valaki jó bérszámfejtővé válhasson, és értenie kell a tb-, nyugdíj- és fedezeti rendszerhez is.
Struktúrájában is változott a képzés?
Korábban két modulban épült fel a bérszámfejtési és a társadalombiztosítási képzés, most pedig egyedül a fent említett kurzus van, külön bérszámfejtési ügyintéző már nincsen. Összességében megmaradt, hogy munkajogot, bérszámfejtési és bérügyi ismereteket is tanítanak, viszont nagyobb hangsúly került a munkaerő-gazdálkodásra, és más a vizsgáztatási rendszer is. A jövőben vizsgaközpontok fognak vizsgáztatni, az oktatási intézmények pedig igazolást adnak, hogy a hallgatók elvégezték a képzést.
Ezt pozitívnak vagy negatívnak ítéled meg?
Felemások az érzéseim, mert a tanulóknak az plusz stresszforrást jelent, hogy nem ott vizsgáznak, ahol tanultak, és nem is a saját tanáraik ülnek velük szemben a vizsgateremben.
Érdekképviseletet is vállaltok?
Jelen pillanatban nincs érdekképviselet. A fő cél a kapcsolatépítés a tagok között. Nagyon sok szakmai csoportot lehet felfedezni a Facebookon és egyéb platformokon, viszont nem biztos, hogy ezek a kapcsolatok minden egyes szakmai kérdésben a megfelelő választ adják. Az egyesületben viszont olyan háttér van, gondolok itt arra, hogy az alapító tagok között ott van Széll Ilonka (Széll Zoltánné a NAV szakmai főtanácsadója – a szerk.), Bogdán Zsuzsi (Dr. Bogdán Zsuzsanna főosztályvezető a Magyar Államkincstárnál – a szerk.) és Futó Gábor (dr. Futó Gábor ügyvéd, tb-szakértő – a szerk.), akiknek a neve garancia arra, hogy a tagjaink olyan válaszokat kapnak, ami biztosan helytálló lesz.
Az alapító tagok hogyan találtak egymásra?
Az alapító tagok közül sokan rendszeres előadók a Penta rendezvényein, őket valószínűleg nem volt nehéz megtalálni és megkeresni. Harangi Andi és Erdélyi Gáborné, az elnökség tagjai, szintén gyakori vendégei a Pentának, szóval az egyesület alapját a Penta előadói és oktatói gárdája adta, engem pedig a BaBéron keresztül kerestek meg.
Hogyan néznek ki a mindennapjaitok?
Most arra összpontosítunk, hogy minél többen megismerjenek minket. Nem reklámozzuk magunkat, egyelőre szájról szájra terjed a hírünk, és úgy igyekszünk elérni a szakmabelieket, hogy a honlapunkon érdekes és hasznos cikkeket teszünk elérhetővé. Egyre többen találnak ránk ezáltal: volt kollégáim is kerestek már meg, hogy mi ez, érdemes-e jelentkezniük hozzánk. Sokakat egyébként a nevek fognak meg, emiatt látják úgy, hogy érdemes csatlakozni.
Mik az egyesület hosszú távú céljai?
Az alapszabályzat elég sok mindenre kitér, de a legfontosabb, hogy a tagok tudását erősítsük, és a szakma nagyobb megbecsülését is előmozdítsuk. Emellett további lényeges cél, hogy a törvények előkészítését javaslattétellel segítsük, amely során az első számú szempont a jogszabályok gyakorlatias megvalósítása. Az egységes jogszabálygyakorlás és az egységes oktatás is hangsúlyt kaphatna.
Ez azt jelenti, hogy szorosan együttműködtök a törvényalkotókkal?
Ez még nem alakult ki, de már most is adott a lehetőség, hogy mielőtt egy jogszabálytervezet felmerül, a kormany.hu honlapján bárki – akár egyesület, akár magánszemély – javaslatokat tegyen. A hosszú távú célunk az, hogy ők kérdezzenek minket.
Milyen feladatokat látsz el a vezetőségben?
Még elég kezdetlegesek vagyunk, de mondhatjuk, hogy a szakmai oldalt képviselem. akár egy cikk megírásáról, akár egy kérdés megválaszolásáról van szó. Van már Facebook-oldalunk is, ahol szintén megtaláltok.
Milyen eseményeitek lesznek év végéig?
November 16-án lesz egy nagyobb előadásunk, ami a 2022-es változásokról fog szólni. Az előadóink lesznek dr. Futó Gábor (nyugdíjrendszer aktualizálása), dr. Bogdán Zsuzsanna (pénzbeli és családtámogatási ellátások), Széll Zoltánné (tb-fedezeti rendszer) és Harangi Andrea elnökasszony (munkaerő-gazdálkodás, adminisztrációs feladatok). Az előadást online tartjuk meg, a tagok részére ingyenes lesz, a nem tagoktól pedig részvételi díjat kérünk majd.
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
