Munkaviszony, mint biztosítási jogviszony szünetelése

2021. Október 28. 7:31 - siteadmin

A munkaviszony, mint biztosítási jogviszony, annak kezdetétől megszűnéséig/megszüntetéséig áll fenn. Ezen időszakban azonban adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor munkaviszonyban a biztosítási jogviszony szünetel.

A munkaviszony alatt a biztosítási jogviszony általában akkor szünetel, ha a természetes személy munkavégzésre nem kötelezett/nem kötelezhető. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) ennek kapcsán elkülöníti a fizetés nélküli szabadságot, munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést, az igazolatlan távollétet, és azt a nem mindennapi helyzetet, amikor a munkavállaló letartóztatása, illetve szabadságvesztése kapcsán nem tud eleget tenni munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettségének.

Elsőként nézzük meg a fizetés nélküli szabadságot!

Alapesetben szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Kivételt képez, ha

ezen időszakban a munkavállaló részére adott ellátást, azaz csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozást segítő ellátást vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy
a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszi igénybe a munkavállaló, vagy
ebben az időszakban a munkavállaló önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít.

Példa: Ha a munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot és ezen időtartamban ellátásban – például gyermekgondozási díjban – részesül, akkor a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Más a helyzet akkor, ha a fizetés nélküli szabadságot azért veszi igénybe a munkavállaló, mert például építkezik. Ez utóbbi esetben a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetelni fog.

Továbbá szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére

a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy
munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj) került kifizetésre, illetve
táppénzfizetés történt.

Példa: Ha a munkavállaló keresőképtelen, akkor mindaddig, amíg táppénz folyósítására kerül sor, nem fog szünetelni a biztosítási jogviszony. A táppénz azonban korlátozott ideig jár, és erre tekintettel, ha a munkavállaló részére már nem folyósítható a táppénz, azonban a keresőképtelensége még mindig fennáll, akkor már nemcsak azzal a nehézséggel kell szembenéznie, hogy nem „kap” táppénzt, hanem még a biztosítási jogviszonya is szünetelni fog.

Szünetel továbbá a biztosítás:

az igazolatlan távollét időtartama alatt,
a letartóztatás tartama alatt kivéve, ha
a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá
a szabadságvesztés tartama alatt kivéve, ha

az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,
a fogvatartott – a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint – a Tbj. 6. §-a szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony ideje alatt létesít.

21T1041-es nyomtatványon jogviszony szünetelését be kell jelenteni, a szünetelés megkezdésétől számított 8 napon belül. Továbbá a szünetelés végét is jelenteni kell a fenti nyomtatványon, annak befejezését követő 8 napon belül.

A szünetelés azt eredményezi, hogy a szünetelés időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállalónak, ha

belföldinek minősül és magyar lakóhellyel (szálláshellyel) – folyamatosan minimum egy éve – rendelkezik, valamint
nem áll a Tbj. 6-a szerinti egyéb biztosítási jogviszonyban és
egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.

Megjegyzés: Belföldi személy: Magyarország területén a 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, illetve bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, továbbá belföldi a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan személy.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser

Blog témakörök

Blog archivum