A társas vállalkozói jogviszony

2021. Július 26. 10:01 - siteadmin

Ki tekinthető társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozásnak és társas vállalkozónak? Miként alakul ezen foglalkoztatási formánál a járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés?

Cikkünk első részében a társas vállalkozói jogviszonyt részletezzük, míg a járulék és szociális hozzájárulási adófizetést – kitérve a többes jogviszonyra és példákkal alátámasztva – következő alkalommal mutatjuk be.

A biztosítási jogviszony a foglalkoztató és a biztosított között jön létre. A társas vállalkozói jogviszony – kivéve a kiegészítő tevékenységet folytatót – biztosítási jogviszonyt hoz létre.

Megjegyzés: Kiegészítő tevékenységet folytat az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ezen személyek nem minősülnek biztosítottnak akkor sem, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátásuk folyósítása szünetel.

A biztosítási jogviszony

Társas vállalkozói jogviszonynál, mint biztosítási jogviszonynál, a foglalkoztató a társas vállalkozás, míg a biztosított a társas vállalkozó. A társas vállalkozót, mint biztosítottat be kell jelenteni a 21T1041-es nyomtatványon. A bejelentésre sor kerülhet 1451-es kódon, mint társas vállalkozó vagy a 1452-es kódszámon, mint társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett vagy a 1454-es kódszámon, mint társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú nappali tagozaton folytatott tanulmányok mellett.

A biztosítási jogviszony az alábbiak szerint áll fenn:

a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig biztosított,
az egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig biztosított,
egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart a biztosítási jogviszony.

Társas vállalkozás, azaz a foglalkoztató

A Tbj. alapján társas vállalkozások a következők:

közkereseti társaság,
betéti társaság,
korlátolt felelősségű társaság,
közös vállalat,
az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,

Megjegyzés: A fentiekben felsoroltak az előtársaságként működés időszakában is társas vállalkozásnak minősülnek.

Továbbá társas vállalkozás még

a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
a gépjárművezető-képző munkaközösség,
az oktatói munkaközösség,
az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,
a végrehajtói iroda,
az egyéni cég.

Társas vállalkozó, azaz a biztosított

A társas vállalkozói jogviszonyban biztosított a társas vállalkozó. Ez esetben az alábbi szabályokra kell figyelemmel lenni:

Fő szabály, hogy társas vállalkozó csak az lehet, aki a társas vállalkozás tagja.

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) öt esetet különít el a társas vállalkozói jogviszonyban. Külön kell kezelni ezen öt eseten belül azokat, ahol már maga a tagság megalapozza a társas vállalkozói jogviszonyt, míg más esetben személyes tevékenység is szükséges ahhoz, hogy társas vállalkozói jogviszony létrejöhessen.

Mindezek alapján tekintsük át, hogy ki minősül társas vállalkozónak!

a) Betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

b) A szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik.

Azaz a fenti két pontban foglalt esetben a tag személyes közreműködése alapozza meg a társas vállalkozói jogviszonyt.

c) Az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja.

d) Az egyéni cég tagja.

A c) és d) pontban már maga a tagság (azaz a cégben, irodában a taggá válás) létrehozza a társas vállalkozói jogviszonyt.

e) A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését megbízásban látja el, kivéve, ha tagsági jogviszonyban társas vállalkozónak minősül. Azaz, ha a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja megbízási jogviszonyban ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. Ez alól akkor van kivétel, ha a tag az a) pontban foglalt tagsági jogviszonyban is tevékenykedik, mert ez esetben olyan többes jogviszony jön létre, amelyben a tagsági jogviszony alapozza meg a társas vállalkozói jogviszonyt, míg az ügyvezetésre a Tbj. 6. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

Mindenképpen érdemes értelmezni a fenti felsorolásban szereplő utolsó e) pontban foglalt jogviszonyt. A PTK alapján az ügyvezetés vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban látható el. Ha a tag megbízásban csak ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. Ha ez az ügyvezető egyidejűleg a társaságban személyesen is közreműködik, azaz tagsági jogviszony keretében is tevékenykedik, akkor a társaságon belül két jogviszony áll fenn.

Az egyik jogviszony a személyes közreműködésre épülő társas vállalkozói jogviszony, amely megalapozza, hogy legalább az ún. minimális alapok szerint fizessék a tb közterheket.

A másik jogviszony a megbízásban tagként ellátott ügyvezetés, amely a tag tagsági jogviszonyban folytatott személyes közreműködésére tekintettel már nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak. Ügyvezetői jogviszonyára ez esetben a Tbj. 6. § (2) bekezdésének a szabályát kell alkalmazni, azaz „gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője” akkor lesz biztosított, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

Az e) pontban foglalt társas vállalkozói jogviszony – ha az ügyvezetést ellátó tag egyben tagsági jogviszonyban is tevékenykedik – sok esetben okoz gondot. Gondoljunk arra, hogy ha a tag egy kft.-ben tagsági jogviszonyban például fogorvosként dolgozik, és ugyanakkor megbízás alapján, havi 100 000 forint díjazás ellenében a kft. ügyvezetését is ellátja. Ez esetben egy társaságon belül egyidejűleg két biztosítási jogviszony is létrejön, amelyeket be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon, és az adott jogviszonyhoz kapcsolódóan meg kell fizetni a közterheket is.

Kiemelendő az e) pontban foglalt társas vállalkozói jogviszony kapcsán, hogy mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a társas vállalkozás természetes személy tagja megbízásban ügyvezetést lát el, akkor ezzel egyidejűleg van-e személyes (tagsági jogviszonyban folytatott) közreműködése a társaságban vagy sem.

Blog témakörök

Blog archivum