hun eng ger
BaBér a Facebookon

Mikor kell távolléti díjjal számolni?

2021. Március 8. 9:37 - siteadmin



A Tbj. alapján szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint például távolléti díj fizetésére kerül sor. 

Nemcsak a Tbj. ezen szabálya alapján, hanem egyéb esetek kapcsán is többször felmerült, hogy mikor kell távolléti díjat alapul venni. Erre tekintettel pontokba szedve összefoglalom, hogy mikor kell távolléti díjjal számolni.
 
A következő szempontok szerint csoportosítottam a távolléti díj számításának eseteit: 
  • keresőképtelenség;
  • munkavégzés alóli mentesülés adott esetei;
  • munkaviszony megszűnése, és megszüntetése;
  • károkozás/kártérítés; és 
  • egyéb, máshová nem besorolható esetek.
Keresőképtelenség esetén fizetendő távolléti díj:
  • Betegszabadság esetén a távolléti díj 70 százaléka jár. 
  • Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, akkor részére a távolléti díj 70 százaléka jár. Ugyanakkor nem jár a távolléti díj, ha a munkavállaló a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.
Munkavégzés alóli mentesülés esetén az alábbi esetekben jár távolléti díj:
  • a szabadság tartamára (beleértve a szabadság megváltását is),
  • a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, 
  • jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés idejére,
  • jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb 10 munkanapra,
  • a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a kilencedik hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára,
  • véradáshoz szükséges időtartamra, de legalább 4 órára,
  • hozzátartozója halálakor 2 munkanapra,
  • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, 
  • ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól,
  • bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban, ha tanúként hallgatják meg,
  • üzemi tanács választási bizottság tagjának arra az időtartamra, amíg tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól,  
  • ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését, annak mértékének meghatározása nélkül írja elő.
Munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén is jár a távolléti díj az alábbi esetekben:
  • A munkáltató jogutód nélküli megszűnése, valamint ha az átvevő munkáltató nem az Munkatörvénykönyv hatálya alá tartozik. Ez esetben a munkavállaló távolléti díjat kap a munkavégzés alóli felmentés idejére kivéve, ha a felmentés alatt a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult vagy a jogszabály ettől eltérő szabályt állapít meg.
  • A fentihez hasonlóan jár a távolléti díj a munkáltató felmondása esetén, a munkavállaló munkavégzés alóli felmentésekor. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult (pl: keresőképtelensége kapcsán nem bér, hanem táppénz járna), vagy a jogszabály ettől eltérő szabályt állapít meg.
  • Munkakör megosztás esetén, ha arra tekintettel szűnik meg a munkaviszony, hogy a munkavállalók száma egy főre csökken. Ez esetben a munkáltató köteles annyi időre járó távolléti díjat a munkavállalónak megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna.
  • A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszünteti a határozott idejű munkaviszonyt, akkor a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjra.
  • Érvénytelen megállapodás esetén, ha az a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el, akkor a munkáltató azt köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni. Ez esetben a munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna.
  • A vezető beosztású munkavállaló munkaviszonya csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően szűnik meg. A vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb 6 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni.
  • Végkielégítés esetén is távolléti díjjal kell számolni.
  • Munkaviszony jogellenes munkaviszony megszüntetése esetén:
    • Ha a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, akkor köteles megtéríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét. Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni.
    • Ha a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, akkor a munkavállaló elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelhet.  Elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Meg kell jegyezni, hogy ezen kártérítés helyett azonban a munkavállaló követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.
    • A munkavállaló a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen. A határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb 3 havi távolléti díjat köteles a munkavállaló megfizetni.
    • A munkavállaló jogellenesen megszünteti a munkaviszonyát. A munkáltató követelheti a fenti mértéket meghaladó kárának megtérítését is, melyek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. 
    • A vezető beosztású munkavállaló jogellenesen megszünteti a munkaviszonyát, akkor 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.
Károkozás, kártérítés esetén fizetendő távolléti díj:
  • Munkavállaló gondatlan – kivéve a súlyosan gondatlan - károkozása esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegét. Kollektív szerződés a gondatlan károkozásnál legfeljebb 8 havi távolléti díj fizetését is előírhatja.
  • Csoportos leltárfelelősség esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának 6 havi együttes összegét. A munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi.
  • A munkavállaló legfeljebb 6 havi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli.
Egyéb esetek, amikor távolléti díj kerül kifizetésre:
  • Távolléti díjat kell fizetni, ha az óra vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.
  • Versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ezen versenytilalmi megállapodás alapján fizetendő összeg - köztulajdonban álló munkáltató esetében - nem haladhatja meg a versenytilalmi megállapodásban foglalt időszakra járó távolléti díjnak az 50 százalékát.
  • A munkavállalót üzemi tanács tagjaként illetve szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása kapcsán munkaidő-kedvezmény illeti meg. Az üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. Szakszervezet képviselőjeként a munkaidő-kedvezmény idejére, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára is távolléti díj jár.
 
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser

Blog témakörök
Blog archivum