|
|
|
|
  Otthoni munka, költségtérítés, felmondás2021. Február 16. 10:23 - siteadmin A kormány egyelőre február 22-ig hosszabbította meg a „home office-rendelet” hatályát, amely a második hullám eleje óta lehetővé teszi, hogy a cégek egyedileg állapodhassanak meg a munkavállalókkal a távmunkavégzés feltételeiről.
A rendelet adómentessé teszi a munkavállalóknak az otthoni munkavégzéshez kapcsolódóan nyújtott munkáltatói költségtérítést. A Niveus Consulting Group a home office problémás kérdéseit vizsgálta a járványügyi tapasztalatok alapján.
KöltségtérítésA munkaviszony jellemzője, hogy a munkáltató biztosítja a munkavégzéshez szükséges feltételeket, a munkavégzés eszközeit. Ez igaz akkor is, ha a munkavállaló részben vagy egészben otthonról dolgozik. Tehát alapvetően a munkáltatónak kell például számítógépet, telefont adni, de távmunka esetén a felek másképp is megállapodhatnak, ám ezt mindenképpen célszerű írásban rögzíteni.
Ehhez kapcsolódik a minimálbér 10 százalékáig adható költségtérítés, amit – egyelőre a home office-rendelet alatt – adómentesen adhat a munkáltató az otthonról dolgozó munkavállalóknak. Arról is érkeznek azonban már hírek, hogy ez a költségtérítés a jövőben is adómentes maradhat.
Sok a félreértés ezzel kapcsolatban, ugyanis a költségtérítést nem kötelező adnia a munkáltatónak, ez csupán egy lehetőség. Éppen ezért – mivel home office-ra csak a munkaszerződés közös módosításával lehet váltani – a költségtérítés ezzel együtt könnyen rendezhető. Abban az esetben, ha a munkavállaló számára fontos a költségtérítés, és ez a munkáltatónak is elfogadható, akkor erről a munkaszerződés-módosításban célszerű megállapodni.
FelmondásAkikkel már meg tudtak állapodni a felek az otthoni munkavégzésben és ennek feltételeiben, azoknál problémás lehet még a home office-os munkaviszony megszüntetése akkor, ha a munkavállaló egyáltalán nem jár be az irodába dolgozni, és nem lehet neki személyesen átadni a felmondást.
A munkaviszonyt felmondani ugyanis csak írásban lehet a Munka Törvénykönyve szerint. Az írásbeli felmondás pedig akkor lép hatályba, ha azt a címzett meg is kapta. Nagyon figyelni kell a felmondásra például próbaidős munkavállaló esetén is, hiszen ez a felmondás is csak akkor érvényes, ha még a próbaidő lejárta előtt megkapja a munkavállaló. A felmondási idő is aznap indul, amikor a munkavállaló kézhez vette a felmondást.
De hogyan lehet igazolni a felmondás kézhezvételét akkor, ha azt nem személyesen adják át a munkavállalónak? A legegyszerűbb postán, tértivevénnyel megküldeni a felmondást, mert ilyen esetben, ha a munkavállaló átveszi a küldeményt, akkor a tértivevény igazolja az átvétel pontos időpontját. A jogszabályok kezelik azt az esetet is, ha nem veszi át („nem kereste”) a küldeményt – ilyenkor a második értesítő kihelyezését követő 5. munkanapon tekinti az eljárásjog kézbesítettnek a levelet.
Felmondás sms-ben vagy emailben?Elméletileg nem zárható ki a felmondás sem sms-ben, sem e-mailben, de vannak olyan álláspontok is, hogy ezek nem minősülnek írásbeli közlésnek. A valódi probléma azonban nem ez, hanem a már említett átvételi igazolás. E-mailben ugyan kérhető olvasottsági visszaigazolás, azonban kérdés, hogy ezt ténylegesen visszaküldi-e a címzett. Az sms-nél ez még nehezebb kérdés. Mivel az átvételt a munkáltatónak kell igazolnia, kapnia kell valamilyen írásbeli jelzést arról, hogy a munkavállaló ténylegesen tudomást szerzett a felmondásról. Ezért jelentősen kockáztathat a foglalkoztató, ha nem hagyományosan, postán küldi a felmondást.
Elképzelhető viszont, hogy a munkáltatónak van olyan informatikai rendszere, amely alkalmas írásbeli iratok közlésére és a kézbesítés egyértelmű visszaigazolására. Esetleg a munkáltató valamilyen egyéb módon kezeli az ilyen helyzeteket (saját kézbesítő stb.). Ezek mind jó megoldások lehetnek, de ha van rá lehetőség, célszerű előre rögzíteni ezeket a munkaszerződésben vagy annak egy mellékletében a későbbi viták elkerülése érdekében.
Forrás: forbes.hu
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
