Megváltozott munkaképességhez kapcsolódó változások

2021. Február 1. 12:16 - siteadmin

2021. január 1-jétől mind a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás, valamint a rehabilitációs hozzájárulás kapcsán módosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény.

1.) Keresőtevékenység

Az egyik legjelentősebb változás, hogy amíg a korábbi években úgy lehetett csak rokkantsági és rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységet folytatni, hogy az ebből származó jövedelem három egymást követő hónapon keresztül nem haladta meg a minimálbér 150 százalékát, addig ezt a keresőtevékenységet korlátozó szabályt 2021. január 1-jétől hatályon kívül helyezték. Azaz 2021. január 1-jétől a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy bármennyi jövedelmet szerezhet az ellátás alatt folytatott keresőtevékenységéből.

2.) Rehabilitációs, rokkantsági ellátás melletti egyéb rendszeres pénzellátás

Továbbá változott az a szabály is, amely a nem rendszeres pénzellátásban is részesülő rehabilitációs, valamint rokkantsági ellátottra vonatkozik.

A tavalyi szabály alapján a rehabilitációs ellátást, illetve a rokkantsági ellátást meg kellett szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy más rendszeres pénzellátásban részesült. Kivételt képezett ez alól a szabály alól a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénz, baleseti táppénz, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díj.

A fenti szabály változott 2021. január 1-jétől, melynek következtében a rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat. Azaz a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő jogosult lehet ezen ellátása mellett nem csak táppénzre vagy baleseti táppénzre, hanem csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, sőt örökbefogadói díjra is.

Továbbá a fentiekhez kapcsolódik az a változás is, amely rögzíti, hogy a rokkantsági ellátás megszűnik az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal. Ha tehát a rokkantsági ellátásban részesülőnek 2021. május 1-jével öregségi nyugdíjat állapítanak meg, akkor 2021. április 30-án megszűnik a rokkantsági ellátása.

3.) Változás a rehabilitációs hozzájárulásnál

Mint ismert, a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.

Nem változott, hogy a fentiek kapcsán megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Ugyanakkor a rehabilitációs hozzájárulás kapcsán figyelembe vehető, megváltozott munkaképességű személyek köre bővült 2021. január 1-jétől a következő személyekkel:

A megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik, legkésőbb 23. életévének betöltése szerinti naptári évben az a személy is, aki

köznevelési intézményben – a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított – sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy
felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított – fogyatékossággal élő hallgatónak

minősült.

Ugyancsak a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki – a munkaszerződése szerint – jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál

20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
21–100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
101–250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
251–500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő

rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.

Rögzíti a törvény a fenti személyek kapcsán, hogy a munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a fenti személyek

természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét,
a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség-változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét,
a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, továbbá
az ezek igazolására szolgáló okiratok másolatát.

A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. A sajátos nevelési igényre vagy a fogyatékosság tényére vonatkozó adat a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb a 23. életév betöltését követő 5 évig kezelhető.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser

Blog témakörök

Blog archivum