Mi változik jövőre a társadalombiztosítási és az egészségügyi szolgáltatási járulékban?

2020. December 16. 21:46 - siteadmin

Az alábbiakban összefoglalom a társadalombiztosítási járulékban és az egészségügyi szolgáltatási járulékban 2021. január 1-jétől bekövetkező változásokat.

Változás a munkaviszonyban álló és csecsemőgondozási díjban részesülőknél

A Tbj. szerinti munkaviszonyban a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér 30 százaléka. Nem kell a fenti minimális alapot alkalmazni, ha a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló többek között adott ellátásban, például gyermekgondozási díjban, ápolási díjban stb. részesül.

Ez a felsorolás nem tartalmazza a csecsemőgondozási díjat, aminek valószínűleg az volt az oka, hogy nem lehet csecsemőgondozási díj alatt Tbj. szerinti munkaviszonyban dolgozni. Azonban, ha megnézzük a jogszabály pontos szövegét, akkor azt tapasztaljuk, hogy az nem a keresőtevékenységhez kapcsolódóan írja elő a mentességet. Erre tekintettel a csecsemőgondozási díj hiánya gondot okozott a gyakorlatban, ugyanis előírták a munkáltatóknak, hogy a csecsemőgondozási díjban részesülő alkalmazottaik kapcsán legalább a minimálbér 30 százalékából fizessék meg a társadalombiztosítási járulékot. Ezt a problémát oldja meg, hogy kiegészül a Tbj. fenti felsorolása a csecsemőgondozási díjjal. Fontos, hogy ugyan ez a kiegészítés 2021. január 1-jén lép hatályba, de alkalmazni visszamenőleg kell, méghozzá 2020. július 1-jétől.

Változás az egészségügyi szolgáltatási járulékban

Havi 8 000 (napi 270) forintra növekszik 2021. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék. A Tbj. alapján az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke a következőképpen került megállapításra: "a tárgyévet megelőző évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 100 forintra kerekítve. Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi mértéke a havi mérték harmincad része, 10 forintra kerekítve." Az így megállapított járulék mértéket a NAV tette közzé honlapján 2020. november 20-án.

Változás a nem Magyarországon adóztató jövedelmek járulékalapjánál

Vannak olyan esetek, amikor a személyi jövedelemadó-előleg fizetésre nem Magyarországon kerül sor. Az erre vonatkozó szabály kiegészült a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzőkkel, illetve a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján folytatókkal.

Mindezek alapján, a járulék alapja a fenti esetben a következőképpen kerül meghatározásra:

A járulék alapja, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik,

az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy
a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.

A fenti szabály esetében is igaz, hogy 2021. január 1-jén lép hatályba, de azt visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

Biztosított őstermelőkre vonatkozó változás

Három jelentős változást kell kiemelni a biztosított őstermelők kapcsán. Az egyik a biztosítási jogviszony keletkezését, a másik a biztosítási jogviszony időtartamát, a harmadik a járulékfizetést érinti.

1. Biztosítási jogviszony keletkezése: 2021. január 1-jével kikerül az őstermelő biztosítását kizáró következő előfeltétel a jogszabályból: „Nem biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen nem éri el a minimum 20 évet.”

2. Biztosítás időtartama: A jelenleg hatályos szabály alapján a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,

gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, vagy

a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig

áll fenn.

Az új szabály alapján a következőképpen pontosul a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének időtartama 2021. január 1-jétől

a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés

napjáig áll fenn,

őstermelők családi gazdaságának tagja esetében az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetve ha a mezőgazdasági őstermelő kilép az őstermelők családi gazdaságából áll fenn vagy

a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig tart.

Megjegyzés: Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép az őstermelők családi gazdaságából.

3. Biztosított őstermelő járulékfizetése: A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ugyanakkor az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizet társadalombiztosítási járulékot. Ez utóbbi szabályt 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Megjegyzés: Figyelemmel kell lenni arra az átmeneti szabályra, hogy 2021-ben a 2020. december 31-én hatályos Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelő a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

Pontosítás a családi járulékkedvezményben

A korábbi Tbj.-ben a járulékkedvezmény munkaerőpiaci járulékra nem volt érvényesíthető. Az új Tbj. alapján azonban 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékra lehet élni a kedvezménnyel, amely tartalmazza a korábbi munkaerő-piaci járulékot is.

A fentiekre tekintettel a hatályos szabály kiegészül a munkaerő-piaci ellátásokkal (amit vastag betűvel jelöltem), azaz „a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.”

A fenti szabály is 2021. január 1-jén lép hatályba, de ezt is visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

Tanulószerződés

2020. január 1-jétől a biztosítási jogviszonyok között már nem szerepel a tanulószerződés. Ennek hátterében az új szakképzési törvény áll. Ugyanakkor továbbra is fennáll a tanulószerződésben történő foglalkoztatás, azaz „kifuttatják” a tanulószerződést. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 85. §-a kitér a tanulószerződésben állók biztosítására, és megerősíti, hogy a tanulószerződés kapcsán az 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos adott szabályait kell alkalmazni.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser

Blog témakörök

Blog archivum