|
|
|
|
  Az év végi szabadságok kiadása2020. November 9. 10:51 - siteadmin Ahhoz, hogy tudjuk, mennyi szabadságuk maradt a dolgozóknak az év végéig, tudni kell, mennyi járt nekik az adott évre, és abból mennyit vettek már ki. November elején ezt érdemes számba venni, hogy a munkáltató meg tudjon felelni annak a kötelességének, mely szerint fő szabályként a tárgyévben ki kell adni a dolgozóknak járó szabadságot.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalóknak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság minden munkavállalónak évi húsz munkanap, erre jöhet rá az életkor alapján járó pótszabadság, legfeljebb összesen 10 nap. Az életkor alapján járó pótszabadság abban az évben jár, amikor betölti a dolgozó az adott életkort. A huszonötödik életévtől a harmincegyedik életévig háromévente egy nap, afelett kétévente egy nap a pótszabadság, így lehet elérni 45 évesen a maximális 10 napot. Ezen kívül is járhat azonban pótszabadság.
A munkavállaló tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után is kap pótszabadságot, alapesetben egy gyermek után kettőt, kettő gyermek után négyet, efelett összesen hetet. Fogyatékos gyermekre évi kettővel több pótszabadság jár. Ezen kívül az apának a gyermeke születése után (két hónapon belül) öt, ikergyermek esetén hét munkanap pótszabadság jár (halvaszületés, elhalálozás esetén is). Ha 18 év alatti vagy az adott évben lesz nagykorú a munkavállaló, akkor neki évi öt nap pótszabadság jár. Ugyanennyi pótszabadság illeti meg azt, aki állandóan a föld alatt dolgozik, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen napi legalább három órát tevékenykedik. Ugyancsak évi öt munkanap pótszabadság jár a megváltozott munkaképességű, a fogyatékossági támogatásra jogosult, illetve a vakok személyi járadékára jogosult dolgozóknak.
Ha valakinek év közben kezdődött, vagy szűnt meg a munkaviszonya, akkor az évi szabadság arányos része jár neki azzal, hogy a fél nap egésznek számít.
A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki, viszont évi hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni. A szabadságot alapesetben úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló (a pihenőnapokkal, munkaszüneti napokkal, szabadnapokkal együtt) naptári évenként egy alkalommal legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A munkáltatónak és a munkavállalónak is 15 nappal korábban kell közölnie egymással a szabadságkiadást/igényt.
A szabadságot fő szabályként pénzzel megváltani nem lehet, és az esedékesség évében, azaz december végéig kell kiadni. Vannak azonban kivételek.
Szabadságmegváltás csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.
Szabadságeltolás a következő évre több okból is megengedett. Például akkor, ha a munkaviszony októberben vagy utána kezdődött, akkor legkésőbb március 31-ig kell kiadni az előző évi szabadságot. Ha a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett év végéig kiadni a szabadságot, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell ezt pótolni. Ezen kívül a kollektív szerződés is rendelkezhet úgy, hogy a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adják ki, kivételes gazdasági érdekből. Az életkor alapján járó pótszabadságot pedig külön – naptári évre szóló – megállapodás alapján lehet eltolni egy évvel.
Jó tudni, hogy ha az esedékesség évében elkezdődik a szabadság, de legfeljebb 5 munkanappal átnyúlik a következő évre, azt úgy kell venni, mintha év végéig igénybe vették volna. Normál – hétfőtől péntekig tartó – munkarend esetén ez azt jelenti, hogy ha valaki 2020-ban megkezdi a szabadságát, és az átnyúlik 2021-re, akkor maximum január 8-ig tarthat a 2020-as szabadsága.
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
