|
|
|
|
  Mikor kell, és mikor nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárnak?2020. Augusztus 27. 23:58 - siteadmin Azokra a magyar állampolgárokra, akik külföldön vállalnak munkát, számos feladat hárul. Többek között rendezniük kell a külföldi lakhatásukat, családosok esetén a gyermekek óvodáját, iskoláztatását, és a Magyarország elhagyásával kapcsolatos itthoni ügyeiket is intézniük kell. Ez utóbbi közé tartozhat a magyar egészségbiztosítás rendezése.
A társadalombiztosítás körében a külföldi országok/államok három csoportba sorolható. Az egyik csoportba tartoznak az EGT országok és Svájc, a másik csoportba azok az országok és államok tartoznak, akikkel Magyarország egyezményt (szociálpolitikai-, vagy szociális biztonsági egyezményt) kötött, míg a harmadik csoportba azok tartoznak, akik a fenti két csoportba nem sorolhatók be, azaz a nem EGT országok (beleértve Svájcot), és azok, akikkel nincs Magyarországnak szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménye.
Mindenekelőtt tekintsük át, hogy mit kell tenni akkor, ha a magyar állampolgár az Európai Unió valamelyik tagállamába, vagy Norvégiába, Izlandra, Liechtensteinbe (együttesen EGT), illetve Svájcba megy dolgozni!A magyar állampolgár köteles a fenti országokban létrejött keresőtevékenységét 15 napon belül bejelenteni a lakóhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél. A bejelentés a következő nyomtatvány kitöltésével történik: „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező személy részére, aki EGT tagállamban, Svájcban, vagy egyezményes államban biztosított személy.” A nyomtatvány elérhető és kitölthető ezen a linken.
Megjegyzés: A hatályos szabály alapján a TAJ számot minden Magyarországon született, Magyarországon élő – magyar lakcímmel rendelkező – magyar állampolgár a születésekor megkapja. Más – TAJ számra jogosult – személy pedig kérelemre kaphat TAJ számot.
A fenti bejelentési kötelezettség teljesítése azt eredményezi, hogy amíg a magyar állampolgár EGT területén lévő valamelyik országban vagy Svájcban dolgozik, addig a TAJ száma ideiglenesen érvénytelenítésre kerül, és ennek eredményeként a TAJ számmal már nem lehet Magyarországon egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Erre tekintettel ez esetben nem is kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ami idén havi 7 710 forint), még akkor sem, ha a magyar lakcíme megmarad.
Megjegyzés: Az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) rendelkezik arról, hogy az, aki a fentiek kapcsán egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem lenne kötelezett, de mivel nem jelenti be a külföldi munkavégzést, és így – jogalap nélkül – fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint ez alapján veszi igénybe Magyarországon a tb támogatott egészségügyi szolgáltatást, akkor 2020. július 1-jét követően ez a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit (azaz az ellátás adott árát) megtéríteni.
Miként kell eljárni akkor, ha a magyar állampolgár olyan országba megy dolgozni, amellyel Magyarország szociális biztonsági vagy szociálpolitikai egyezményt kötött?Ez esetben az eljárás megegyezik a fentiekben leírtakkal, azaz a fentiek szerint be kell jelenteni a külföldi keresőtevékenységet a „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező személy részére, aki EGT tagállamban, Svájcban, vagy egyezményes államban biztosított személy.” elnevezésű nyomtatványon.
Magyarországnak az alábbi országokkal áll fenn szociális biztonsági vagy szociálpolitikai egyezménye, azaz az alábbi országokban/államokban folytatott keresőtevékenységet kell bejelenteni a lakóhely szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél:
A bejelentés azt eredményezi, hogy a magyar állampolgár TAJ száma ideiglenesen érvénytelenítésre kerül és – mint az a fentiekben is olvasható – erre tekintettel nem kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, még akkor sem, ha a magyar lakcíme megmarad.
Megjegyzés: Mind az EGT országokban, mind Svájcban, mind az egyezményes országokban folytatott keresőtevékenységre igaz, hogy a magyar állampolgárnak azt is be kell jelentenie, ha a külföldi keresőtevékenysége megszűnik. Azaz a TAJ számmal rendelkező magyar állampolgárnak a biztosítás megszűnését követő 15 napon belül be kell jelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének, ha a külföldön létrejött biztosítása megszűnik. Ez még csatolni is kell a külföldi biztosító által a biztosítási időszakról kiadott formanyomtatványt vagy egyéb igazolást.
Miként kell eljárni akkor, ha a magyar állampolgár ún. harmadik országban vállal munkát?Ha a magyar állampolgár ún. harmadik országban – például Kínában, Mexikóban vagy Brazíliában dolgozik–, akkor a fenti bejelentést nem kell megtennie. Ez esetben attól függ, hogy kell-e Magyarországon a külföldi munkavégzés ideje alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, és hogy rendelkezik-e magyar lakcímmel.
Ha ugyanis a magyar lakcím megszüntetésre kerül, akkor nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ha azonban a külföldi keresőtevékenység ideje alatt is megmaradt a minimum egy éve fennálló bejelentett magyar lakcíme, akkor a magyar állampolgár köteles lesz fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez a fizetési kötelezettség azt eredményezi, hogy függetlenül attól, hogy a keresőtevékenység szerinti országban jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége kapcsán Magyarországon fennmarad a társadalombiztosítás keretében nyújtható teljes körű egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága. Azaz Magyarországon igénybe veheti a tb támogatott háziorvosi ellátást, a fogászati ellátást, a járóbeteg szakellátást, az otthoni szakápolást, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást, a szülészeti ellátást, az orvosi rehabilitációt, a betegszállítást. Továbbá tb támogatottan kaphat gyógyszert, gyógyászati-segédeszközt és gyógyfürdő ellátást is.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
