Így szigorodik a kata 2021-től2020. Augusztus 5. 14:35 - siteadminJelentős szigorításról döntött az Országgyűlés a kisadózó vállalkozások tételes adójával, a katával kapcsolatban.
A jogalkotók célja az volt, hogy kiszűrjék a színlelt foglalkoztatást, ugyanakkor a hivatalos magyarázat azt is kiemeli: a túl magas jövedelmek esetén már nem tartják tisztességesnek, hogy az adózók az egységes havi átalánnyal tudják le minden adó- és járulékkötelezettségüket. Ennek ellenére sem az értékhatárokon (2020-ban ez évi 12 millió forint), sem az adó mértékén nem változtattak.
EmlékeztetőülA katát egyéni vállalkozók, egyéni cégek, magánszemélyekből álló betéti társaságok és közkereseti társaságok, illetve ügyvédi irodák választhatják (kivéve, ha ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből bevételt szereztek). Az adó alanya a társas vállalkozások, illetve az ügyvédi iroda esetében a társaság, de utóbbinál annak kisadózóként bejelentett tagja. A társaságok vezető tisztségviselői is kisadózók, ha nem munkaviszonyban látják el a feladatukat. Az általános szabályok szerint a kata esetében nem lehet elszámolni költségeket, cserébe háromféle átalányösszeg fizethető, attól függően, hogy valaki főállásban vagy nem főállásban katázik. A főállású státusz egyben azt is jelenti, hogy a kisadózó biztosítottnak minősül. Utóbbi esetben dönthet arról, hogy havi 50 ezer vagy 75 ezer forintot fizet (utóbbi magasabb összegű ellátásra jogosít), a nem főállásúak esetében a kata összege havi 25 ezer forint. Az adóra legfeljebb évi 12 millió forintos (nem teljes év esetében havi egymillió forintos) bevételig lehet alkalmazni, alapesetben az a bevétel ezt meghaladó része után 40 százalékos adót kell fizetni. Ezt a 40 százalékos büntetőadót terjeszti ki az állam azokra a kisadózókra, akikről azt vélelmezi, vállalkozói tevékenysége valójában rejtett foglalkoztatás.
Eddig ezt kockázatelemzés után ellenőrizte, ennek például része volt az, hogy a kisadózó számláit befogadónak adatot kell szolgáltatnia a NAV felé, az online számlaregisztráció kiterjesztésével azonban már gyakorlatilag valós időben megszerzi a hatóság ezt az információt. Az ellenőrzésnél hét szempontot is figyelembe vesznek, ebből legalább kettőnek kell teljesülnie, hogy megdőljön a színlelt foglalkoztatás gyanúja. Ilyen például az, hogy az adózó személyesen végezte-e azt a tevékenységet, ami után számlát állított ki, hogy bevétele legalább felét nem az ellenőrzés alá vont cégtől szerezte, hogy a cég nem utasította munkavégzésre, sem arra, hol és mikor végezze el a megbízott feladatot, eszközöket sem biztosított hozzá – vagy éppen 36 órás foglalkoztatásban van egy másik kifizetőnél.
A július elején elfogadott törvénymódosítás ehhez képest bizonyos esetekben automatikusan a büntetőadót alkalmazza.Például akkor, ha egy vállalkozás egy vele kapcsolt vállalkozási viszonyban levő kisadózónak fizet, egyből ezt a szabályt kell alkalmazni. Ennél gyakoribb az az eset, amikor egy belföldi kifizető ugyanazon vállalkozás számára 3 millió forintot meghaladó bevételt juttat. Ilyenkor a hárommillió feletti rész után kell a 40 százalékos adót megfizetni – méghozzá nem az adózónak, hanem a kifizetőnek. Kivétel ez alól az az eset, ha a kifizető külföldi, ilyenkor a kisadózót terheli a 40 százalékos adó. Fontos, hogy a tételes adót ezekben az esetekben is meg kell fizetnie a katásoknak. Arra is kötelezi őket a törvénymódosítás, hogy a kifizetőknek jelezzék kisadózó státuszukat (annak megszűnését és újraindulását is).
A törvényjavaslat komoly felzúdulást váltott ki, nem csak amiatt, mivel sok adózót érint a változás. A tiltakozók szerint több olyan vállalkozást is érinthet, amelyek nagy összegű megbízást vállalnak el egy-egy ügyfelüktől – például ügyvédek, vagy szerelők –, anélkül, hogy az foglalkoztatás lenne, tehát a kényszervállalkozók mellett a szabadúszóknak is nehezebb lesz a dolga. Nem ment bele a kormány ugyanakkor abba, hogy sávosan növekedjen a kisadó mértéke, így az jövőre is a mostani szinten marad.
|
Blog témakörök
Blog archivum
|