|
|
|
|
  Csak szeptembertől jön a minimális járulékalap2020. Július 27. 11:07 - siteadmin Eredetileg júliustól vezették volna be a minimális járulékalap fogalmát (a 2021-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatban), de aztán mégis elhalasztották szeptemberre. Pontosabban úgy döntött a parlament, hogy július-augusztusban még nem kell alkalmazni az új járulékfizetési szabályt.
A minimális járulékalap azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja minden munkaviszonyban legalább a minimálbér 30 százaléka kell hogy legyen. És mivel a szakképzési hozzájárulás alapja is a szociális hozzájárulási adó (csökkentve az esetleges szocho-kedvezményekkel), így tehát az összes munkaviszonnyal kapcsolatos közteherre vonatkozik a minimális járulékalap. Magyarán ha a minimálbér (idén 161 ezer forint) 30 százalékánál kevesebb a havi bér, akkor is meg kell fizetni legalább a 48 300 forint után a foglalkoztatás közterheit.
De mikor is jöhet szóba, hogy valakinek kevesebb legyen a havi bére, mint a minimálbér 30 százaléka?Például akkor, ha valaki csak néhány órát dolgozik munkaviszonyban, mondjuk mert az egészségi állapota nem enged többet. Előfordul, hogy valaki akár a fő munkájában szerzett kereset kiegészítésére több kicsi, egyszerű munkát vállal el (például lépcsőház-takarítás), és ezekre külön-külön munkaszerződése van, ám egy-egy szerződés összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Ezen kívül kedvelt trükközési lehetőség, hogy az (akár kamu) ügyvezetőket csak havi pár órára jelentik be munkaviszonyban, ami után jelképes összegű közterhet fizetnek, viszont az érintett személyek biztosítási jogviszonya ezáltal rendezetté válik, nem kell megfizetniük a havi 7710 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot sem. Nos, szeptembertől megdrágul az ilyen típusú trükközés, havi 25 358 forint közterhet mindenképpen le kell majd leróni a pár órás munkaviszonyra bejelentettek után is.
Nem mindegy, hogy van-e biztosítás vagy nincsIdén július 1-től akik nem fizetik az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot, és hat havi elmaradást halmoznak fel, azok nem jogosultak térítésmentes egészségügyi ellátásra. Ez azt jelenti, hogy 2020. július 1-jétől már nem lesz lehetőség az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetésével a jogviszony utólagos rendezésére, vagyis a betegnek, ha ellátták, ki kell fizetnie a szolgáltatást. (A sürgősségi ellátást viszont továbbra sem lehet megtagadni.)
A törvényjavaslat benyújtásakor még nem volt egyértelmű, hogy a dolgozótól is le kell-e majd vonni a minimális járulékalap szerinti, júliustól már összevont 18,5 százalékos tb-járulékot, ezzel akár le is nullázva a havi pár órás munkáért járó fizetését. Később a törvényjavaslat indoklásában egyértelműsítették, hogy a foglalkoztatónak kell megfizetnie a járulékfizetési alsó határ és a járulékalapot képező jövedelem közötti különbözetre eső társadalombiztosítási járulékot. Így akik valóban kisebb munkákat végeznek, havi néhány órában, nettóban nem fognak kevesebbet kapni. Viszont kérdés, hogy az ilyen munkák megmaradnak-e, miután a munkáltató számára jelentősen megdrágul szeptembertől a foglalkoztatás.
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
