További módosítások az új Tbj.-ben

2020. Július 24. 11:38 - siteadmin

A Magyar Közlöny 168. számában, 2020. július 14-én került kihirdetésre a „Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló törvény, amely többek között az új Tbj. szabályait is módosítja, pontosítja.

Előző bejegyzésünkben az új Tbj. egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésére vonatkozó módosításait ismertettem, az alábbiakban pedig 2020. július 14-én kihirdetett változásokból a munkaviszonyban alkalmazandó minimális alaphoz kapcsolódó módosításról, valamint a belföldi fogalmának bővítéséről, és a tanulószerződés esetén alkalmazandó szabályról adok tájékoztatást.

1) Munkaviszonyban a tényleges jövedelem és a minimális alap közötti különbözet megfizetése

2020. július 1-jétől kell alkalmazni azt a szabályt, hogy minden Tbj. szerinti munkaviszonyban a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka, amely idén havi bruttó 48 300 forint.

Több olyan kérdést is kaptam, amelyben arra kérdeztek rá, hogy ha a szakképzettséget nem igénylő, részmunkaidős munkavállaló bére nem éri el a fenti minimális alapot, akkor hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot?

Erre ad választ az új Tbj. módosítása, mely szerint:

„A foglalkoztató köteles a 2019. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség előzőek szerinti teljesítését úgy kell tekinteni az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.”

Azaz, ha a részmunkaidőben dolgozó jegyszedő bére havi bruttó 35 000 forint, és a jegyszedő egész hónapban dolgozik, akkor a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet bruttó 13 300 forint, amely kapcsán a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató köteles megfizetni. Ennek a különbözetnek a járulékfizetését azonban úgy kell tekinteni a társadalombiztosítási ellátások megállapításánál (például táppénz, csed, gyed, nyugellátás stb.), mintha azt maga a munkavállaló fizette volna meg.

Fontos kiemelni, hogy a fenti szabályt 2020. július és augusztus hónapra még nem kell alkalmazni. Ebben a két hónapban a társadalombiztosítási járulékot az új Tbj. 27. § (1) bekezdése szerint (azaz a tényleges bér alapján) kell megfizetni.

2.) Belföldi fogalmának kiszélesítése

Az új Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–k), továbbá o), p), r), és t) pontja esetében – az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató kivételével – az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön. Azaz azok a magyar állampolgárok, akik például adott ellátásban részesülnek és Magyarországon élnek, de nincs magyar bejelentett lakóhelyük (pl: albérletben laknak, ahova nem jelentkezhetnek be), nem minősülnek belföldinek, így a fenti szabály alapján egészségügyi szolgáltatásra sem voltak jogosultak. Ezen változtatott a módosítás, amely szerint:

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság – azaz a 2019. évi CXXII. törvény 22. § (3) bekezdés – és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés – azaz a 2019. évi CXXII. törvény 43. § (1) bekezdés a) pontja – kapcsán az a Magyarországon élő magyar állampolgár is belföldi lett, aki

a jogviszony vizsgálat időpontjában társadalombiztosítási-, szociális-, családtámogatási ellátásban részesül, és
a jogviszony vizsgálatot megelőző 5 éven belül
rendelkezett belföldön legalább 12 hónap biztosítási jogviszonnyal, vagy
legalább 12 hónapig egészségügyi szolgáltatásra volt jogosult.

Példa: Ha a Magyarországon élő, magyar állampolgár,

aki rokkantsági ellátásban részesül,
akinek két év után megszűnt biztosítási jogviszonya 2019. májusában,
nincs bejelentett magyar lakcíme, és
2020. augusztusában orvoshoz megy,

belföldinek minősül a módosítás alapján, és ezáltal jogosult lesz az orvosi ellátásra.

3.) Tanulószerződés

2020. január 1-jétől a biztosítási jogviszonyok között már nem szerepel a tanulószerződés. Ennek hátterében az új szakképzési törvény áll. Továbbra is találkozhatunk tanulószerződésben történő foglalkoztatással, akiknek a biztosítási jogviszonya kapcsán a módosítás a következőket rögzíti:

A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra alkalmazni kell az 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos szabályai közül a következőket:

Tanulószerződés: a szakképzésről szóló törvény szerinti tanulószerződés.
Járulékalapot képező jövedelmük a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj.
Biztosított a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló azzal, hogy a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt szünetel a biztosítása.
Tanuló a tanulói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamát is.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentés tanulók és hallgatók esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetőjének a feladata.
Továbbá alkalmazni kell 1997. évi LXXX. törvény 25/A. § b) pontját, 31. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltakat, amely a nappali tagozatos képzést foglalja magába.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser

Blog témakörök

Blog archivum