2020. március 1-jén megszűnt a fellebbezés az egészségbiztosítás és a nyugellátás hatósági döntései kapcsán. A jövőben jogorvoslatra csak közigazgatási perben kerülhet sor. Erre tekintettel röviden ismertetem azokat a fontosabb tényeket, amelyekkel a fellebbezés megszűnése kapcsán számolni kell.
2020. március 1-jéig az 1997. évi LXXXIII. törvény 76. §-a úgy rendelkezett, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset üzemiségének elbírálásával, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban hozott döntése ellen fellebbezésnek van helye. A 76. § hatályon kívül került. 2020. március 1-jétől már nem lehet fellebbezést benyújtani táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleset üzemiségének elbírálása, baleseti táppénz és utazási költségtérítés-térítésének ügyében meghozott döntéssel szemben. Ez esetben tehát csak közigazgatási perben (azaz bíróságon) lehet jogorvoslattal élni.
Ugyancsak kikerült a fellebbezés az 1997. évi LXXXI. törvényből, így a nyugellátást megállapító határozattal szemben is közigazgatási pert lehet indítani.
A fellebbezés megszüntetése a társadalombiztosi ügyekben többek között az alábbiakat eredményezi
- A fellebbezési jog megszüntetésével szűkült az ügyfelek jogorvoslati joga. Azaz egy jogorvoslati lehetőség megszűnt, így már csak a bírósági „út” maradt, amely korábban második – azaz fellebbezés kimerítése utáni – jogorvoslati lehetőség volt.
- A közigazgatási per megindításához keresetlevelet kell benyújtani, amelynek szigorú tartalmi és formai követelményei vannak, szemben egy fellebbezéssel. (Számolni kell azzal is, hogy ha az ügyfél a fenti keresetlevél elkészítéshez ügyvédet, társadalombiztosítási szakértőt vesz igénybe, akkor ez növeli az ügyfél költségeit).
- Ha a keresetlevél kapcsán tárgyalás megtartására kerül sor, akkor jelentőséggel bír, hogy milyen távol fekszik a bíróság az ügyfél lakóhelyétől. 2020. március 31-jével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. A közigazgatási perekben 2020. április 1-jétől elsőfokon csak nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Győri Törvényszék, Veszprémi Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Debreceni Törvényszék) jár el regionális illetékességgel.
- Amíg a közigazgatási fellebbezésnél adott ügytípusok kerültek a másodfokon dolgozó, adott témakörben jártas szakemberekhez, addig a közigazgatási perben ez nem érvényesül. Ugyanakkor a közigazgatási bírókhoz sokkal több ügytípus tartozik, így ez esetben a döntéshozásban a specializáció kevésbé érvényesül.
- Amíg a fellebbezés kapcsán – egy-egy esetet kivéve – viszonylag rövid idő alatt megszületett a döntés, addig egy közigazgatási per akár több évig is eltarthat. (Társadalombiztosítási ügyekben az ügyfelek többsége vagy idős, vagy beteg, vagy gyermekét gondozó szülő, aki a nyugdíjas éveire, a betegségének idejére, illetve a kisgyermekének gondozása kapcsán tart igényt a jogszabályban foglalt ellátásának mielőbbi folyósítására.)
- Végezetül, de nem utolsó sorban meg kell említeni, hogy ha az egészségbiztosítási hatósági ügyekben a döntést a kifizetőhely hozta, akkor 2020. március 1-jétől azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a közigazgatási pert a foglalkoztató székhelye szerinti illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szerve ellen kell megindítani. Erre tekintettel elképzelhető, hogy a kormányhivatalok – megelőzve, hogy formai illetve tartalmi hibák, hiányosság miatt előnytelen helyzetbe kerüljenek a bírósági eljárásban – fokozzák az ellenőrzési tevékenységüket a kifizetőhelyek által meghozott döntések kapcsán.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
