|
|
|
|
  Kata-változások: álhírek és valódi szigor2020. Március 9. 9:35 - siteadmin Riadalmat okozott 2019 végén az az álhír, hogy a kormány szigorítani készül a kisvállalkozók tételes adóján, vagyis a katán. Nem véletlenül: a legkisebb vállalkozások körében egyszerűsége miatt népszerű az adónem, amelyet tavaly már több mint 300 ezren választottak, így bármilyen változás széles réteget érintene.
A szigorítás, amelyet végül egyelőre nem léptek meg, ennél szűkebb körre vonatkozik, ám azért érdemes odafigyelni rá, mert az adóhatóság most is ellenőrizheti azt a gyakorlatot, amelyet a jogalkotók egyelőre nem szűrnek ki. Elsősorban azokról a megbízásokról van szó, ahol a katázás valójában rejtett foglalkoztatás, tehát a vállalkozó – hiába dolgozik megbízási szerződéssel – gyakorlatilag alkalmazottja megbízójának. Ennek egyszerű pénzügyi oka van, hiszen a főállású katások havi 50 vagy 75 ezer forintos egyszeri adó- és járulékterhe jóval alacsonyabb, mint az alkalmazott és az alkalmazott után a munkaadó által fizetendő adók és járulékok összege.
Mi tűnhet gyanúsnak?Például ha valaki korábbi munkaviszonyát katával cseréli fel ugyanannál vagy akár egy új cégnél – tehát jellemzően egy helyre számláz, és a munkavégzés is a megbízó telephelyén történik, bizonyos esetekben még a munkaidő is fix.
Az adóhatóság ezt a gyakorlatot most is ellenőrizheti. Ilyenkor azt vélelmezi a NAV, hogy munkaviszony van a kisadózó és a neki fizető adózó között.
Milyen esetben kell számítani ilyen ellenőrzésre?Ha egy katás egymillió forintnál többet számlázik egy évben egy adott cégnek, az éves bevallásában fel kell tüntetnie ezeknek a partnereknek a nevét, címét és a kapott összeget is – ekkor kell számítani vizsgálatra is. Az előírás nem vonatkozik az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyekre.
Kérdés, hogy az egymillió forintba mi számít bele? A törvény szerint csak azok a tételek, amelyek bevételként jelennek meg az adózónál, tehát egy számára folyósított hitel vagy támogatás nem. Nem kell beleszámítani a bevételbe azokat a tételeket sem, amelyekről nem számlát állított ki a katás vállalkozó, csak nyugtát. Ugyanakkor az is fontos, hogy a naptári éves kalkulációnál nem a számlán szereplő dátum számít, hanem a bevétel megszerzésének időpontja. Adatszolgáltatási kötelezettség terheli ugyanakkor az üzleti partnert is.
Az adatszolgáltatás nem jelenti automatikusan azt, hogy a vállalkozás(ok)nál ellenőrzést tart az adóhatóság.Azt kockázatelemzés előzi meg, amelynek során a NAV egyéb adatokat is számba vesz. Ha elindul a vizsgálat, annál pedig hét szempontot vesz figyelembe a NAV, ezek közül legalább kettőnek kell teljesülnie, hogy megdőljön a színlelt foglalkoztatás gyanúja. (A hamisnak bizonyult 2019 végi hír szerint a kettő helyett négy feltétel teljesülését várná el a NAV, ezt cáfolta a Pénzügyminisztérium.) A katáról és kiváról szóló 2012-es törvény alapján a hét feltétel a következő: a katás adózó nem kizárólag személyesen végezte a számlázott tevékenységet, a naptári évben bevételének legalább felét nem ettől a cégtől szerezte, a cég nem utasította arra, hol és mikor végezze a munkát, a tevékenységet saját vagy általa választott helyen végezte (nem a cégnél), ehhez az eszközöket nem a cég bocsátotta a rendelkezésére, saját maga határozta meg a munkavégzés rendjét, vagy legalább 36 órában foglalkoztatja egy másik társaság.
Vagyis a törvény nem zárja ki azt, hogy katás csak egyetlen cégnek számlázzon, vagy akár egymillió forintnál több bevételt szerezzen egy megbízótól, ám nem árt odafigyelni, például a szerződés megfogalmazásánál arra, hogy semmiképpen ne tűnjön munkaszerződésnek.
A színlelt foglalkoztatás ellenőrzésénél tehát egyelőre nincs változás, ez azonban nem jelenti azt, hogy semmi ne módosulna idén a kata körül. Miután a kata felső értékhatára 12 millió forintra nőtt, mostantól az alanyi adómentességé is ez az összeg lett, tehát sok vállalkozásnak megéri a kettőt együtt választani. Az ellátási alap 50 ezer forintos adó megfizetése esetén 90 ezer forint lett, míg ha valaki 75 ezer forintot fizet minden hónapban, már 158400 forintos járulékalappal számolhat.
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
