hun eng ger
BaBér a Facebookon

Hogyan változnak a dolgozó nyugdíjasok közterhei 2020. második félévétől?

2020. Február 17. 10:07 - siteadmin



A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében saját jogú nyugdíjas 
  • egyrészt az, aki úgy részesül nyugellátásban, hogy a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a jogszabályban előírt szolgálati idővel rendelkezik, 
  • másrészt az a nő, aki 40 éves jogosultsági idő alapján részesül nyugellátásban.
Ha a saját jogú nyugdíjas (továbbiakban: nyugdíjas) keresőtevékenységet folytat, akkor a keresőtevékenységénél nincsen semmilyen időkorlát. A 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyek keresőtevékenységénél érvényesül csak egy korlát, méghozzá jövedelemkorlát. Esetükben figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a keresőtevékenységük során az általuk fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az éves keretösszeget (ami a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosa, azaz idén a 161 000 forint tizennyolcszorosa, ami 2 898 000 forint), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.  

Mindezek alapján tekintsük át, hogy milyen változást eredményez az Mt. szerinti munkaviszonyban, a megbízásban és a vállalkozóként keresőtevékenységet folytató nyugdíjasok közterheiben 2020. július 1-jétől hatályba lépő új Tbj. (azaz a 2019. évi CXXII. törvény)!

1.) Az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas nem biztosított, így munkabéréből nem kell megfizetni a járulékokat. A nyugdíjas béréből csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra. A nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban történő foglalkoztatását segíti elő, hogy a munkabér után a munkáltatónak sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie. 

Az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés hiányában 
  • egyrészt nem jogosult a nyugdíjának 0,5 százalékos emelésére, 
  • másrészt a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nők munkabére kapcsán nem érvényesül jövedelemkorlát.   
Továbbá az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjasok járulékfizetés hiányában nem jogosultak baleseti ellátásra sem.

Az új Tbj. 2020. július 1-jétől nem eredményez változást az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas befizetései és ellátási kapcsán. Azaz Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas továbbra sem lesz biztosított, és ezáltal közteherfizetése sem változik, így munkabéréből továbbra is csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül befizetésre. 

2.) A nyugdíjas dolgozhat megbízási jogviszony keretében is. Ha megbízási jogviszonyban személyesen munkát végző nyugdíjas tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles járulékokat fizetni. 

A biztosított nyugdíjast be kell jelenteni a 20T1041-es nyomtatványon, míg közteherfizetése az alábbiak szerint alakul: 
Ha a nyugdíjas megbízott például bruttó 200 000 Ft megbízási díjat kap és általános 10 százalékos költségelszámolást választ, akkor 180 000 Ft-ot alapul véve a megbízási díjából 27 000 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 18 000 Ft nyugdíjjárulékot és 7200 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. 

Megjegyzés: A megbízót szociális hozzájárulási adó, és adott esetben szakképzési hozzájárulás megfizetése terheli.

A fenti 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugdíjas jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére. A nyugdíjjárulék megfizetése kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő hölgyek ezen keresőtevékenységénél jövedelemkorlát érvényesül. Továbbá biztosítottként a nyugdíjas jogosult többek között üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedése kapcsán baleseti ellátásokra, illetve adott esetben a hozzátartozója baleseti hozzátartozói nyugellátásra is jogosult lehet. 
2020. július 1-jétől a megbízási jogviszonyban dolgozó nem lesz biztosított akkor sem, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. 

Erre tekintettel a megbízás alapján biztosítási jogviszonyban álló nyugdíjast 2020. július 8-áig ki kell jelenteni, mint biztosítottat, a 20T1041-es nyomtatványon. Biztosítási jogviszony hiányában 2020. július 1-jétől nem áll fenn járulékfizetése, így 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés hiányában 
  • egyrészt nem lesz jogosult a megbízási jogviszonyban dolgozó nyugdíjas nyugdíjának 0,5 százalékos emelésére, 
  • másrészt a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nők megbízása díja kapcsán nem érvényesül jövedelemkorlát.   
2020. július 1-jét követően bekövetkező üzemi baleset (foglalkozási megbetegedés) kapcsán baleseti ellátás (baleseti hozzátartozói nyugellátás) már nem jár a megbízási jogviszonyban dolgozó nyugdíjasnak illetve hozzátartozójának.

Nyugdíjas vállalkozó:

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján kiegészítő tevékenységet folytat az az egyéni-, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó nem biztosított, így nem kell bejelenteni a 20T1041-es nyomtatványon. A kiegészítő tevékenységet folytató, ha vállalkozóként „vesz fel” jövedelmet, akkor 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget, és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 
10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugdíjas jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére. A nyugdíjjárulék megfizetése kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő hölgyek ezen keresőtevékenységénél jövedelemkorlát érvényesül. Továbbá meg kell említeni, hogy az 1997. évi LXXX. törvény alapján a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó jogosult baleseti ellátásra, illetve hozzátartozóik baleseti hozzátartozói nyugellátásra.

A kiegészítő tevékenységet folytató után a vállalkozás havi 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Nem kell azonban ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni többek között arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó például keresőképtelen, vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, vagy egyéni vállalkozó tevékenysége szünetel.

2020. július 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató továbbra sem lesz biztosított, de „felvett” jövedelméből már csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget fog fizetni, azaz tb közterhei nem lesznek. Erre tekintettel 2020. július 1-jét követően esetükben nem áll fenn 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés, és a vállalkozásnak sem kell fizetnie 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.  10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés hiányában 
  • egyrészt nem lesz jogosult a nyugdíjas vállalkozó nyugdíjának 0,5 százalékos emelésére, 
  • másrészt a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nőknél nem érvényesül jövedelemkorlát.   
Az új Tbj. alapján 2020. július 1-jét követően, a fenti vállalkozói keresőtevékenység kapcsán baleseti ellátás (baleseti hozzátartozói nyugellátás) már nem jár.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser

Blog témakörök
Blog archivum