Egységes járulék váltja fel a járulékok sorát – de annyira nem egyszerű a helyzet

2020. Január 14. 15:58 - siteadmin

Régi adósságot törleszt az állam az adózókkal szemben: 2020 júliusától egységesítik a társadalombiztosítási járulékokat. Az új tb-törvényben szentesített változás négy járuléktípust érint: a 10 százalékos nyugdíjjárulék, a 4 százalékos természetbeni és a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék egységes, 18,5 százalékos járulékká olvad össze. A 18,5 százalék megegyezik az eddigi négy járuléktípus összegével, vagyis elméletben a járulékfizetési kötelezettség nem változik, és ezzel változatlan a bruttó fizetés nettó összege is. Ez azonban a gyakorlatban nem minden esetben van így, az összevonással együtt ugyanis egységessé válik a járulékalap minimum szintje is. Amíg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni, július elsejétől az egységes járulékot a minimálbér – illetve a garantált bérminimum – összegéhez mérik majd. (A Pénzügyminisztérium számítása szerint ez 7,5 milliárdos spórolást jelenthet a vállalkozók számára.) Az összevonás ugyanakkor más szempontból is kedvezően érinti a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozókat: mostantól a teljes járulékkör után lehet érvényesíteni a családi adókedvezményt – eddig a munkaerő-piaci járulék ebbe nem tartozott bele.

Bizonyos esetekben azonban nő a fizetendő járulék.

Jelenleg azoknak az adózóknak, akik többes jogviszonyban vállalkoznak, vagyis ilyen tevékenységük mellett legalább 36 órában foglalkoztatottak, illetve nappali tagozaton tanulnak, eddig összesen vállalkozásban szerzett jövedelmük 17 százalékát kellett járulékként befizetniük – az egységesítés után ez is 18,5 százalékra nő majd.

Az egységesítés a törvényalkotók szándéka szerint adminisztrációs könnyítés, vagyis a pénzek a jövőben is arányosan a megfelelő tb-kasszába kerülnek, nem vonnak el például fedezetet a nyugdíjaktól. Sőt, bizonyos speciális esetekben a nyugdíjjárulék meg is marad. Így a gyed után, illetve a gyermeknevelési támogatásban, az álláskeresési támogatásban részesülők, az egyházi szolgálatban vagy a szociális szövetkezetekben tagi munkavégzésként foglalkoztatottak után továbbra is meg kell fizetni a 10 százalékos közterhet.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék rendszere sem változik.

Csak az összegben meghatározott közteher mértéke lesz más, januártól havonta 7710 forint. Újdonság, hogy akinek ebből a járulékból háromhavi hátraléka keletkezik (2020. július elseje után), az a sürgősségi ellátást leszámítva nem veheti igénybe ingyenesen a tb által biztosított egészségügyi szolgáltatásokat. A nagy vihart kavart intézkedéssel kapcsolatban a kormány igyekezett kiemelni: az elmaradásról értesítik majd az érintetteket, nem az orvosnál szembesülnek azzal, hogy nem érvényes a TAJ-kártyájuk. Azt is fontos tudni, hogy ez azokat érinti, akik maguk után fizetik a járulékot, ha valakinek a munkáltatója maradt adós, azt gond nélkül ellátják.

Az új tb-járulék nem csak az összevonásban hoz újdonságot.

Júliustól az őstermelők és a megbízási jogviszonyban dolgozók is kötelesek azt megfizetni, ezzel pedig munkaerő-piaci ellátásokra is jogosultak lesznek. Járulékmentességet kapnak ugyanakkor a nyugdíjasok a nem munkaviszonyban (hanem vállalkozóként) szerzett jövedelmük után is, így már ebben az esetben is csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd megfizetniük a bruttó összeg után. Ez azonban azzal jár majd, hogy a saját jogú nyugdíjasok nem részesülnek a keresőtevékenység folytatása után eddig biztosított, 0,5 százalékos nyugdíjemelésből sem.

Blog témakörök

Blog archivum