|
|
|
|
  Érkezik a nevelőszülői gyed2019. December 19. 21:46 - siteadmin
2020. január 1-jétől bővül az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak köre egyrészt az örökbefogadói díjjal, másrészt a nagyszülői gyermekgondozási díjjal és a nevelőszülői gyermekgondozási díjjal. Korábban már tájékoztatást adtunk az örökbefogadói díjról és a nagyszülői gyermekgondozási díjról, az alábbiakban röviden bemutatásra kerül a nevelőszülői gyermekgondozási díj és ezen új gyermekgondozási díjakhoz kapcsolódó munkajogi szabályok.
Nevelőszülői gyermekgondozási díj2020. január 1-jétől gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel, ha
Megjegyzés: Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel lesz jogosult a gyermekgondozási díjra.
A gyermekgondozási díj legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár azzal, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a fenti gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.
A Munkatörvénykönyv fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályai (128. §) kiegészültek a fenti új ellátások kapcsán.
Erre tekintettel a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Fizetés nélküli szabadságra jogosult a munkavállalóként dolgozó nagyszülőnek is a gyermekgondozási díj időtartamára. Továbbá a munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított 3 évig, három évesnél idősebb gyermek esetén 6 hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Milyen egyéb szabályok kapcsolódnak a fenti fizetés nélküli szabályhoz?A fenti fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló védelemben részesül, azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a fenti fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállaló munkaviszonyát.
Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy munkában töltött időnek - azaz szabadságra is jogosító időnek - minősül a gyermek gondozása céljából igénybe vett fenti fizetés nélküli szabadság első hat hónapja.
A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivételt képez azonban többek között a gyermek gondozása céljából igénybe vett fenti fizetés nélküli szabadság.
Végezetül a kisgyermekesek kapcsán még egy fontos változásra kell felhívni a figyelmet.
A hatályos szabály alapján a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
A fenti időtartam 2020. január 1-jétől további egy évvel megnő, azaz a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 4 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 6 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
Megjegyzés: Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló az aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel
A fenti részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó módosítást tartalmazza további munkaviszony jellegű foglalkoztatásra vonatkozó szabály is, így többek között a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény is.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
