Örökbefogadói díjat vezet be 2020. január 1-jétől a kormány2019. December 16. 11:22 - siteadmin1997. évi LXXXIII. törvény 2020. január 1-jétől hatályos szabálya alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai a következők lesznek: csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj és táppénz. 2020. január 1-jétől nem csak az 1997. évi LXXXIII. törvényben találkozhatunk az örökbefogadói díjjal, mint új ellátással, hanem többek között adott biztosítási jogviszonyok járulék, és szociális hozzájárulási adófizetésénél, valamint a kisadózók tételes adófizetésénél is meghatározó szerepe lesz. Azaz az örökbefogadói díj több jogszabályban fog „visszaköszönni”, így érdemes annak tartalmával tisztában lenni. Mindezek alapján az alábbiakban rövid tájékoztatást adok a fenti új ellátásról, az örökbefogadói díjról.
2 év feletti – illetve ikergyermekek esetén 3 év feletti – gyermeket örökbefogadó szülőknek jelent segítséget ez az új ellátás. A törvény indokolása rögzíti: „A törvény két éves életkorú gyermeknél idősebb gyermeket örökbefogadó szülők részére egy sajátos új ellátás, az ún. örökbefogadói díj bevezetéséről rendelkezik, mely a feltételeit és összegét tekintve is megegyezik a GYED-del, időtartama a CSED-nek megfelelően 168 nap.”
Mindezek alapján a 1997. évi LXXXIII. törvény az alábbiak szerint rendelkezik az örökbefogadási díjról:
Örökbefogadói díjra az jogosult, aki
Az örökbefogadói díj időtartama és mértékeAz örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár. Azaz csecsemőgondozási díjhoz hasonlóan, az örökbefogadói díj is 168 napig kerül folyósításra, amely a gyermek nevelésbe vételétől jár.
Az örökbefogadói díj naptári napi alapja a gyermekgondozási díjhoz hasonlóan kerül megállapításra, azaz az örökbefogadói díj az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)–(3) bekezdése szerint megállapított összegben jár. Ha azonban a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiek bekezdések alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, az örökbefogadói díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
Több ellátás együttes folyósításaÖrökbefogadói díj folyósítása alatt is lehet keresőtevékenységet folytatni. Aki az örökbefogadói díj igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelen lesz, akkor a keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre is jogosultságot szerezhet.
Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.
Örökbefogadói díj szerepe az előzetes biztosítási időben és a megszakításbanA csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követően folyósított örökbefogadói díj idejét is.
A biztosításban töltött idő az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. 2020. január 1-jétől a 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be az örökbefogadói díj folyósításának az ideje.
Örökbefogadói díj alatti tb közterhek és tételes adófizetésAz általános szabály alapján az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt biztosítási jogviszony szünetelése alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie a biztosítottnak. Nem kerül sor azonban a jogviszony szünetelésére a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra. Ez a kör bővül 2020. január 1-jétől az örökbefogadói díjjal. Nem szünetel jövőre a biztosítási jogviszony, ha a fizetés nélküli szabadság idejére örökbefogadói díj kerül folyósításra.
Nem kell a minimális alapok után fizetni a járulékokat és a szociális a hozzájárulási adót, amíg a nem nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozó örökbefogadói díjban részesül. Azaz a járulékalap, illetve a szociális hozzájárulási adóalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a vállalkozó többek között
Megjegyzés: Biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék-, és az adott szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségénél is a befizetési alapot arányosan csökkenteni kell az örökbefogadói díj folyósításának ideje alatt.
Végezetül meg kell említeni, hogy nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó többek között örökbefogadói díjban részesül, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
|
Blog témakörök
Blog archivum
|