hun eng ger
BaBér a Facebookon

Méltányosság keretében megállapítható táppénz, csed, gyed, egyszeri segély

2019. Október 29. 12:08 - siteadmin



Ha a biztosított nem rendelkezik elég biztosítási idővel, még van lehetősége arra, hogy pénzbeli egészségbiztosítási ellátáshoz jusson, melyre méltányossági eljárásban kerülhet sor. Az egészségbiztosítás területén méltányosságból táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és egyszeri segély nyújtható. Az alábbi bejegyzésben a méltányosság keretében megállapítható ellátásokat részletezem. 

Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján az egészségbiztosítási szerv – az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között – méltányosságból csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. 

Mindezek alapján elsőként tekintsük át a méltányosságból megállapított táppénzt!

A méltányosságból megállapított táppénznek két típusa különíthető el. Az egyik a biztosított betegségére/keresőképtelenségére tekintettel járó méltányossági táppénz, míg a másik a biztosított gyermekének betegsége esetén méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénz. 

A biztosított keresőképtelenségére tekintettel járó táppénz méltányosság keretében meghosszabbítható. A táppénz időtartamának meghosszabbítására iránti kérelem engedélyezésére kizárólag a beutalásra jogosult orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével kerülhet sor. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az 1 évet.

Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve
  • ha a gyermekgondozási támogatás (gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás) mellett munkavégzési kötelezettsége van, valamint 
  • ha az ápolási díj mellett munkát végző biztosított a gyermeke betegségére tekintettel igényel táppénzt.
A gyermek betegsége esetén méltányosságból gyermekápolási táppénz állapítható meg az alábbi két esetben:
  1. A gyermek életkorához kötött – azaz 12 év alatti gyermek esetén – gyermekápolási táppénz időtartamát meghaladó időre megállapítható a gyermekápolási táppénz, ha a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése idején a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben; vagy a gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli. Ez a méltányossági táppénz csak akkor állapítható meg, ha a gyermekápolási táppénz jogszabályban foglalt ideje a gyermek betegségére tekintettel már kimerítésre került. 

  2. Továbbá méltányosságból gyermekápolási táppénz állapítható meg, ha a szülő 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha gyermeke mellett tartózkodik a kórházban. 
A méltányosságból megállapított táppénz nem lehet magasabb a jogszabályban előírt 50%-os, illetve 60%-os mértéknél, és a táppénz maximalizált összegénél, azaz napi szinten a minimálbér kétszeresének harmincad részénél.

Méltányosságból megállapított csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj

Méltányosságból megállapított csecsemőgondozási, valamint gyermekgondozási díj az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető, ha a biztosított az ellátáshoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

Mind a csecsemőgondozási díj, mind a gyermekgondozási díj megállapításának egyik előfeltétele, hogy a kérelmező a gyermek születését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt. Ha ezen biztosítási idővel nem rendelkezik az igénylő, akkor méltányosságból kérheti a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj megállapítását. 

Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a méltányosságból megállapított csecsemőgondozási díj napi összege nem haladhatja meg minimálbér kétszeresének harmincad részét. Ugyancsak érvényesül felső mérték a gyermekgondozási díj esetén is. Ez esetben a méltányosságból megállapított gyermekgondozási díj mértéke a minimálbérnél nem lehet magasabb. 

Méltányossági kérelem benyújtása

A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be. A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét, és a rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot valamint – ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet – az Államkincstár által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes – egészségbiztosítási ügyekben eljáró – kormányhivatalhoz. A méltányossági ellátások iránti kérelemről a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve dönt. 

A méltányossági táppénz folyósítására vonatkozó kérelem esetén csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról is. Továbbá a gyermekápolási táppénzt kivéve csatolni kell a méltányosságból igényelt pénzbeli ellátás tekintetében a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését is, amely tartalmazza, hogy a kérelmező az igényelt egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra nem jogosult. 

A méltányossági kérelmek elbírálásánál a kormányhivatalnak figyelemmel kell lennie a biztosított
  • biztosításban töltött idejére,
  • 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamára,
  • jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő körülményeire.
A méltányosságból megállapított pénzbeli ellátásról szóló döntést a kormányhivatal közli a biztosítottal és a foglalkoztatóval.

Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély

A biztosított a megromlott egészségi állapotára tekintettel segélyt kérhet. A biztosított méltányossági segély iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál vagy a kormányablaknál nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított TAJ számát, továbbá a kérelemhez csatolni kell a biztosított 
  • egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá 
  • a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által – a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban – megszerzett jövedelemről.
A kormányhivatal az Államkincstár által rendelkezésére bocsátott éves keretösszeg erejéig a biztosítottat segélyben részesítheti. A kormányhivatal a biztosított kérelmében előadott összes körülményre tekintettel dönt a segélyben részesítésről és a segély összegéről. Ennek keretében mérlegelnie kell a biztosított
  • egészségi állapotában bekövetkezett kedvezőtlen változást, illetve egészségkárosodást,
  • jövedelmi helyzetét, életkörülményeit,
  • egészségügyi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségét,
  • méltányosságból megállapítható táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj iránti kérelmének elutasítását.
Meg kell jegyezni, hogy a segély megállapításának időpontjától számított 1 éven belül csak különös méltánylást érdemlő körülmény bekövetkezése esetén nyújtható ismételten segély.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser

Blog témakörök
Blog archivum