|
|
|
|
  Nyugdíj melletti munkaviszony előnye és hátránya 2019. évben2019. Január 7. 12:27 - siteadmin 2018-ban azt a szabályt kellett alkalmazni, hogy ha a saját jogú nyugellátásban részesülő személy a Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabéréből járulékokat kell levonni, de a járulékok alapján jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra, nyugdíjának 0,5 százalékos emelésére, továbbá üzemi balesete vagy foglalkozási betegsége esetén baleseti ellátást kaphat. Idén a fenti szabály jelentősen változik. Az alábbi bejegyzésben összefoglalom, hogy a 2019. évben milyen előnnyel és hátránnyal jár, ha a nyugdíjas a Munkatörvénykönyvében foglalt munkaviszonyban dolgozik.
2018. év végéig úgy rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény, hogy a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas biztosítottnak minősül, így a béréből megfizeti a természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot. Azaz a saját jogon nyugellátásban részesülő munkavállaló béréből le kellett vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
Megjegyzés: Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A nyugdíjas a fenti 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján évenként, nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére is jogosult volt. Szintén a nyugdíjjárulék alapján 2018-ban figyelemmel kellett lenni arra a szabályra, hogy a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyek keresőtevékenységénél felső korlát érvényesül, azaz ha a keresőtevékenység során a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig – de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett.
Felvetődik az a kérdés, hogy milyen előnnyel és hátránnyal jár, hogy 2019-ben az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugellátásban részesülő munkavállaló nem lesz biztosított?
Elsőként nézzük meg a hátrányokat!2019-ben járulékfizetés hiányában a nyugdíjas munkavállaló már nem jogosult a fenti 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, továbbá szintén a járulékfizetés hiányában nem jogosult baleseti ellátásra sem. Azaz, üzemi baleset (beleértve a foglalkozási megbetegedést is) esetén nem kaphat baleseti táppénzt, illetve súlyosabb egészségkárosodás esetén nem jogosult baleseti járadékra, és nem kaphat 100 százalékos támogatás mellett baleseti egészségügyi szolgáltatást sem.
Továbbá a hátrányok között kell megemlíteni, hogy ha az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas egyben kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóként is tevékenykedik, akkor függetlenül attól, hogy a munkaviszonyban hetente hány órát dolgozik fizetni kell a kiegészítő tevékenység kapcsán a havi 7 500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz esetében 2019-ben nem érvényesül az a szabály, hogy nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.
ElőnyökJárulékfizetés hiányában növekszik a munkaviszonyban álló nyugdíjas nettó bére. Ha például 2018-ban a nyugdíjas munkavállaló heti 10 órában dolgozik, és bruttó 150 000 Ft munkabért kap, akkor béréből 22 500 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 15 000 Ft nyugdíjjárulékot és 6 000 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. Változatlan bér mellett 2019-ben, a nyugellátásban részesülő munkavállaló azonban 21 000 forinttal több nettó jövedelmet kap, hiszen sem a nyugdíjjárulék, sem a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem kerül levonásra.
2019-ben a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő és Mt. szerinti munkaviszonyban álló hölgyeknél nem kell alkalmazni a fentiekben leírt kereseti korlátot, hiszen járulékfizetés hiányában nem lesz nyugdíjjárulékalapot képező jövedelmük.
1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjas foglalkoztatott egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét a nyugdíjastól levont 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék biztosítja. 2019-ben a nyugdíjas nem fizeti természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de biztosítási jogviszony hiányában az 1997. évi LXXX. törvény alapján foglalkoztatottnak sem minősül, így a központi költségvetés utalja majd át a belföldi nyugdíjas munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatás fedezetét.
A nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatását segíti elő, hogy 2019. január 1-jétől a munkabér után a munkáltatónak sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie.
Összegezve elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából nagyon kedvező lesz a nyugdíjas munkaviszonyban foglalkoztatása, de figyelemmel kell lenni arra, hogy járulékfizetés hiányában adott ellátásokra pl: 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, és baleseti ellátásra a nyugdíjas munkavállalók nem lesznek jogosultak.
Végezetül szeretném jelezni, hogy a változás 2019-ban csak az Mt. szerinti munkaviszonyra vonatkozik. Ha a nyugdíjas például közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, akkor továbbra is biztosított marad, és esetében nem változik az a szabály sem, hogy nyugdíjának folyósítása a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt szünetel.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
