hun eng ger
BaBér a Facebookon

A munkaviszony munkáltató általi megszüntetése

2018. November 15. 20:29 - siteadmin



A munkaviszonyt megszüntetheti akár a munkáltató, akár a munkavállaló. Az alábbiakban összefoglalom, hogy a munkáltató mikor és milyen feltételekkel szüntetheti meg a munkaviszonyt.

A munkáltató a munkaviszonyt megszüntetheti  
  • közös megegyezéssel,
  • felmondással,
  • azonnali hatályú felmondással.
Mindegyik esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatot írásba kell foglalni. 

Közös megegyezés

A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti a munkaviszonyt. A közös megegyezésnek – többek között - mindenképpen tartalmaznia kell a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös szándékot és a munkaviszony megszüntetésének időpontját. 

Munkáltató általi felmondás

A munkáltató általi felmondásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a felmondást nem csak  írásba kell foglalni, hanem azt indokolni is kell kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. 

A felmondás indoka csak jogszerű, valós, világos és okszerű lehet. Azaz a  felmondás alapjául szolgáló oknak a valóságnak megfelelőnek, tényszerűnek kell lennie és a felmondásból ki kell tűnnie, hogy a felmondásban megjelölt ok kapcsán nem lehet a munkaviszonyt a továbbiakban fenntartani.

A felmondás indoka:
  • a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy 
  • a munkáltató működésével összefüggő 
  • ok lehet.
Példa: Ha a munkavállaló magatartása kapcsán kerül sor a felmondásra, akkor meg kell nevezni, hogy a munkavállaló pontosan mit követett el (kötelezettségszegést), és ezen magatartásra mikor, hogyan, és milyen gyakorisággal került sor. Továbbá indokolt lehet minél több felmondási ok megnevezése és alátámasztása, mert már egy indok bizonyítottsága is megalapozza a felmondás jogszerűségét.

Megjegyzés: Különös körültekintéssel kerülhet sor a nyugdíj előtt  álló munkavállalók, a kisgyermekes munkavállalók és a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalók munkaviszonyának felmondására. 

Külön szabály rendelkezik arról, hogy mikor kerülhet sor a munkáltató részéről a határozott idejű munkaviszony megszüntetésére. A Munkatörvénykönyv rendelkezései szerint a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással az alábbi esetekben szüntetheti meg:
  • felszámolási-, vagy csődeljárás tartama alatt vagy
  • a munkavállaló képességére alapított okból vagy
  • ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

Felmondási védelem 

A munkáltató felmondása esetén kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
  • a várandósság,
  • a szülési szabadság,
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, 
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
  • a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap 
tartama alatt.

Felmondási idő 

A munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén számolni kell a felmondási idővel is, amely alap esetben 30 nap. A munkáltató felmondása esetén ez a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött minimum 3 évet követően - a Munkatörvénykönyv 69. § (2) bekezdésében leírtak szerint – adott napokkal növekszik azzal, hogy határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén a felmondási idő azonban legfeljebb a határozott idő lejártáig tarthat.

A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. (A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni.)

Megjegyzés: A munkáltató felmondása esetén figyelemmel kell lenni arra is, hogy a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya minimum három éve fennáll kivéve, ha  a felmondás közlésének időpontjában a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. Külön szabály vonatkozik a felmondási idő kezdő napjára betegség, és ápolás esetén. Ezekben az esetekben a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban
  • a betegség miatti keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik azzal, hogy hosszabb betegség esetén maximum a betegszabadság lejártát követő egy év után veszi kezdetét,
  • a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség esetén a keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik ,
  • hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságnál a kezdőnap ezen szabadság lejártát követő nap.

Azonnali hatályú felmondás

A munkaviszony megszüntetésének harmadik esete az azonnali hatályú felmondás. A munkáltató írásban, azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt
  • a próbaidő alatt (indokolás nélkül),
  • a határozott idejű munkaviszony esetén (indokolás nélkül),
  • a munkavállaló lényeges kötelezettségszegése kapcsán (indokolással).
Megjegyzés: Ha a határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató azonnali hatállyal megszünteti, akkor a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

Amíg a fenti első két esetben nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást, addig a harmadik esetben azt nagyon alaposan alá kell támasztani. Azaz a harmadik esetben a munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló
a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy
egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Ez esetben is fontos, hogy a felmondás indoka csak jogszerű, valós, világos és okszerű lehet. 

Az azonnali hatályú felmondásnál különös figyelmet kell fordítani a Munkatörvénykönyv következő szabályára: „Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.” 

Azaz, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi és ez bizonyítható, akkor az azonnali hatályú felmondásnál a munkáltatónak nem csak a felmondást kell alaposan megindokolnia, alátámasztania, hanem kiemelt figyelmet kell fordítania arra is, hogy az azonnali hatályú felmondásra a fenti határidőn belül kerüljön sor.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser

Blog témakörök
Blog archivum