|
|
|
|
  Okafogyottá válnak a nyugdíjas szövetkezetek2018. Október 16. 14:06 - siteadmin
Nagyjából egy évig úgy tűnt, megfogta az isten lábát az, aki nyugdíjas szövetkezetet alapított, abba belépett vagy azzal megállapodást kötött. Hiszen a szabályozás szerint a nyugdíjas szövetkezet tagja úgy végezhetett munkát nyugdíja mellett, hogy utána nem kellett járulékot fizetni, csak személyi jövedelemadót. Ez az előny jövőre elszáll, mintha sosem lett volna.
A kedvezményes adózásra vonatkozó részletszabályok nem voltak persze egyszerűek, a nyugdíjasnak be kellett lépnie egy szövetkezetbe, majd a szövetkezet szerződésben állapodott meg vállalkozókkal, amelyeknél a nyugdíjasok dolgozhattak. Nagyon leegyszerűsítve a szövetkezet kölcsön adta tagjait a vállalkozásoknak.
A szövetkezetek egyre másra alakultak, és a bonyolult ügyintézés dacára megérte a tagság, és megérte tagot foglalkoztatni.A munkavállaló 100 ezer forint bruttó bér után 66,5 ezer forint nettó helyett 85 ezer forintot kaphat kézhez. Az egyéni járulékok közül a nyugdíj mellett dolgozóknak eleve nem kell a 3 százalékos pénzbeni egészségbiztosítási hozzájárulást és a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot megfizetniük, a szövetkezeti tagok azonban e mellett megússzák a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot is. Vagyis a szimpla nyugdíj mellett dolgozóhoz képest 14 százalékponttal kevesebb a szövetkezeti tag fizetnivalója.
A munkáltatónak is megérte a papírmunka, hiszen 100 ezer forint bruttó bér kifizetését megúszta szociális hozzájárulási adó befizetése nélkül. Ez 22 százalék, 100 forint mellett 22 ezer forint havonta. Mindösszesen ha 122 ezer forint ráfordítással számolunk, akkor szövetkezeti tagsággal 103,7 ezer forint nettó bért kaphat a nyugdíjas, a nélkül pedig 71 ezer forintot.
Ennek a kizárólagos kedvezménynek vége lesz jövőre. Az adótörvények és a Munka Törvénykönyve is úgy módosul ugyanis 2019-től, hogy nyugdíj mellett végzett munka után egyáltalán nem kell majd járulékot fizetni, csak személyi jövedelemadót. Ez azt jelenti, hogy lényegében feleslegessé válik a nyugdíjas szövetkezet működtetése és beiktatása. Ezek nélkül is könnyedén, automatikusan meg lehet úszni a járulékfizetést mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon. Ráadásul a nyugdíj megállapítása is egyszerűbbé válik.
A szabályozás így 2019-től az alábbiak szerint alakul.Míg korábban csak úgy lehetett kérni a nyugdíj megállapítását, ha a munkavállaló nem volt biztosítotti jogviszonyban, ez jövőre megszűnik. Sok értelme eddig sem volt ennek a rendelkezésnek, cserébe bosszantóan megbonyolította a kérelmezést. Hiszen arra a napra, amikor a munkavállaló kérte nyugdíja megállapítását, fel kellett mondania, vállalkozásait szüneteltetnie kellett – vagy azokból ki kellett vonulnia mint személyes közreműködő, illetve ügyvezető. Ezt követően már nem élt a tilalom, így a munkahelyen – immár nyugdíjasként – újból leszerződhetett a munkavállaló, illetve cégeit is vihette tovább.
Ezt az értelmetlen csikicsukit szűnteti meg jövőre a nyáron elfogadott adócsomag. A munkavállaló megtarthatja munkahelyét, ha egyébként a szabályok szerint nyugdíjba vonul, akkor is. Ugyanez vonatkozik a vállalkozásokra is – nem kell azokból kilépni, a működést szüneteltetni. Ez jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket. Mindezeken túl a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény módosítása révén azonos polcra kerül a munkát végző nyugdíjas, bármilyen rendszerben dolgozzon is.
Vagyis a szövetkezeti tagság mellett sem és akkor sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a munkaadónak, ha a nyugdíjas főállásban dolgozik.Teljesen mindegy, hogy a nyugdíj mellett szövetkezeti tagként, szimpla munkavállalóként vagy vállalkozóként dolgozik valaki, ugyanazok az adó és járulékfizetési szabályok vonatkoznak rá. A kifizetőnek, munkaadónak nem kell szochót fizetnie, a munkavállaló pedig a 3 százalékos pénzbeni egészségügyi hozzájárulás és 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék mellett (amelyeket eddig sem kellett megfizetni) a 10 százalékos nyugdíj és 4 százalékos egészségbiztosítás járulékot úszhatja meg. Így a nyugdíj melletti munkabért, juttatást csak szja terheli 2019-től.
Fontos, hogy a szabályok értelmében ez a jövedelem már nem számít bele a nyugdíj alapjába, vagyis hiába dolgozik tovább a munkavállaló, a nyugdíja már nem lesz magasabb. Az sem változott, hogy az államigazgatásban nem jár egyszerre a nyugdíj és a munkabér. A nők 40 program keretében nyugdíjba vonuló, ám az öregségi korhatárt még el nem érők csak akkor kaphatnak nyugdíjat, ha keresetük éves szinten nem éri el a minimálbér 18 szorosát – ez 207 ezer forint.
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
