Gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás egyidejű folyósításáról

2018. Szeptember 12. 19:09 - siteadmin

Kisgyermekes családok esetén nem ritka, hogy az egyik gyermekre gyermekgondozási díj (gyed), míg a nagyobb gyermekre gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) kerül folyósításra. Az alábbi bejegyzésben két fontos szabályt ismertetek, amire figyelemmel kell lenni a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás egyidejű folyósítása esetén.

1) Ki jogosult egyidejűleg mindkét ellátást igénybe venni?

Kérdés: A nagyobbik gyermekre a feleség – aki jelenlegi munkahelyén fizetés nélküli szabadságon van a gyerekek gondozása kapcsán – gyermekgondozást segítő ellátást kap, miután a gyermekgondozási díj folyósítása letelt. Kisebbik gyermekre az édesapa igényelte a gyermekgondozási díjat, aki az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján jogosult a gyermekgondozási díjra. Az illetékes hatóság a gyermekgondozási díj iránti kérelmet elutasította, mert a feleség gyermekgondozást segítő ellátást kap. Édesapa kérdése, hogy szabályos volt-e a hatóság döntése?

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján:

Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra, illetve táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra is jogosultak, választásuk szerint – kivéve a gyermekápolási táppénzt – a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.

Azaz, a gyermekekre járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat a jogosult szülők közül, a választásuk szerint, csak az egyik szülő veheti igénybe. Ha a szülők úgy döntenek, hogy az édesanya kapja továbbra is a gyermekgondozást segítő ellátást, akkor a közös háztartásban élő kisebbik gyermekre a gyermekgondozási díjat is - ha ezen ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik – az édesanya veheti igénybe.

2) A vállalkozókat érintő szabály a gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás egyidejű folyósítása esetén

Kérdés: Az egyéni vállalkozó az egyik gyermekére gyermekgondozási díjat, míg a másikra gyermekgondozást segítő ellátást kap. Kérdés, hogy ez esetben kell-e legalább a minimális alapok után fizetni a tb közterheket?

Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy az egyéni-, és a társas vállalkozó esetén a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség – az ún. minimális alapok után – az alábbiak szerint áll fenn:

10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
19,5 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

Megjegyzés: Természetesen, ha a vállalkozó által „realizált” havi jövedelem a fenti alapnál magasabb, akkor ez a jövedelem lesz a tb közterhek alapja.

Az 1997. évi LXXX. törvény továbbá arról is rendelkezik, hogy a fenti minimális alapot többek között arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a vállalkozó

gyermekgondozási díjban részesül,
gyermekgondozást segítő ellátásban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,
gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül.

Mit is jelent a gyakorlatban ez a szabály?

Ha az egyéni-, illetve társas vállalkozó személyesen folytatja a vállalkozói tevékenységét a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt, akkor legalább a fenti minimális alapok szerint fizeti a tb közterheket. Ha azonban a gyermekgondozási díj folyósítása alatt dolgozik egyéni-, illetve társas vállalkozóként, akkor csak a „tényleges jövedelem” alapján kell megfizetni a tb közterheket, azaz ez esetben nincs minimális járulék és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.

Példa: Ha a gyermekgondozási díjban részesülő személy egyéni vállalkozóként dolgozik, és havi 190 000 Ft kivétje van, akkor 190 000 Ft-ból fizeti meg

10 százalék nyugdíjjárulékot,
3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot.

Továbbá az egyéni vállalkozó a fenti kivét után fizeti 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót.

Ezt fenti szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozó az egyik gyermeke kapcsán gyermekgondozási díjban, míg a másik gyermekére tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül és ezen ellátások alatt vállalkozói tevékenységét folytatja. Azaz a kérdésben szereplő esetben a „realizált jövedelem” alapján kell a tb közterheket megfizetni.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

Blog témakörök

Blog archivum